Épülettervek/Középület

Millenniumi Városközpont – Főépület

1/6

Millenniumi Városközpont, a főépület terve, Finta Stúdió

?>
Millenniumi Városközpont, a főépület terve, Finta Stúdió
?>
Millenniumi Városközpont, a főépület terve, Finta Stúdió
?>
Millenniumi Városközpont, a főépület terve, Finta Stúdió
?>
Millenniumi Városközpont, a főépület terve, Finta Stúdió
?>
Millenniumi Városközpont, a főépület terve, Finta Stúdió
?>
Millenniumi Városközpont, a főépület terve, Finta Stúdió
1/6

Millenniumi Városközpont, a főépület terve, Finta Stúdió

Millenniumi Városközpont – Főépület
Épülettervek/Középület

Millenniumi Városközpont – Főépület

2002.02.27. 09:37

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Finta József

A ház, amely az új Nemzeti Színház hátteréül is szolgál – igen bonyolult (és egymásra épülő, egymásba "bonyolódó") funkcióit racionális működési rendbe – s e rendet szolgáló térstruktúrába helyezi.felelős építész tervező Finta József

Millenniumi Városközpont, a főépület terve, Finta Stúdió
6/6
Millenniumi Városközpont, a főépület terve, Finta Stúdió

Millenniumi Városközpont, a főépület terve, Finta Stúdió
1/6
Millenniumi Városközpont, a főépület terve, Finta Stúdió


 

A Főváros pesti Duna-partjának egyik legelhanyagoltabb szakasza volt a Petőfi-híd és a Dél-pesti vasúti híd által határolt egykori ferencvárosi teherpályaudvar területe. A térség akkor került először a figyelem fókuszába, amikor az 1992-re tervezett Expo részének szemelték ki (először, mint kiállítási területet - majd pedig az Expo finanszírozásait segítő - ún. Expo-telkek zónáját). A sajnálatos módon elmaradt Expo egyik nyeresége lett, hogy a korábban elmozdíthatatlannak hitt teherpályaudvart felszámolták.

A folyó e szakasza páratlan pozicionális adottságokkal rendelkezik. A Duna ívelése olyan kilátással ajándékozza meg e területet, amely által a budapesti hidak sora, a Gellérthegy, a Vár, a Pilisi hegyek - mint hatalmas - egymásra rétegező díszlet - élvezhető innen. Jók a térség közlekedési adottságai is (a Petőfi-híd és a Lágymányosi-híd budai kapcsolatai, a Soroksári út és a Haller út - vagy a közeli Boráros tér kontaktációs lehetőségei - ill. a HÉV, a 2-es és 1-es villamosok jelenléte stb.).

Millenniumi Városközpont, a főépület terve, Finta Stúdió
2/6
Millenniumi Városközpont, a főépület terve, Finta Stúdió

Millenniumi Városközpont, a főépület terve, Finta Stúdió
3/6
Millenniumi Városközpont, a főépület terve, Finta Stúdió

Millenniumi Városközpont, a főépület terve, Finta Stúdió
4/6
Millenniumi Városközpont, a főépület terve, Finta Stúdió

 

A IX. kerület e szakaszára érvényes rendezési terv egyértelműen meghatározza a partszakasz beépíthetőségét, e beépítés sűrűségét, karakterét és magassági mutatóit. E lakóterület-karakterből az az új koncepció "mozdította" ki a tervezést, amely szerint az RRT (Részletes Rendezési Terv) paramétereinek megtartása mellett e helyre egy igen komplex rendeltetésű, kultúrális-kongresszusi-kiállítási-idegenforgalmi és lakás-célokat szolgáló együttes épülne - befogadva a már azóta elkészült Nemzeti Színház építményét is.

A Színház, az ún. Kulturális tömb (a Nemzeti Filharmónia Hangversenyterme - Hagyományok háza - Modern Magyar Művészeti Múzeum) mellett az egész térségre legjobban kiható működésű és léptékű létesítmény a Stúdiónk által tervezett un. FŐÉPÜLET - azaz egy 5-6000 fős Kongresszusi Központ, Aquapark és Gasztronómiai Centrum, 10.000 m2-es Kaszinó és két - egyenként cca. 200 szobás Hotel lenne. A mintegy 1500 gépkocsi befogadására alkalmas, szint alatti garázsokkal együtt kb. 150.000 m2-es építmény nem csupán - és nem is elsősorban jelentős méreteivel - inkább igen karakteres megjelenésével meghatározó elem lesz a városrésznek - de az egész pesti parti beépítésnek is.

A ház, amely az új Nemzeti Színház hátteréül is szolgál – igen bonyolult (és egymásra épülő, egymásba "bonyolódó") funkcióit racionális működési rendbe – s e rendet szolgáló térstruktúrába helyezi. A tervezés egyik meghatározó követelménye volt, hogy az együttes "legsúlyosabb" és legfrekventáltabb működésű elemét, a Kongresszusi Központot az ún. 8/c telekre kellett helyeznünk. A két szálloda (az ötcsillagos hotel a Dunára nézően, a négycsillagos a Soroksári út felé, és a telek belső udvarára nézően) tájolt, s jobbára a 8/a telket foglalja el - míg az aquapark és gasztronómiai központ a 8/b telekre épül. A Kaszinó a 8/a - 8/b telek földszint - 1. emeletét tölti ki.

A Kongresszusi Központ főbejáratát a Gregersen köröndre nyitottuk - az épület gazdasági és autóbusz megközelítése a Soroksári út felől biztosított. Az épület ezen részének földszint - 1. emelet - 2. emeleti terében helyeztük el az előcsarnok-kiállítási-étkezési-büfé - és a nagyobb volumenű szekciótermi funkciókat - míg a 3. emelet cca. 16 m-es magasságától indul a két galériaszinttel ellátott, s mobil falakkal három részre osztható 5-6000 férőhelyes NAGYTEREM. E terem igen sokféle feladatra vállalkozik - így a fő rendeltetését adó kongresszusi működésen túl egyéb performance-kulturális-sport-kiállítási-zenei stb. célokra is használható lesz. A nagy térből egy cca. 2500-3000 fős, centrálisabb karakterű (színház-hangversenyterem formájú) termet lehet lerekeszteni - úgy, hogy az 1. emeleti galéria széksorai összenőhetnek, egy emelt nézőteret alkothatnak a földszint hátsó nézőtér-szakaszával. A színpad mögötti építmény-zóna (a Soroksári úttal párhuzamosan kialakítva) a gazdasági-kiszolgáló-öltöző-gépészeti funkciók igényeit szolgálja.

 

Millenniumi Városközpont, a főépület terve, Finta Stúdió
5/6
Millenniumi Városközpont, a főépület terve, Finta Stúdió

 

A Kongresszusi Központ É-i falához - azzal mintegy összenőve - helyezkedik el az aquapark-élményfürdő-gyógyfürdő-gasztronómiai központ transzparens - üvegfalú és tetejű - többszintes tere, amely e formájában és működésében igen jól egészíti ki a Kongresszusi és szálloda-funkciókat.
    

A ház alatt, a 8/b-8/c telek határán egy belső utcán vezetjük át a Soroksári út gyalogosforgalmát a Nemzeti Színház felé. A Főépület legkarakteresebb építészeti eleme kétségkívül a Kongresszusi szárny majd félköríves - közel 10 m-t kifelé dőlő, nagy lendületű üvegfém "teste" lesz, amely mögött igen attraktív, többszintes - részben felülről is világított - közlekedő-kiállító-szekciótermi térstruktúra húzódik meg. A ház egyedi élménykínálatához tartozik a bejárati tér közel 16 m magas, hidakkal átívelt szűk, igen vertikális hatású és karakterű "kanyonja".

A nagyterem tetején különféle rendezvények befogadására is alkalmas kilátótér és tetőkert helyezkedik majd el - a mintegy 40 m-es magasságban. E helyről szinte az egész város látszik majd - s ez az élmény is hozzátartozik a Főépület kínálatához.

A Millenniumi Városközpont Főépülete a maga egyedi - sajátos módján kívánja deklarálni - a Nemzeti Színház szomszédságában - a funkcionális rend, a tiszta, képletszerű alaprajzi működés - ill. a hely- és a KOR szellemének-karakterének-technikájának felelő formát-értéket-minőséget.

Dr. Finta József

felelős építész tervező

Budapest, 2002. február

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk