építészet : környezet : innováció

Meghívásos ötletpályázat az újlipótvárosi közösségi ház építésére — eredmény

A kiíró, a XIII. kerületi Önkormányzat az újlipótvárosi közösségi ház, egy multifunkcionális, önkormányzati működtetésű kulturális – művelődési-rekreációs rendeltetésű épületegyüttes létrehozásához várt tervjavaslatokat a felkért pályázóktól.

A tervpályázat célja
A kiírásban megfogalmazott tervezési program megvalósítására pályázati formában keresi kiíró a legjobb tervmegoldást. A javaslatok városrendezési kereteit az 56/2001.(XII.20.) ÖK számú rendelettel jóváhagyott Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat adja meg, melynek 65.§-a (14) rendelkezik az I-XIII-SZ övezetbe sorolt ingatlan építési előírásairól. A kiíró olyan optimális tervjavaslatokat vár a pályázóktól, amelyek a projekt városban elfoglalt helyének, továbbá rendeltetésének megfelelő színvonalú, egyedi építészeti arculattal bírnak.

A pályázók
az 1. bírálati sorszámú pályamű szerzői:
Nagy Csaba, Niszler Katalin, T. Major Krisztina, Mészáros Eszter, Benedek Botond, Gallai Beatrix, Horváth Balázs (Archikon Kft.); Szakági tervező: Kiss József

a 2. bírálati sorszámú pályamű szerzői:
Vadász György, Kovács Miklós, Vadász Balázs, ifj. Vadász György, Zöld Béla, Balogh Lajos, Labádi Zoltán, Kijátz Valér.

a 3. bírálati sorszámú pályamű szerzői:
Noll Tamás, Madzin Attila, Légár Ágnes, Varga Bence, Alasztics Pál; látványtervezők: Gelányi Ákos, Kiss Benedek (M-Teampannon Kft.)

a 4. bírálati sorszámú pályamű szerzői:
Hajnal Zsolt, Kendelényi Péter, Kállay Gábor, Kovács Judit, Hajnal Ödön Gábor (Hajnal Építész Iroda Kft.)

az 5. bírálati sorszámú pályamű szerzői:
Lukács István, Vikár András, Domokos Balázs, Szabó István, Gaschler Gábor (Lukács és Vikár Építészstúdió Kft.), Szloszjár György (Garten Stúdió Kft.)

A Bíráló Bizottság
Elnök: Hiszékeny Dezső XIII.ker. Önkorm. alpolgármestere
Társelnök: Bálint Imre építész, Magyar Építész Kamara
Szakmai titkár: Arató György építész, Bp., XIII. ker. főépítész

Tagok:
Marosi Miklós építész, Főv. Tervtanács delegáltja
Hlavács Károly építész, kiíró delegáltja
Holopné Schramek Kornélia alpolgármester, Bp., XIII.ker. Önkormányzat
Dorogi Gabriella mérnök, kiíró delegáltja
Varga Zalán XIII. ker. képviselő
Csomay Zsófia építész, a kiíró delegáltja

Szakértők:
Bernát Zoltán, Sport és Szabadidő Központ Kht.
Baksa Gábor, XIII. PH MISO vez.
Erdős László képviselő, XIII. Ök. KÉK Biz. elnöke

Jogi szakértő:
Bekényiné Dr.Barta Krisztina, Polgármesteri Hivatal Jogi osztály

A pályázat végeredménye

  • az 1., 2., 3., 4., 5. bírálati sorszámú pályaművek szerzői á. 800.000,-Ft költségtérítést kapnak;
  • a 2. bírálati sorszámú pályamű szerzői (Vadász és Társai Építész Stúdió Kft.) 850.000,- Ft-os díjazásban részesülnek;
  • a 4. bírálati sorszámú pályamű szerzői (Hajnal Építész Iroda Kft.) 850.000,- Ft-os díjazásban részesülnek;

Összefoglaló értékelés
Preambulum
Történeti időkre visszatekintve, mindenki számára világos, hogy a társadalmak alappillére a közösség. Ez a közösség lehet a család – ami nélkülözhetetlen – és e mellett az önszervező vagy szervezett módon kialakított egyéb közösségek jelentik a társadalom erejét, tartását.

Nem véletlen, hogy ebben a mai, valós értékrendeket gyakran nélkülöző világban egy felelős vezetéssel rendelkező szervezet – mondjuk egy kerületi önkormányzat – keresi a módját annak, hogy a társadalom tagjai közérzetének javítása érdekében teret biztosítson egy olyan létesítménynek, amelyik intenzíven a közösségek létrejöttét segíti elő.

Nevezzük ezt egyszerűen közösségi ház-nak. Európában, de Magyarországon is az ilyen jellegű létesítménynek történelmi múltja van. A régmúlt időkben, a falvakban az egymást jól ismerő családok és emberek rendszeresen jártak össze, különösen a téli időszakban, jól lehet ezeket az összejöveteleket az együttes munkavégzés is jellemezte /tollfosztás, kukorica morzsolás, disznóvágás, stb./ A polgárosodó társadalmak a legkülönbözőbb egyéb szerveződéseknek adtak helyet Európa- és világszerte /dalárdák, különböző mesterségek – céhek körei, későbbiekben nőegyletek, önképző körök és sorolhatnánk a változó társadalmak változó igényei szerint létrejövő egyesüléseket.

A II. Világháború után az Európa-szerte elindult városiasodási folyamat, különösen az 50-60-as években, jelentős módon elősegítette a vidékről a városba került munkavállalók, alkalmazottak, fizikai dolgozók szabadidejének jobb eltöltéséhez, művelődéséhez, továbbképzéséhez szükséges kisebb-nagyobb önszerveződő vagy szervezett intézmények, körök, klubok kialakulását.

Napjainkban égető szükség van az azonos érdeklődésű emberek „újra szervezésére”, amelynek két oka is lehet. Az egyik a szabadidő jobb eltöltésével kialakuló kedvezőbb társadalmi közérzet, másrészről egymás megismerése, egymás gondolatainak elfogadása, a tolerancia-készség kialakulása és sorolhatnám mindazokat a pozitív lehetőséget, amelyek egy-egy kisebb-nagyobb közösség kialakulása révén mintegy mellékhatásként létrejönnek.

Példa értékű tehát a XIII. kerületi Önkormányzat kezdeményezése, amely a Kárpát – Bessenyei – Pannónia utcák és északi oldaláról egy óvoda által határolt ingatlanon belül egy új igényeknek megfelelő, saját finanszírozású épület létrehozására meghívásos építészeti tervpályázatot írt ki. A hozzáértő gondossággal kiválasztott, meghívott építészek jelentették a garanciát a jó minőségű ötletek beszerzésére.

Bálint Imre
társelnök

Öt építész öt különböző ötlet. Amiben közös a gondolkodásmódjuk az az, hogy mindannyian átérezték a feladat fontosságát és mindannyian tudásuk javát adva, színvonalas építészeti javaslatokkal álltak elő. Mint ahogy a jók között is van mindig egy még jobb, a Bíráló Bizottságnak sorrendet kellett felállítani a beérkezett pályaművek áttekintése és megismerése után.

A bírálati szempontok között fontos szerepet játszott az épület telken belüli elhelyezése, gyalogos és gépkocsi forgalmú megközelítése, fő nézeti látványai és természetesen használhatósága, megvalósíthatósága és fenntarthatósága. Ez a komplex szempont-rendszer vezérelte a Bíráló Bizottság munkáját.

Megállapítható, hogy mind az öt pályamű eleget tett a kiírásban foglaltaknak és alapvetően két irányból közelítették a feladat megoldását. Néhányan a kiírásban foglalt követelmények elemzése után az épületet tömegében két vagy több funkcionális egységre bontották /1., 2. bírálati sorszámú pályamű/. Voltak, akik egy nagyobb, komplex egységet alakítottak az épület tömegéből /3., 4. bírálati sorszámú pályamű/, de az 5. bírálati sorszámú pályamű ötletes átmenetet képez az előbb említett két kategória között.

A Bíráló Bizottság előnyben részesítette azokat a pályaműveket, amelyek jó tereket, térkapcsolatokat biztosítottak a különböző funkciók egymás mellettiségének. Fontos szempont volt, hogy a multifunkcionális – egyidejű - használat érdekében a tereket jól el lehessen különíteni. Ezt a feladatot szinte mind az öt pályamű jól oldotta meg, de a legintimebb struktúrát a 2.sz. pályamű mutatja. E szempontból a több, egyenrangú épületbejáratot kínáló javaslatok voltak a sikeresebbek (1.,2.,5. sz. pályamű)

Az épület megközelítésénél fontos szempont volt, hogy mindhárom közterület felől jó látványú, nem hivalkodó megjelenést, utcaképet teremtsen és jelezzék nyitottságukat, befogadó készségüket a több oldali – gyalogos - megközelíthetőséggel /1., 2. 5. bírálati sorszámú pályamű/. A pályaművek többsége a Bessenyei utca menti területsáv környezetalakítására helyes javaslatot tett (1.,2.,3.,4. sz. pályamű)

A szabadtéri sportpályák elhelyezésére több lehetőség kínálkozott. Legkedvezőbbnek az óvoda felőli belső zöldben elhelyezett pályák telepítése mutatkozott /1. és 4. bírálati sorszámú pályamű/.

A gépkocsi tárolókat a pályázók vagy az épület alatt vagy részben az épület alatt, abból kissé „kitüremkedve” vagy teljesen függetlenül az épülettől helyezték el. Amennyiben az épület építészeti megjelenése szabadon formált tömegű és szerkezeti elemei is ennek megfelelőek, úgy a térszín alatti parkolót szigorú pillér-szerkezeti rendjével csak jelentős áldozatok árán lehetett megoldani /1. bírálati sorszámú pályamű/. A fegyelmezett szerkesztésű épülettömegek alatt egyszerűbb volt a parkolók elhelyezése /4. bírálati sorszámú pályamű/ természetesen a legegyszerűbb az épülettől független térszín alatti parkoló /2. bírálati sorszámú pályamű/.

A közösségi ház funkciójának kialakítását a tervezők többféleképpen értelmezték. Jellegzetes karakterű építészeti filozófiák különíthetők el egymástól. A történeti hagyományok tiszteletben tartása, a közösségek elkülönülő egymás mellettisége, illetve az intim együvé tartozás érzésének kialakítása épülettömegen belüli szeparáltságot eredményez /2., 3., 5. bírálati sorszámú pályamű/.

Napjainkban, illetve a közelmúlt gyakorlatában Európában megjelenő közösségi házak gondolatisága nem az alapvetően szeparálható együvé tartozás, hanem inkább a flexibilitáson belüli közösségi érzet kialakítását sugallják /4. bírálati sorszámú pályamű/. A főként két tömegre bontott tömegű épületek a kis cellás funkciókat tartalmazó területeket /szakkörök, klubok, stb./ és a nagy teret magába foglaló épületrészt elkülönítik, köztük nyitott-fedett passzázs biztosítja egyrészt a látogató forgalmat, másrészt a funkcionális és vizuális kommunikációt a kis és nagy terek között /1.,2., 5. bírálati sorszámú pályamű/

A Bíráló Bizottság nagy súlyt fektetett arra, hogy a megvalósuló épület, melynek gondolati csíráját ez az ötletpályázat hordozza magában, jól szolgálja az itt élők, az épületet használók elképzeléseit és igényeit. Az a többségi vélemény alakult ki, hogy a hazai tradícióknak leginkább a „szeparált összenyithatóság” felel meg, ami üzemeltetői szempontból is a legkedvezőbb megoldást jelenti /2., 5. sz. pályamű/. Ugyanakkor a Bíráló Bizottság elismeri azt az építészeti gondolkodást, amelyik az Európai Unióban elterjedt egyterű épületek és az azon belüli flexibilitást, belsőépítészeti eszközökkel létrehozható funkcionális lehatárolásokat kínáló modellt mutatja be /4. bírálati sorszámú pályamű/. A tervezett funkciók többségének földszinti elhelyezését kedvezőnek tartotta a Bíráló Bizottság.

Az épületek megjelenése, építészeti formálása karakteresen eltérő az öt építész alkotói gondolkodását híven tükrözve. A 70-es évektől épülő előregyártott építészeti környezet egy új építészeti jel kialakítását igényelheti és sugallja. Mérlegelni kell azonban az előbb említett építészeti keretek által megengedhető nagyságrendet. A Bíráló Bizottság nagyra értékelte azt a szándékot, amely szerint a házak építészeti formálása a „szobor szerű” műalkotás irányába megy el /1., 5. bírálati sorszámú pályamű/. Ugyanakkor meg kellett állapítani azt is, hogy bármennyire csábító az impozáns építészeti megjelenés, ebben az esetben az önmérséklet, a több-kevesebb elv a kívánatos az építtetői elvárásokra tekintettel. Ezért a Bíráló Bizottság előnyben részesítette az építészetileg egyszerűbb formát, a terület határait kevéssé feszegető, a beilleszkedő és nem a feltűnni akaró megoldásokat /2., 4. bírálati sorszámú pályamű/. Az építészeti jelet, hangsúlyt a pályaművek többsége a telek É-D-i középtengelyében képezte (3.,4.,5. bírálati sorszámú pályamű), de értékes gondolat az utcasarkok építészeti megfogása (2.sz pályamű).

A homlokzati anyaghasználatot illetően mind a reprezentativitásra törekvő (1., 5. sz. pályamű), mind a mértéktartó (2.sz pályamű) építészeti gesztusok megjelentek, de a legérdekesebb javaslatok a nagyvonalú tömegformálásból, építészeti ötletből származók voltak (4. sz. pályamű)

A Bíráló Bizottság szakértői a tervezett épületek megvalósítási és fenntartási lehetőségeit külön megvizsgálták. Tudomásul véve, hogy ötletpályázatról van szó, tehát a részletek, a komplex épületgépészeti és építészeti megoldások részletes értékelése lehetetlen , mégis arra az eredményre jutottak, hogy a hagyományos szerkezetű megoldások építhetők gazdaságosan és a jól formált – tömör épületek tarthatók fönn, és üzemeltethetőek a legtakarékosabban /2. bírálati sorszámú pályamű/.

A környező 10 szintes lakóépületek miatt nem elhanyagolható szempont a 5. homlokzat, azaz a felülnézet látványa. A Bíráló Bizottság jó megoldásnak tartotta a zöldtetők létrehozását /1., 2., 3., 4. bírálati sorszámú pályamű/, ugyanakkor e megoldásokon belül is jelentős különbségek mutatkoztak. Leggazdaságosabb a funkcionálisan jól megfelelő épületek tetőfelületének túlzásoktól és napi használattól mentes „zöldtetős” kialakítása /1., 2. bírálati sorszámú pályamű/. A mesterséges domb alá „eltemetett” épület túlzott és kissé álságos megoldást takar. A Bizottság általábanszínvonalas ötletnek tartotta a funkciógazdag zöldtetők létrehozását, jól lehet ezek karbantartása és az alattuk levő szerkezetek méretezése jelentős többletköltséggel jár, ezért végül is ezek nem tartoztak a preferált megoldások közé /1., 4. bírálati sorszámú pályamű/.

Több pályamű (4.,5. sz. pályamű) tett előremutató javaslatot alternatív energiákat hasznosító épületgépészeti megoldásokra, amelyeket építtetőnek mérlegelnie kell a bekerülés és fenntartás költségeinek mérlegelésekor.

Összességében megállapítható, hogy a meghívásos építészeti tervpályázat jó eredményeket hozott, a továbbtervezés alapjait megteremtve, sikeres volt. Az építtető elvárásai a helyszín kiválasztását, a funkciókör meghatározását és az építészeti színvonalat illetően teljesültek.

Ajánlás
A Bizottság a pályaműveket részletesen megismerve, azokat kiértékelve és összegezve a következő javaslatokat teszi az építtető számára:

  1. Az épület telepítésénél, a területen történő elhelyezésénél előnynek számít, ha több oldalról megközelíthető, nyitottságot sugároz.
  2. A gépkocsi behajtó jó, ha nem közvetlenül a főútról nyílik.
  3. Az épületen belüli funkciók a jól használhatóság érdekében elsősorban szeparáltak legyenek és a flexibilitást főként a nagyterem biztosítsa.
  4. Az épület megjelenése mértéktartó, jól formált legyen, ne feszítse szét környezetét.
  5. Az épületet emelt színvonalú belsőépítészettel és kertépítészeti környezettel kívánatos tervezni.

Kiállítás a pályaművekből
A XIII. kerületi Önkormányzat által az újlipótvárosi közösségi ház létrehozásához kiírt meghívásos ötletpályázatra beérkezett tervekből kiállítást rendez, amely megtekinthető 2008. november 21–29. között, a Lehel Csarnok I. emeletén (Budapest XIII., Váci út 9–11.)

vélemény írásához jelentkezzen be »