Nézőpontok/Történet

A Pénzügyminisztérium palotája

1/7

Az elkészült díszterem fotója a Fellner Albumból

Az elkészült díszterem fotója a Fellner Albumból
A Pénzügyminisztérium Szentháromság téri főhomlokzata, Fotó: Hollenzer és Okos fotóműterem
A díszterem építés közben, Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
Építés közben...Forrás:Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
Az épület eredeti tervei, C-D metszet a dísztermen keresztül, Forrás: Budapest Főváros Levéltára
A díszlépcsőház építése, Forrás:Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
A díszudvar fotója a Fellner Albumból
Az elkészült díszterem fotója a Fellner Albumból
A Pénzügyminisztérium Szentháromság téri főhomlokzata, Fotó: Hollenzer és Okos fotóműterem
A díszterem építés közben, Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
Építés közben...Forrás:Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
Az épület eredeti tervei, C-D metszet a dísztermen keresztül, Forrás: Budapest Főváros Levéltára
A díszlépcsőház építése, Forrás:Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
A díszudvar fotója a Fellner Albumból
1/7

Az elkészült díszterem fotója a Fellner Albumból

A Pénzügyminisztérium palotája
Nézőpontok/Történet

A Pénzügyminisztérium palotája

2019.11.11. 15:31

A főhomlokzati látványtervek már napvilágra kerültek, elkezdődtek a tisztítóbontások is, így csak idő kérdése, hogy a Pénzügyminisztérium budavári épületének Fellner által megálmodott formája ne csak régi fotográfiákon táruljon szemünk elé. De mennyit tudunk az eredeti épületről? Tekintsük át a történetét!


A Magyar Királyi Pénzügyminisztérium Szentháromság téri épületegyüttese 1901-1904 között készült el késő historista formavilággal, hangsúlyosan neogótikus stílusban. Korábban itt több épület állt, ezek egyike már az építkezést megelőző évtizedekben a kincstár tulajdonába került, majd ebbe az épületbe költözött 1867-ben a Pénzügyminisztérium egy része is. Itt működött sokáig1  majd 1899 nyarán Lukács László pénzügyminiszter Fellner Sándor építészt bízta meg a minisztérium új, méltó székházának megtervezésével, akinek gazdag életművét egy korábbi cikkünkben már bemutattuk. 

1900-ban kezdődött a tervezés, és 1901. október 10-én már az első kapavágásra is sor került, ám a munkát több fontos régészeti lelet felszínre kerülése lassította. A telken álló két lakóházat lebontották, ezek egyike volt Majláth gróf késő barokk kori palotája – olvashatjuk Déry Attila nemrég megjelent tanulmányában.2  Fellner az épület stílusát a szomszédos Nagyboldogasszony-templomhoz (Mátyás-templom) való igazodás jegyében választotta meg, de fontos szempont volt a reprezentáció és a korszak ízlése is.Viszonylag gyors ütemben haladt az építkezés és a minisztérium 1903 őszén birtokba is vehette a hivatali helyiségeket.4 A Szentháromság tér felőli, reprezentatív épületrészen folytatódott a munka, így a miniszter csak 1903 végén helyezhette el a befejezésre vonatkozó okmányokat az egyik torony csúcsán álló rézvitéz belsejében.5

Az épület eredeti tervei, C-D metszet a dísztermen keresztül, Forrás: Budapest Főváros Levéltára
5/7
Az épület eredeti tervei, C-D metszet a dísztermen keresztül, Forrás: Budapest Főváros Levéltára

Az épületegyüttes teljes egészében 1904 végére készült el. Méretét a minisztérium igényei határozták meg: az elnöki osztály mellett a kilenc főosztály, a segédhivatal, miniszteri számvevőség, hitelügyi, egyenesadóügyi, jövedéki, illetékügyi, fogyasztási adóügyi, szeszadóügyi csoportja, és még az irányítása alá tartozó hivatalok is az épületbe költöztek.6 A kivitelezést Majorossy Géza vezette, az alépítményi munkákon Grünwald Bernát dolgozott. Breymann Gusztáv és cége a vasaltbeton födémek kivitelezéséért felelt, ezt a munkát később pedig Melocco Péter folytatta, aki a márványmozaik burkolatokat és rabic-, műkő- és stukkó munkákat is kivitelezte. A M. Kir. Államvasutak diósgyőri Gépgyára szállította és szerelte a vasszerkezeteket, Gregesen Guilbrand Neuschlosz Károllyal az asztalos- és ácsmunkákért, a Zsolnay-gyár a cserepekért, Gönczy Lajos, Ney Ede és Langer Ignácz a szobrászmunkákért, a Forgó és Társa cég pedig az üvegesmunkákért voltak felelősek.7 7

Az épület reprezentatív terei a Szentháromság tér felőli épületrész három szintjére kerültek. A díszes, héttengelyes főhomlokzatot a középrizalit, és annak két szélső tengelyéből emelt tornyai határozták meg.8 A művészettörténeti kutatások alapján a homlokzat barokkos tömegalakításának előképe ifj. Bobula János építész 1896-ban publikált középrizalitos terve lehetett. E neoreneszánsz-neobarokk homlokzat mellett Fellnert a bécsi Maria am Gestade templom toronysisakja is inspirálta, erről mintázhatta a cukorsüveg formájú toronysisakokat – olvashatjuk Rozsnyai József hivatkozott írásaiban.9A palotarész mögött hatalmas, több udvaros, összetett minisztériumi épület állt. Ez alaprajzában korszerű és máig jól használható. Homlokzatainak erőteljes tagolása lehetővé teszi, hogy ez a nagy épület törés nélkül illeszkedjen bele a kisebb épületekből álló, budavári lakóházi szövetbe.

