építészet : környezet : innováció

Mennyit ér egy festői részlet?

Továbbtervezésre javasolta a műemléki tervtanács a volt szentendrei földhivatal Szuromi Imre és Kocsis Barna által jegyzett átépítési tervét. Az elhanyagolt állapota miatt 2005-ben műemléki citromdíjat kapott, régóta Szentendre szégyenfoltjának számító barokk ház sorsa rendeződni látszik, ám hangulatos portikuszának bontásával a tervtanács nem értett egyet.

A volt szentendrei földhivatal barokk épülete a Kossuth utcában évtizedek óta Szentendre szégyenfoltja. A Castrum-domb lábához simuló, U-alakú épület jó ideje üresen áll, rohamosan pusztul, de egyike a város legszebb műemlékeinek.

A volt szentendrei földhivatal épülete
Szuromi Imre és Kocsis Barna utoljára két éve járt tervtanácson a ház felújítási tervével, akkor még művészeti iskola céljára. Azóta a megbízó visszalépett, mint kiderült, szerencsére, hiszen egy szelídebb, kevesebb hasznos teret igénylő program született: az épület a megyei múzeum kiállítótere és adminisztrációs központja lesz. Az irodák mellett kutatói könyvtár, időszaki kiállítás és a Ferenczy-gyűjtemény bemutatótere, valamint egy előadóterem, kávézó és múzeumi bolt kaphat itt helyet. Szuromi tervei szerint ez az udvari szárnyak jelentős átalakításával, a hátsó támfal mögött, a pincék fölött egy új szárny felhúzásával és tetőtér-beépítéssel jár.

A tetőtér-beépítést már az előző tervtanács tudomásul vette, mivel a jelenlegi tetőszerkezet egy része könnyező gombával fertőzött. Ennek ellenére volt, aki ismét a fenntartásait hangoztatta: a ház egyes szobáiban a falkutatás díszítőfestést talált, és a födémek eltávolítása esetén ez károsodhat. A terv egyébként számol az oldalfalak festésének rekonstrukciójával, és megtartja az értékes cserépkályhát az igazgatói szobának szánt helyiségben. A helyreállított pincékben római kőtárat helyeznek el, az új tetőtérben lesz a festményraktár. A hegy támfala mögötti új szárny kialakítását és szükségességét több hozzászóló megkérdőjelezte, mivel az új beépítés tönkreteheti az udvar hangulatát. Elhangzott, hogy szerencsésebb lenne a támfal-szerű kialakítás, ha már az időszaki kiállítótérnek szánt toldalékhoz mindenképpen ragaszkodik a múzeum.

 

A volt szentendrei földhivatal épülete
A volt szentendrei földhivatal épülete
 

 

A jelenlévő szentendrei főépítész elmondta, hogy a város hosszú távú terveiben szerepel a Kossuth utca sétálóutcává alakítása, valamint egy gyalogos köz kialakítása a ház portikuszos oldalszárnya előtt. Ez az utcácska a Castrum-dombra vezetne fel, lehetővé téve a római erőd megközelítését, miután a romokat a feltárás után megnyitják a látogatók előtt. Szuromiék számoltak a köz megnyitásával, ezért a múzeum főkapuját áthelyezték a Kossuth utcáról a portikuszos oldalhomlokzatra. A jelenlegi, egyébként is védendő kovácsoltvas kapu a helyén marad, így este a köz lezárható a forgalom elől.

 

A volt szentendrei földhivatal épülete
A volt szentendrei földhivatal épülete
A volt szentendrei földhivatal épülete
 

 

A legnagyobb vitát éppen az oldalhomlokzat ügye váltotta ki. Az igazi szentendrei hangulatú, festői részletet ugyanis a tervező elbontaná, és megváltoztatott arányokkal építené újjá, arra hivatkozva, hogy későbbi hozzáépítés. Az emeleti modern előadóterem kusza, túlzottan hangsúlyos homlokzatát sokan kifogásolták a tervtanács tagjai közül. Szuromi a statikai vizsgálat eredményével indokolta a döntést: a portikusz állapota rossz, menthetetlen. A tervtanács tagjai ebben kételkedtek, és azt javasolták, hogy a portikuszt a tervező próbálja meg az eredeti funkcióhoz hasonló módon hasznosítani, például a kávézó kiülős teraszaként. Olyan vélemény is elhangzott, hogy ez Szentendre tíz legfestőibb részletének egyike, amit nem szabad „feláldozni”. Ebből következik, hogy a bejárat áthelyezése az oldalhomlokzatra szintén megkérdőjeleződött: ha van két remek barokk utcai kapuja a háznak, miért zárja le őket a tervező?

Az új épületrészeken legalább három-négy kortárs stílus keveredése figyelhető meg, a portikusz fölötti aszimmetrikus homlokzat disszonáns, az egész házon egyfajta „kivasaltság” látszik. A hozzászólók többsége azt javasolta, hogy kevesebb új kiegészítést alkalmazzon a tervező, és próbálja meg jobban megőrizni a hely kialakult karakterét. Az utcai homlokzattal kapcsolatban hiányolták a részleteket: milyen lesz az új színezés, megmaradnak-e a történeti ablakok? Noha az új funkciót a tervtanács egyöntetűen üdvözölte, javasolta a terv átdolgozását az elhangzott kritika figyelembevételével.

Zs. A.

1 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »