Megtisztult kőfejtő Fertőrákoson
Komplex térként újult meg a különleges adottságú turisztikai és kulturális látványosság, a Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház. Józsa Dávid nagy műgonddal tárta fel a barlang „eredeti" arcát, és tette elérhetővé a korábban megbújó elemeket a közönség számára. Bán Dávid írása, Holló Hunor fotói.
A nyugati határszél különleges turisztikai és kulturális jelensége a Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház. A Lajta-hegység puha, jól faragható mészkövét építkezés céljából több helyen, évezredek óta bányásszák, Fertőrákoson ennek eredményeként pedig egy egyedülálló, monumentális – léptékében egyfajta inverz piramisként érzékelhető – barlangtér jött létre. A bányászat felhagyása után, a II. világháború idején lőszerraktár, majd munkatábor működött itt, végül az 1960-as években döntöttek arról, hogy e különleges adottságú helyen színházat létesítenek. A számos hiányossággal bíró, alkalmi kulturális teret 1985–86-ban újították fel, kialakítva a nézőteret és a színpadot, de ekkor a kiszolgáló terek nem készültek el.
Az eredmény: a barlang tereit ellepő számos ideiglenes, barkácsáruházi fabódé és szaniterkonténer, melyek a legszebb tereket kisajátították a látogatók elől. A felhagyott bányaterület rendszeres bányászati állagmegóvási munkákat igényel; a 2010-es évek elejére e munkák elodázhatatlanná váltak, ám tetemes költségigényük miatt a fenntartó ezeket nem tudta vállalni, így 2011-ben a kőfejtőt bezárták.
Józsa Dávid építész még 2007-ben készített egy átfogó megújítási tanulmányt a kőfejtőről, amelynek lényege a tér komplexitása, egységes értékként való kezelése volt. A barlangot mint mesterségesen, kézzel létrehozott monumentális egyedi teret kívánta a terv helyzetbe hozni. A hangsúlyokat a színházról a barlangra helyezte át, amely vendégként fogadja be a kulturális intézményt. Sopron városa mint a barlang üzemeltetője a tervet felkarolta, majd európai uniós és kormányzati forrásokból nemrég megvalósította. A projekt három fő eleme: a színház és az azt kiszolgáló infrastruktúra megújulása, egy interaktív kiállítás építése a felszínen és a barlangban, valamint fogadó- és kiszolgáló épületek létesítése.
A kőfejtő felszíni része – a fogadóépület és a parkoló – Natura 2000 védettségű területen fekszik, így a térség megújulása az előírások miatt erőteljesen kötött volt. A felszíni terjeszkedés lehetőségét az is nehezítette, hogy a többhektáros helyszínen álló, alacsony építészeti színvonalú étterem magántulajdonban van, annak kivásárlása és kisajátítása meghiúsult. Így a funkciókat végül három kis épületre osztották: jegypénztár, ajándékbolt; látogatói vizesblokk; igazgatási épület. Mindegyik épületet a helyi védett sziklagyepekből vett magokkal beültetett zöldtetővel fedték le, és a terep vagy egy-egy támfal folytatásaként alakították ki.
A barlangtérben megújuló színház a korábbinál több néző befogadására képes, a színpad is nagyobb lett, minden infrastrukturális elem ez alá rejtve, a föld alá került. A technikai attribútumot elrejtették, a vizesblokkok a szálkőbe, barlangfalba vésett terekbe kerültek; az összes többi kiszolgáló funkciót is támfalakkal, rámpákkal rejtették el, így a monumentális belső tér felszabadult, levegős, tágas lett, ismét eredeti arcát tudja mutatni.
A színház kiszolgáló terei fölé került az interaktív kiállítótér, a „miocén park", amely a színházzal jól harmonizálva, egymást erősítve bújik meg a barlangban. Vízszintes síkját a tartóoszlopok játékos elhelyezkedése teszi mozgalmassá. A bekerült új burkolati és belsőépítészeti elemek nyersesége, kezeletlensége, az indusztriális rejtett idomokkal közösen segít jól kihangsúlyozni a kőfejtő különleges textúráját. A műszakilag komoly kihívást jelentő építkezés során kitermelt kőanyagot pedig teljes mértékben a területen használták fel faragott kőtömbök, gabion falak, kőzúzalék burkolatok és feltöltések formájában. A letisztult és különleges térélményt már szinte teljes pompájában visszaadó kőfejtő ismét méltó regionális turisztikai központ lett, amiben fontos szerepet játszik a tulajdonos és fenntartó, Fertőrákosi és Soproni Önkormányzat összetartó együttműködése.
Bán Dávid
A projekt 2015-ben a beton.hu 'Minden építés alapja' pályázatán harmadik helyezést ért el. A pályázat 2017-ben ismét várja olyan építésztervezők, belsőépítészek, kreatív alkalmazók projektjeit, valamint egyetemi hallgatók elképzeléseit, akik nem félnek kihasználni a betonban rejlő lehetőségeket, és kreatívan alkalmazzák azt. A pályázat kiírása itt érhető el.