Közélet, hírek

Megújult kiállítással nyitott meg az évek óta nem látogatható pécsi dzsámi

1/3

A megújult kiállítás. Forrás: NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. Facebook

A dzsámi a Kórház tér felől. Kép forrása: Wikimedia Commons / Alensha

Kép forrása: Wikimedia Commons / Lóránd Péter

?>
A megújult kiállítás. Forrás: NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. Facebook
?>
A dzsámi a Kórház tér felől. Kép forrása: Wikimedia Commons / Alensha
?>
Kép forrása: Wikimedia Commons / Lóránd Péter
1/3

A megújult kiállítás. Forrás: NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. Facebook

A dzsámi a Kórház tér felől. Kép forrása: Wikimedia Commons / Alensha

Kép forrása: Wikimedia Commons / Lóránd Péter

Megújult kiállítással nyitott meg az évek óta nem látogatható pécsi dzsámi
Közélet, hírek

Megújult kiállítással nyitott meg az évek óta nem látogatható pécsi dzsámi

2022.04.05. 14:59

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Magyarország, Pécs

Címkék:
örökség

A négyzet alaprajzú, téglából és kőből emelt, kupolával fedett, minarettel rendelkező Jakováli Hasszán dzsámi - az oszmán kori emlékekben leggazdagabb magyarországi településnek számító - Pécs egyik emblematikus épülete a Széchenyi téren álló, Gázi Kászim pasa 2014-ben renovált dzsámija mellett.

Megújult kiállítással nyílt meg újra a nagyközönség előtt Jakováli Hasszán pasa több éve nem látogatható pécsi dzsámija, Magyarország egyetlen minarettel rendelkező és teljes épségben fennmaradt mecsete - írja az MTI. 

Az 1526 és 1686 között oszmán hódoltság alatt álló városban a 16. század második felétől kezdődően sorra épültek iskolák, fürdők, kutak, derviskolostorok, mecsetek és dzsámik. A korabeli török tartományvezető, Jakováli Hasszán pasa egy kisebb vallási negyedet, úgynevezett küllijét alapított Pécsen a középkori városfalon kívül. Ehhez tartozott a 16. század közepén a dzsámi és a mevlevi dervis kolostor, valamint a vallási főiskola, vagyis a medresze, és az ehhez csatlakozó nyitott konyha, az imaret is, ahol az utazóknak és a szegényeknek főztek. Ez az épületegyüttes alkotta a település nyugati részén elterülő Szigeti külváros muszlim központját.

A dzsámi a Kórház tér felől. Kép forrása: Wikimedia Commons / Alensha
2/3
A dzsámi a Kórház tér felől. Kép forrása: Wikimedia Commons / Alensha



 A Jakováli dzsámiban a falakon a festett geometrikus és indás motívumokon kívül keretezett, úgynevezett kartusokban eredeti festésben Korán-idézetek, azaz szúrák olvashatóak. A fal többi részén látható táblák - fekete zománcozott fém, illetve fehér porcelán - Allah, Mohamed, és az őt követő kalifák: Abu Bakr, Omár, Oszmán, Ali, Haszán és Hüszein nevét tartalmazzák.

A dzsámi körül - a török időkben - temető is volt, amelynek sírköveit a 18. század elején elhordták a közeli jezsuiták építkezéseihez. Az udvart szegélyező rézsűben a múzeum tulajdonában lévő, volt török sírkövek - illetve azok kiegészítő kellékei - láthatóak.

Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség építészeti, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkára az újranyíló dzsámi előterében található megújult kiállítás hétfői átadásán többek között arról beszélt, hogy az új állandó tárlat bemutatja a szellemi kulturális örökségek UNESCO-listáján is szereplő mevlevi dervis kultúrát, Pécs hódoltsági történelmén keresztül a város török építészeti emlékeit és az egykori "titokzatos Kelet" hatását a mai iparművészetre, zenére, kultúrára. Mint felidézte, a Jakováli Hasszán dzsámi a Pécsen megtelepedő mevlevi dervisek központja volt, őket hívják táncoló vagy kerengő derviseknek. A kiállításon rövidfilm mutatja be őket, a diorámában pedig jellemző ruházatuk, hangszereik is megtekinthetők. A látogatók egyebek mellett azt is megtudhatják, hogy az izniki török kerámia miként hatott a pécsi Zsolnay porcelánra, hogy melyek a magyar kávékultúra oszmán gyökerei, vagy éppen miként jelennek meg a török motívumok az úri hímzésben és az ormánsági református templomok kazettáin.

A megújult kiállítás. Forrás: NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. Facebook
1/3
A megújult kiállítás. Forrás: NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. Facebook



A fenntartó Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési NKft. (NÖF) ügyvezető igazgatója, Glázer Tamás elmondta, hogy az általuk üzemeltetett közel száz műemlék közül egyedülálló Jakováli Hasszán pasa pécsi dzsámija, hiszen Magyarországon ez az egyetlen török kori műemlék, amely minarettel is rendelkezik. Adnan Polat, a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány elnöke arról beszélt, hogy a magyar és a török állam együttműködésében oszmán értékek újulhattak és újulhatnak meg Magyarországon, valamint méltatta Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem történetiföldrajz-professzorának munkáját, aki a NÖF, az alapítvány és a Külgazdasági és Külügyminisztérium együttműködésében megvalósult kiállítás létrejöttében kurátorként vett részt.

A kiállítás és a dzsámi április 5-től - hétfő kivételével - naponta 10 és 18 óra között várja a látogatókat.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.