Építés közben...Forrás:Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
4/7
Építés közben...Forrás:Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

1944-45-ben Buda ostromakor sérült az épület, főként a főhomlokzat, de a károk nem voltak helyrehozhatatlanok. A keleti torony sisakja elpusztult, de a nyugati tornya rézvitézével és a középrizalit mérműveinek többségével fennmaradt. Mégsem a helyreállítás mellett döntöttek. Kotsis Iván 1945-ben készített terve szerint a középrizalit ugyan megmaradt volna, de a tornyok nem.10

Az átépítéshez végül mégis Rados Jenő tervét fogadták el 1948-ban. A rizalitot és a tornyokat is elbontották, az épület oldalszakaszait — mondhatni vállait — összenövesztették, az eredetileg négy emeletet háromra csökkentették, és végül a főhomlokzat korábbi, öt síkból álló teteje helyett egy óriási, egyszerű nyeregtetővel fedték le a szerkezetet. Az oldalhomlokzatoknál ugyanígy tettek, ráadásul a gerinc eredeti magasságban maradt, ugyanis az udvari traktusokban a legfelső emeletet meghagyták, így csupán az utcafronton nyomták el az épületet egy monoton tetősík mögé. Szinte csak a földszinti előcsarnok és a lépcsőház őrizte meg eredeti, vagy ahhoz közeli formáját. Az oldalsó bejáratokból csak a Hess András téri kapu maradt meg, ám az is egyszerűsítve, a többit befalazták.  Rados tervét a szakma elismerte, „visszafogott gótizálásával egyszerre utalt a múltra, és volt kortalanul modern” az akkori felfogás szerint.11 1951–1952 között az épületben tantermeket, kollégiumi szobákat és éttermet alakítottak ki, majd 1959-ben Rados Jenő, Sedlmayr Jánosné, Simányi Frigyes (Váti) tervei szerint az oldal- és udvari homlokzatokon dolgoztak. A díszterem 1962-re készült el.12 

Az eredeti homlokzatok elvesztése után így született meg a máig is látható, leegyszerűsített megoldás. 1945 és 1989 között párhuzamosan több intézmény működött az épületben. Többek között 1954 után a Budapesti Műszaki Egyetem Gépész- és Villamosmérnöki Kar kollégiuma lett, majd az 1970-es években levéltár, irodák, kutatóintézetek és alapítványok székházai működtek benne. 1970-től itt rendezkedett be az Országos Levéltár 1945 utáni iratanyagot kezelő részlege, mint Új Magyar Központi Levéltár. Az 1980-as években a Művelődési Minisztérium Vezetőképző és Továbbképző Intézete, és annak jogutódja, a Kulturális Innovációs és Továbbképző Vállalat funkcionált, majd 1992 végén a Magyar Kultúra Alapítvány (MKA) is az épületbe költözött. 1994-ben az Országos Műemlékvédelmi Hivatal műemlékfelügyeletének, később a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal irodái voltak itt.13

A díszterem építés közben, Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
3/7
A díszterem építés közben, Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

Az épületet többször renoválták, így 1960-ban a Műszaki Egyetem megbízásából, később 1985-ben a Hess András felőli oldalon végeztek helyreállítási munkákat, majd legutóbb 2013-ban nyúltak a homlokzatokhoz.14 A jelenleg folyó kivitelezési munkák – hosszú és alapos előkészítés, és kutatások után – tavaly kezdődtek el. A beruházás célja a Fellner Sándor 1903-as tervei alapján történő műemléki homlokzat- és tetőrekonstrukció, valamint korszerű irodai munkakörülményeket biztosító épületbelső megvalósítása. Az épületegyüttes rehabilitációját követően itt kerül elhelyezésre a Pénzügyminisztérium.

 

 

1 Rozsnyai József: Vállak között hiányzó fej – a Pénzügyminisztérium Szentháromság téri palotájának múltjáról és jelenéről, On: Pázmányos Építészettörténészek Klubja

2 Déry Attila: Az egykori magyar királyi Pénzügyminisztérium építéstörténete és építésszerkezeti tanulmánya, PM-TÉR6 Nonprofit Kft. 2019. 8.

3 Uo. 9.

Rozsnyai József: I.m. 2017.

5 Uo.

6 Déry Attila: I. m. 21.

7 Uo. 9–10.

Rozsnyai József: I. m. 2017.

9 Rozsnyai József: A magyarországi historizmus építészeti alkotásainak előképeiről, különös tekintettel neobarokk építészetünk stíluskapcsolataira. In: Kő kövön. Dávid Ferenc 73. születésnapjára. II., Szerk.: Szentesi Edit, Mentényi Klára, Simon Anna, Vince Kiadó, Budapest, 2013, 910.

10 Rozsnyai József: I. m. 2017.

11 Déry Attila: I.m. 11.

12 Uo. 14.

13 Uo.

14 Restaurátori jelentés, 2013.

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk