építészet : környezet : innováció

Hat funkció egy helyen

Bár a Millennium City Center néven futó Trigránit-projekt egyik legfontosabb eleme, az ún. főépület (Finta és Társai Építész Stúdió) tervei elnyerték a központi és fővárosi összevont tervtanácson a többség tetszését, az április 23-ai ülésen néhány igen éles hangvételű és elgondolkodtató kritika is elhangzott.

Bár a Millennium City Center néven futó Trigránit-projekt egyik legfontosabb eleme, az ún. főépület tervei elnyerték a központi és fővárosi összevont Építészeti-Műszaki Tervtanácson a többség tetszését, az április 23-ai ülésen néhány igen éles hangvételű és elgondolkodtató kritika is elhangzott. A vita természetesen nem csak az adott telekhatárokon belüli létesítményekre szorítkozott, hanem az egész térségre is kiterjedt.

 

Millennium City Center
Millennium City Center / főépület terve, Finta Stúdió, 2009
Millennium City Center / főépület terve, Finta Stúdió, 2009

 

A Nemzeti Színház és a Soroksári út között, illetve a nemrég elkészült Millennium Tower III. nevű épülettől délre elhelyezkedő, három beépítési egységre tagolódó területre a fejlesztő korábbi – széles körben ismertté vált – koncepciója szerint konferenciaközpont, kaszinó, gyógy- és rekreációs célokat szolgáló fürdő és szálloda került volna. A Finta és Társai Építész Stúdió azonban már a publikus funkciók rovására megváltoztatott program szerint készítette el a terveket: a két legdélibb szárnyban bérirodák, a középső részen konferenciateremmel kiegészített szálloda, majd ismét egy bériroda-épület, végül északon a K&H Bank székháza kap helyet. A köz számára a dél felé eső épületek földszintjének egy részét nyitják meg, ahol éttermeket, kávéházakat, passzázst kívánnak kialakítani.

A terveket bemutató Finta Józseftől és Szabó Tamás Jánostól megtudtuk, hogy a beépítési szándékosan nem követi a szomszédos irodaházak (Millenium Tower II. és III.) Dunára merőleges, "szálkás" rendszerét: a bankszékház horizontális, hosszan elnyúló, átriumos tömegével markánsan más struktúrához igazodik (a Dunával párhuzamos, nyugodt egység). A szálloda lényegesen magasabb sávja egyfajta cezúrát jelent a beépítésben: itt, a Nemzeti Színház "takarásában" vált vissza a diszpozíció a Dunára és a Soroksári útra merőleges tömbök sorolásából álló rendszerre. A bérirodaházak kettős tömbjét hasonló alaprajzi és magassági méretekkel alakították ki (kissé alacsonyabbak).

A telek átlósan levágott délnyugati sarka a későbbiekben kialakítandó Gregersen köröndhöz igazodik, melyet a Nemzeti Színház, a Művészetek Palotája, a majdani Multifunkcionális Központ és a szóban forgó főépület fog közre. A térre néző sarkon hatalmas, az épület teljes magasságát átfogó üvegfal emelkedne, mely tágas átriumot határolna. A járókelők számára is nyitott ún. Ízek utcája U-alakban húzódna, összekötve a szálloda északi oldalát a két bérirodaház közötti területtel, kifutva az átlós üvegfalon át a Gregersen köröndre, illetve a Soroksári útra. Itt éttermek, kávéházak, üzletek sorakoznak majd. Az épületegyüttest a bériroda-szárny és a K&H-épület között újabb passzázs tenné átjárhatóvá (ún. Bankok utcája).

 

Millennium City Center
Finta József
Szabó Tamás János
 

 

A három egység változatos homlokzati kialakítása nem csak a méretekből adódó monotónia oldására szolgál, de az együttes energiatudatos rendszeréhez is kapcsolódik. A homlokzatok egyes szakaszai előtt növényfalak húzódnak majd, az épületek testébe télikertek mélyednek. Az átfogó energetikai stratégiának megfelelően az üzemeltetés során a hűtő-fűtő-rendszerben a Duna rétegvizeit és a talajvizet is használják, s fontos szerepet kap a természetes szellőztetés, illetve az átriumos rendszer temperáló hatása.

A homlokzatokat a többrétegű üvegstruktúrák fátyolszerű látványa, az árnyékolólamellák, s a különféle keretrendszerek is gazdagítják.

Az opponens, Ferencz István kiemelte, hogy a tervezők rendkívül jól kezelték ezt az igen hosszan elnyúló tömeget: biztos kézzel megfelelő arányú egységekre szeletelték fel, melyet különféle építészeti eszközökkel feszes egységbe fogtak össze – így elkerülték a túlzott horizontalitást, s egyszersmind a diffúziót is. Ezt a differenciáltságot erősíti a szálloda felmagasodó tömbje is: a tervezők ezzel igyekeznek elkerülni az északi irodaházsor folytatásából adódó, lapos tömegekből kialakuló, kissé egyhangú összképet. A „feldarabolás” révén az együttes átláthatóvá válik, s ezáltal a Soroksári út és a Duna kevésbé határolódik el egymástól. Ferencz István rámutatott, hogy éppen ennek az elvnek mond ellent a K&H székház zárt földszintje: mint mondja, a városnak szüksége van arra a „Duna-térre”, melyet az együttesnek ez a része elrekeszt. Ennek kapcsán azt javasolja, hogy az alsó két szintet meg kellene nyitni és átadni a városiaknak.

 

Ferencz István, Finta József, Szabó Tamás János
Ferencz István, Szabó Tamás János
 

 

A IX. kerület főépítésze, Sersliné Kócsi Margit sajnálja, hogy a "vágyott" nemzetközi konferenciaközpont nem valósulhat meg, de örül annak, hogy a tervező ennek ellenére elkövetett mindent, hogy az életet bevigye az épületegyüttesbe, s hogy a beruházás a maximális környezettudatosságra törekszik. Úgy látja, hogy a már elkészült két irodaházzal és az új tervvel a fejlesztés jó irányba halad, s határozottan kijelöli a jövőbeli irányokat. Ugyanakkor felhívta a figyelmet a veszélyekre is: a majdani Gregersen körönd és a Duna közötti (ma parkolónak használt) terület rendezése komoly várostervezési kihívás, hiszen egy forgalmi szempontból bonyolult pontról van szó (a színház rakodóterülete), melynek elhelyezkedése okán reprezentatívnak is kellene lennie. Hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Színháztól északra húzódó, a szóban forgó új és tervezett épületekkel határolt terület rendezésére is nagy figyelmet kell fordítani. Hozzátette, hogy a Millennium City Centerhez vezető mai áldatlan tömegközlekedési állapotokon az önkormányzat mihamarabb javítani szándékozik.

Hartvig Lajos a Gregersen köröndöt olyan élénk életű, színes, vonzó helyként képzeli el, mint a Liszt Ferenc tér: szerinte ma Budapestnek nincs igazi, nagyvonalúan kialakított, a közösségi életet szolgáló városközpontja – ha megfelelő tervezői módszerekkel nyúlnak az ügyhöz, az új tér akár be is töltheti ezt a szerepet. A Millennium City Center már elkészült részei azonban ezt az igényt nem elégítik ki, a lakóházak, irodák környéke a megnyitott földszintek ellenére kihalt, barátságtalan. Bár a tömegformálást és a kompozíció egészét dicsérte, a részletek terén a túlzott sokféleséget kifogásolta. Paulinyi Gergely, Koris János és Kiss Gyula az opponenséhez hasonló, pozitív véleményt fogalmaztak meg. Gunther Zsolt szerint riasztó az épületegyüttes teljes területe alatt húzódó három szint mélygarázs, mely nem egyeztethető össze a környezettudatos gondolkodással (minél nagyobb a parkoló, annál nagyobb forgalmat vonz).

Schneller István szerint hiába tervezik a házakat kiváló építészek, ha a beépítési terv középszerű és rossz közlekedési rendszerbe illeszkedik. Ugyanakkor úgy látja, hogy Fintáék háza üdítő színfolt, mert megtöri a Soroksári út újabban kialakult kialakult, merev térfalát. Hartvig Lajoshoz hasonlóan ő is úgy érzi, hogy bár a Millennium City Center már ismert házai sorában ez lesz a legjobb, a homlokzatformálás „fecsegős” lett, az összképet rengeteg felesleges építészeti gesztus terheli. Schneller véleményével Karácsony Tamás nagyrészt egyetértett.

A tervtanács engedélyezésre javasolta a tervet, de az építészek figyelmébe ajánlotta az elhangzott észrevételeket, s felvetette a szállodához kapcsolódó nyilvános funkciók bővítését, gazdagítását. Egyúttal hangsúlyozta, hogy az önkormányzatnak minél előbb pályázatot kell kiírnia az új épületsor és a Duna közötti terület rendezésére.

Haba Péter

6 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »