Közélet, hírek

Megnyitják az ágyúöntő műhelyt Sárospatakon

1/3

fotó: Kovács Olivér

fotó: Kovács Olivér

fotó: Kovács Olivér

?>
fotó: Kovács Olivér
?>
fotó: Kovács Olivér
?>
fotó: Kovács Olivér
1/3

fotó: Kovács Olivér

fotó: Kovács Olivér

fotó: Kovács Olivér

Megnyitják az ágyúöntő műhelyt Sárospatakon
Közélet, hírek

Megnyitják az ágyúöntő műhelyt Sárospatakon

2014.07.14. 08:28

Cikkinfó

Szerzők:
Kovács Olivér

Földrajzi hely:
Sárospatak, Magyarország

Páratlan ipartörténeti látványosság lesz látogatható a keddi megnyitó után a sárospataki vár parkjában. A látogatók is belekóstolhatnak az ágyúöntésbe. Kovács Olivér (muemlekem.hu) írása.

A még a 17. században elpusztult ágyúöntő műhely bemutatásának története 2006-ban kezdődött el, amikor Ringer István régész vezetésével elkezdték feltárni az alapfalakat a vár parkjában. A kora újkori műhely létezéséről sok írásos emlék maradt fenn, négy benne dolgozó öntőmesternek még a nevét is ismerjük. Elsősorban az írott dokumentumok alapján keresték a maradványait, s a feltárás előtt geofizikai méréseket végeztek, amelyek kirajzolták a föld alatti falmaradványokat. A műhely alapfalai helyenként alig egy arasznyira voltak a park pázsitja alatt.

Az ágyúöntő műhelyt – amely a kora újkor egyetlen ilyen emléke Magyarországon – I. Rákóczi György alapította. Bár a most látható falak kiépítésére csak 1631-ben került sor, a szakemberek a kisebb maradványok alapján valószínűsítik, hogy a területen már a Lorántffy Zsuzsannával 1616-ban kötött házassága után röviddel iparosításba fogott. Felbecsülhetetlen jelentőségű a sárospataki műhely, hiszen a korból nem ismerünk hasonlót a mai Magyarország területén. Ráadásul európai viszonylatban is rendkívül ritka az ilyen épen maradt leletegyüttes, nem csoda, hogy a külföldi szakembereknek is felkeltette a figyelmét.

fotó: Kovács Olivér
3/3
fotó: Kovács Olivér

Magyarországon a felvidéki városokban már Zsigmod, majd Mátyás idejében is öntöttek ágyúkat, ezek a műhelyek azonban nem maradtak fenn. Buda eleste és az ország három részre szakadása után a Magyar Királyság fegyver- és lőszerellátását is jelentős részben külföldről, főként a Német-római Birodalomból, valamint a bécsi Arzenálból biztosították. Az erdélyi fejedelmeknek Gyulafehérváron volt öntőműhelyük.

Mivel a sárospataki műhely felmenő falainak magasságát nem ismerjük (bár készültek rekonstrukciók, amelyek a kiállításon megtekinthetők lesznek), modern épületet emeltek, amelyben az ágyúkészítés egyes fázisait rekonstruálták. A látogatók is aktív részvevői lehetnek a kiállításnak, hiszen például a roppant fúróberendezést maguk is megpróbálhatják mozgatni. Le lehet majd menni a hajdani tűztérbe is.

Az ágyúöntő műhely rekonstrukciójának átadására kedden (július 15-én) kerül majd sor, s ugyanekkor nyitják majd meg a most kialakított sárazsadányi néprajzi élményközpontot is. Mindkét kiállítóhely a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma kulturális kínálatát gazdagítja majd.

A teljes cikk és további képek az interaktív ágyúöntő műhelyről a műemlékem.hu magazinban.

Kovács Olivér

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.