Megújult a sürgősségi részleg a szegedi Új Klinikán

Korszerű sürgősségi részleget kapott a Szegedi Klinika, amely építészetében jól igazodik a meglévő épület architektúrájához. Az eredeti terveket és a mostani, leginkább helikopter leszálló tornyáról ismertté vált sürgősségi osztály kialakítását is Marosi Miklós (KÖZTI) és munkatársai tervezték. Bán Dávid írása.

Szegeden, a komoly orvosképzési hagyományokkal rendelkező városban az 1980-as években kezdték előkészíteni az egyetemi klinika nagyarányú korszerűsítését, egy teljesen új, a kor követelményeinek megfelelő épülettömb létesítését. Marosi Miklós tervei alapján 1985-ben kezdték építeni azt a 410 ágyas klinikai tömböt, amit a köznyelv, a kezdetek óta csak Új Klinikaként emleget. Az átmeneti építési szünet után a tömböt végül 1989-ben adták át, majd kezdődött meg a különböző osztályok beköltözése a belvárostól délre, a Tiszához közeli új létesítménybe. Az itt létrejött traumatológiai részleg már az 1990-es évektől a legmodernebb módszerekkel magas színvonalú ellátást tudott biztosítani a városból és a Dél-Alföldről idehozott baleseti sérültek számára.

Az épület földszintjének egy része 2007-ben nagyobb átalakításon, bővítésen esett át, ekkor nyílt meg a Sürgősségi Betegellátó Osztály (SBO), amely közvetlenül az akkor kialakított, acél-üveg védőtetővel ellátott új központ bejárathoz kapcsolódik. 2010 március elején, túlnyomó részben az Európai Unió által finanszírozott klinika korszerűsítési és bővítési program keretében újabb modernizálás kezdődött a sürgősségi betegellátó osztály SBO 1-es minősítésének megszerzése érdekében, amihez a belső átépítéseken kívül további, az eddigiekhez szervesen kapcsolódó új területek kialakítása is szükségessé vált. A program legfőbb célja egy minden szempontot kielégítő, egyesített sürgősségi osztály kialakítása volt, amelybe a klinika több részlegén zajló sürgősségi betegellátást egy helyszínre vonhatják össze a hozzá csatlakozó teljes infrastrukturális háttérrel együtt, mindezt pedig úgy, hogy a tömbnek az építkezés során zavartalanul működnie kellett.

Az osztályt megfelelő módon gyorsan és biztonságosan kell elérni a betegekkel, így mindenképpen szükséges volt a mentőbejáró és az onnan elinduló útvonalak újragondolása és megújítása. A korábbi mentőfelhajtó elhasználódott, állaga leromlott, így az elbontásra került. Az új bejáró számára egy üveg-acél előtető nyújt védettséget, az ide érkező sérülteket pedig két betegfelvonóval lehet az osztályra juttatni. A betegfelvonók tető fölé magasodó aknafalaira támaszkodik a mentőhelikopter fogadására tervezett kör alaprajzú leszállóhely, amelyről speciális emelőszerkezettel juttathatóak a sürgősen ellátandó sérültek a betegfelvonók belépési szintjére, majd a felvonókkal a magasföldszinti diszpécserhez. A diszpécser részlegen történik a betegfelvétel, az orvosok itt fogadják az összes beérkező sérültet, lehet az járóbeteg, vagy érkezhet mentővel, mentőhelikopterrel, majd innen irányítják az osztály könnyel elérhető, további, megfelelő szakirányú részeire, ahol a legrövidebb időn belül elkezdődik a szakszerű kórházi ellátás. A liftek mellé személyzeti lépcső is épült a minél gyorsabb belső közlekedés biztosítására.

A sürgősségi esetek az elsődleges vizsgálatok, az életmentő beavatkozások után az épületszárnyakat összekötő új folyosón az ambuláns forgalomtól szeparáltan gyorsan eljuttathatóak a megfelelő további ellátást nyújtó helyiségekbe, kezelőkbe, műtőkbe, megfigyelőkbe. A leválasztott járóbeteg ellátás is kellőképpen tágas, jól megvilágított új betegvárót kapott, illetve innen közvetlenül elérhető az éjjel-nappal működő diszpécser részleg is. Az előtérből nyílnak a női, férfi és a mozgáskorlátozottak számára kialakított mellékhelységek is. A megújult osztályon a személyzet részére kellő kapacitású és felszereltségű öltöző, tartózkodó, illetve munkaszoba, valamint a követelményeknek megfelelő számú és méretű raktár (tisztaruha, gyógyszer, sterilanyag stb.) illetve tárolókat (takarítószer, szennyes ruha, veszélyes és „normál" hulladék) létesült.

Külön traktusban került elhelyezésre a saját felügyelettel bíró, férfi és női fektetővel, valamint megfelelő méretű vizesblokkokkal felszerelt detoxikáló. Szintén az épületrészben alakítottak ki egy jól elválasztott és külön bejárással rendelkező gyermekrészleg is.

A megépült sürgősségi osztály megnyitásával egy időben sikerült megszüntetni a klinika területén, a városban elszórva elhelyezkedő, különálló sürgősségi ellátó egységeket, így minden szakterület képviselője egy helyen, jól elérhető módon a leggyorsabb ellátást tudja nyújtani. Az év minden napján 24 órás állandó készültségben álló osztály kizárólag az akut, előre nem tervezhető betegellátásra szoruló páciensekkel foglalkozik. Jellegéből adódóan az osztály nyitott, folyamatosan számítani lehet a betegek hozzátartozóira, akik számára szintén megfelelő várakozó helyiségek kerültek kialakításra.

Az új épületszárny külső megjelenésében alkalmazkodik a klinikai tömb jellegzetes tégla architektúrájához. Az épület ’H’ betűt formázó alakjának végébe finoman beékelt helikopter leszálló torony az épületegyüttes karakteres lezáró eleme, igényesen formált építészeti-mérnöki műtárgy. Sajnálatos apropó, hogy a leszállóhely átadását követő jogszabály módosítás miatt a helikopteres betegszállítás még nem indulhatott meg, az így érkező sérülteket a város széléről közúton kénytelenek eljuttatni a sürgősségi osztályra, ezzel súlyos perceket kitolva a szakszerű ellátás kezdetét. A remélhetőleg mihamarabb ténylegesen is munkába álló helikopter leszállóval együtt az új sürgősségi részleg szép példája a klinika nagyszabású fejlesztésének, modernizációjának, a több korszakban átadott részek építészeti egységben való megtartásának. Ehhez igazodik a korábbi klinika déli oldalhoz csatolt, szintén tavaly átadott másik, ötemeletes épületszárny is, amellyel együtt a teljes komplexum összetett és nagy kapacitású betegellátást képes nyújtani a régiónak.

Bán Dávid