A nyócker csodája? Olyan, amilyen még nem volt: az Újirány csoport már a tervezési fázisban bevonta a tér leendő használóit az új térkoncepció kialakításába, és a megvalósulás ugyancsak közösségi tevékenység eredménye lesz - Magyarországon egyedülálló módon! Kellemes izgalom, meghatottság, és persze a közös alkotás öröme járja át a résztvevőket, és mi is boldogan mutatjuk be az elkészült koncepciót.

Elfogult és elfogódott lettem a projekttel kapcsolatban, miután ott voltam a tervezési szakasz záró rendezvényén, ha tetszik nyílt napján, ahol több más meghívott vendég számára a tervező csapat bemutatta munkája eredményét, az új Teleki tér terveit.

Az Új Irány frontembereként Tihanyi Dominika vezette föl a projektet és mutatta be a környékbeli lakókból verbuválódott tervezői csapatot is, akik kilenc(+) alkalommal gyűltek össze, hogy kitalálják, hogyan, milyen környezetben szeretnének élni a jövőben. A megbízás alapjául szolgáltak Dominika és az Új Irány korábbi, hasonló projektjei, évek alatt felhalmozódott tapasztalata. S az eredmény nem is maradt el: a terv olyan, amilyennek lennie kell, amit az önkormányzat és a lakók közösen meg tudnak valósítani, s amihez szó szerint közük lesz majd az itt lakóknak. De ennél sokkal több történt: külső közönségként is érezhetővé volt, hogy itt valódi lakóközösség született véletlenül (?) egymás mellé sodródott, különféle irányultságú és korú emberekből, amelyet a közös munka, a közös jövőkép-tervezés hozott össze.

A szakma képviseletében Kristin Faurest, az Új Irány és természetesen a megbízó, Fernezelyi Gergely főépítész, illetve a háttérben Alföldi György, a Rév8 vezetője, és még sokan mások segítettek abban, hogy ez a közösség itt létrejöhessen, és valami másfajta, nem-elidegenedett városi lét megvalósítására tegyenek kísérletet. Hátha megszületik a valós térben, szomszédsági-ismeretségi hálózatra épülő új Teleki tér, mint egy aprócska falu a metropoliszban. Végre, végre! - üdvözöljük az eredményt, ez az, amire vártunk, hiszen az epiteszforum.hu 2009 novemberében megfogalmazott missziójában is nagyjából ezt fogalmaztuk meg:

Egyszerűsíts: légy ökonomikus és kreatív,
használj helyi erőforrásokat, légy autonóm,
tervezz autonóm házat, építs autonóm közösséget,
ne metropoliszt álmodj, hanem lakóhelyet,
oszd meg és tedd szabadon hozzáférhetővé a tudást:
ahogy mi is tesszük!
Mert az építészet a közösség ügye, közügy, politika.

Pásztor Erika Katalina

Történeti reflexió

Az 1805-ben kialakult vásárteret 1873-tól már Teleki László térként említik. Ez az időszak a tér egyik fénykorának tekinthető, hasonlóan Magyarország történetéhez. A vásártér továbbra is a környék színes központja, ahol jellemzően a város és vidék találkozott: baromfi- és marhavásár, bútorpiac működött itt. Bár azt nem tudhatjuk, hogy miért éppen Telekire esett a névválasztás, azt tudjuk, hogy ahogyan a korra is jellemző volt, úgy Teleki László karakterére és munkásságára is az a nyitottság, befogadás és tolerancia, mely alapvetően lehetővé tette Magyarország-szerte - és így a Teleki tér környékén is - a társadalmi értelemben vett sokszínűség kialakulását. És ebben a Józsefváros e területe korában élenjáró volt, csakúgy, ahogy Európán belül Magyarország is.

Bár a Teleki tér további története valóban sötét és főként szomorú (pl. toloncház, gettólázadás, és leginkább a szegénység fő jellemzője: ócskapiac), mégis, az 1950-es évektől a térség újabb felívelése tapasztalható, hiszen ekkor már csinos díszpark és játszótér tarkította a mai területünket, míg a piac jelenlegi helyére költözött, és remek élelmiszeráruval (elsősorban hús, zöldség, savanyúság, és tészta) állt elő. A város és a vidék újra találkozott. A gondoskodás azonban, mely a terület fő jellemzőjeként említhető, a ‘80-as évekre alábbhagyott, és mára az azóta tartó elhagyatottság jellemzi - néhány, a régi kort idéző téri elemmel, mint például a pingpongasztal.

Összességében elmondható, hogy a Teleki tér mindvégig a környék szíve volt, nem csak a jó időkben, hanem a rosszabbakban is, hiszen mindig is a jó reményében fordultak meg itt a környékbeliek. Ez volt a szív, ami az életet pumpálta, és ami sajnos mára tejesen leállt. Ez az a tér, melyet most újjáélesztünk, és amely egy „terápiás" folyamatnak köszönhetően a Józsefváros zöld szíveként ismét működésbe lendül, ahol a város és a vidék megtermékenyítő találkozása újra létrejön!

A Teleki téri közösségi park koncepciója

A fenti célokat szem előtt tartva hoztuk létre azt a koncepciót, ami szerint egy olyan terápiás kertet szeretnénk megvalósítani, mely reagál a múlt pozitív eredményeire. Ez gondolati síkon abban mutatkozik meg, hogy a teret alapvetően egy egyedi, csak a területre jellemző kialakítású parkként képzeljük el, amely a nyitottságot hordozza magán; befogadó, toleráns és sokszínű, ahol a park fő jellemzőjévé ismét a gondoskodás válik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a különféle terek és a benne helyet kapó téri elemek mind e gondolat köré szerveződnek, és ennek megfelelően épülnek meg. Továbbá azt is jelenti, hogy a kialakított terek mindegyike kapcsolódik egy korábbi korhoz: a fórum és játszótér a kezdeti időkhöz, a díszkertek a gondoskodás jelképeként a hatvanas évekhez kapcsolódnak.

A vidék és város találkozása nem pusztán a közösségi fórum jelenlétében látható, hanem az építettség és természetesség vonatkozásában. A park a fásított városi térrel, a fórummal nyit, majd a zöldesített rendezvénytérrel és a füves-zúzottköves nappalival folytatódik. Ezt követi az olvasó- és játszókert, melyek az előző térrészekhez képest valóban kertszerűbb kialakításúak. A belvárostól kifele haladva az utolsó két térrész, a kamaszok tere és a kutyáké, még inkább a tájat idézi, olyan természeti kertek, melyek egyszerűségükben teszik hívogatóvá a területet.

Összességében a parkot olyan közösségi parkként képzeljük el, amely egy folyamatosan élettel teli létesítmény. Az egyes kertek téri kialakítása mind magukon hordozza azt az érzetet, hogy ez olyan alap, mely pusztán kerete a benne létrejövő történéseknek: a téri elemek a programok által átalakulnak, és egy pihenőfelületből színpad lesz. A park ennélfogva egy olyan organikus lényként értelmezendő, melynek istápolói is vannak, akiknek köszönhetően az időről időre képes megújulni. A gondoskodás alapfeltétele az, hogy legyen egy olyan törődő fél (az istápoló), aki a magáénak érzi a parkot, és aki ápolja, óvja azt.

Jelen esetben az ápolás, óvás, gondoskodás szervezett megvalósítása érdekében (mely a fizikai vonzaton túl abszolút társadalmi jellegű) alakul meg a „TTT" elnevezésű Társak a Teleki Térért Egyesület, melynek alapítói a tervezés során létrejött csapat résztvevői. Ez a lépés valószínűleg a kulcsmomentuma a tervezési fázisnak, ugyanis a terápiás kert önmagában nem tud elég erőteljes hatást kifejteni. Ahogy azt sajnos számos közpark esetén láthatjuk, a tulajdonlás érzete vajmi nehezen alakul ki az emberekben, és ahogy külföldi példák rámutatnak, a csoportos szerveződés az egyetlen útja annak, hogy egy közpark ne váljon a felújítás után rövid időn belül ismét elhagyatottá, lepusztulttá. A civil szervezet organizálja például azokat a programokat, amelyek a különféle társadalmi rétegek közti kapcsolatteremtés lehetőségét magukban hordozzák: közös palántázás, virágültetések, filmvetítés, felolvasóestek, közös piknikek, önkéntes parkfelújító napok (pl. padfestés akció) szervezése. A TTT tehát az aktivitás fenntartását biztosítja a parkban.

A TTT meglétén kívül a park mindennapi életének működése érdekében egy multifunkcionális, készséges parkőr is szükségeltetik, aki naponta kihelyezi a mobil székeket, és egy kölcsönzőpavilont is működtet. Ő a park lelke, aki odafigyel a gyerekekre, kölcsönzi nekik a tollast, a labdát, a fiataloknak nyugágyat, függőágyat, míg az idősebbek számára pedig könyveket, sakkszettet. Úgy látjuk, hogy e "soft" elemek megléte nélkül pusztán egy olyan park keletkezne, mely félig képes betölteni szerepét. A park csupán apropó, melyet ki kell használni, hogy nagyobb társadalmi hatást fejtsen ki, és ez nem garantálható a megbízható parkőr és a TTT nélkül.

Térstruktúra kialakítása

Az előzőekben vázoltak értelmében a park védelme kiemelt jelentőségűvé válik. A park kerítéssel lesz körbevéve. Ez a döntés nem a kirekesztés elvén alapszik, hanem ahogyan azt számos külföldi és magyar közösségi park esetén is láthatjuk, az éjjeli zárva tartás kifejezetten az állagmegóvás érdekében alapvető fontosságú. A kerítésen kívül egy felújított járdán lehet a parkot körbejárni (kivéve a Fiumei úti oldalt, ahol az átjárást biztonsági okokból a kerítésen belül oldjuk meg). A főbejárat mellett közösségi hirdetőtáblát helyezünk el. A kerítés a bejáratnál nem követi a tér formáját, hanem hátra van húzva, így a Fórum-Előszoba a kerítésen kívül jön létre.

A belső részek térstruktúráját és a létrejövő tereket alapvetően a keresztirányú áthaladást biztosító utak rendszere határozza meg, a kerítést belülről nyírott sövény takarja. A park összesen öt ponton közelíthető meg (a főbejáraton, valamint négy oldalkapunk keresztül.) A Fórum-Előszoba, a Nappali színpad körüli területe, valamint a körbefutó külső járda térkő burkolatot kap, míg a belső utak stabilizált zúzottkőből kerülnek kialakításra (takarékossági megfontolásból), kivéve a hátsó, Fiumei úttal párhuzamosan futó szakaszt, ide a várható nagy átközlekedés miatt szintén térkő burkolat kerül. Az Emlékhely sötétebb színű zúzottköves burkolatot kap a megfelelő kontraszt megteremtése érdekében. Az így kialakuló háromszög alakú terekben a következő funkciók sorakoznak: 1. a Fórum-Előszoba, 2. a Rendezvénytér, 3. a Fórum-Nappali (az emlékhely és a napozó), 4. az Olvasó(szoba)kert (árnyas pihenő) és a Díszkert, 5. a Játszó(szoba)kert, (Gyerekkert, Dombos-kert) és a Kamaszok területe (Tinisarok), 6. a Kutyafuttató.

1. Fórum-Előszoba
Fás köztér: A bejárat egy olyan emblematikus kép, mely előre mutatja, hogy a Teleki térre érkeztünk. Hívogat és csábít a parkba. Itt kap helyet egy közösségi hirdetőtábla és köztéri óra, valamint egy, a későbbiek során megvalósítandó installáció, mely a Teleki szót kiadó, multifunkcionális beton térelemekből szerveződik (a "betűpadok"). A burkolaton felfestések magyarázzák el a park felépítését, mint egy absztrakt térkép, a magyarázó szöveg pedig a betűpadokon olvasható majd. A tér északi sarkában négy kerékpártárolót helyezünk el (valamint a Fiumei úti bejáratnál további kettőt).

2. Rendezvénytér
A kerítésen belépve egy díszfüvekkel és levendulával növényesített rendezvényteret látunk, melynek legfontosabb térszervező eleme egy komplex faépítmény: a térben megmozgatott színpad hozzáépített, körbefutó paddal, benyúló tetővel. A burkolatban álló fa körül három egyszemélyes pad áll majd, ez a várakozás tere, ezt levendula- és díszfűsáv választja le vizuálisan a színpadtól.

3. Fórum-Nappali
A rendezvénytérhez szervesen kapcsolódik a napozótér egy helyszínen készített beton lépcsősorral, mely a színpad nézőtere is egyben. A napozó fennmaradó része a lépcsőhöz csatlakozó lankás, zöld gyep. Ebben a térben működhet a szabadtéri mozi, felolvasóestek, kisebb koncertek, gyerekelőadások. A kijelölt területen - mely a "nappali/emlékhely" nevet viseli - kaphat helyet a téralkotás Teleki tér történetére utaló része. Ez egy olyan elem, mely magán hordozza valamilyen formában a Teleki tér történetét (tehát információs közeg), és ezzel egy időben reflektál a térrész nappali tematikájára: tehát egy bejárható pihenőfelületként használható.

4. A Díszkert és az Olvasó(szoba) kert
A díszkert egy olyan gyepes terület, ahol szabálytalan alakú virágos ágyások közt barangolhatunk. A terület egyik pontján egy kisebb teresedésben vízarchitektúra helyezendő el. A díszkert folyamatos ápolását a TTT fogja végezni. A díszkert melletti található a gyerekkert. E kertrész megvalósítása sajnos forráshiány miatt szintén a TTT-re hárul, ezért közösségi ültetés keretében képzelhető el a virágágyak kialakítása, valamint a dísznövények elvetése.

Az olvasókert a terület egyik fákkal leginkább borított, árnyékos részén található. Itt egy olyan árnyéki évelőkkel kialakított kertet képzelünk, ahol padok, székek biztosítják a leülést, két sakkasztal várja az idősebbeket. Ez egy csendes, nyugodt pihenőhely, amely az emlékezés és az olvasás tere is egyben. Az édes-szomorkás hangulat jellemző e térrészre, mint a Teleki tér történetéhez legjobban kapcsolható hangulat, ám jelen esetben inkább az elmúlás és a jövőbe tekintés szépségeiről szól, melyet a jelenben élünk meg: felidézzük a múltat, miközben halljuk a gyerekek (a jövő generáció) kacagását.

5. Játszó(szoba)kert kisebbeknek és Dombos-kert nagyobbaknak
Az 1-5 éves kicsiknek kialakított játszókert a terület középső, legvédettebb zugában található. Az erdei tisztásként értelmezett kertben homokozó, babacsúszda, rugós játék és hinta található, mint e korcsoport legkedveltebb játékszerei. Ennek a résznek a fő szerevező eleme az a faépítmény, mely stégszerűen nyúlik be térrészt teljesen körbeölelő díszfű- és a levendulasávokba, közrefogja a két részre osztott homokozót, megteremtve a teljes védettség érzetét a családok számára, és összeköti azt a hinta és a rugós játék homokos sávjával.

Szervesen kapcsolódik ehhez a részhez a Gyerekkert a „stég" Népszínház utca felőli oldalán: a szintén növénysávokkal határolt gyepes területen nagyméretű fakeretek és gyerekszínpad kerül elhelyezésre, melyek megvalósítása egy későbbi workshop során várható. A három fakeretben akadálymentes homokozó, növényágyás és ivókút kap helyet, míg a gyerekszínpad felnyitható és zárható alapzata tárolóként is funkcionál a gyerekszékek számára. A Gyerekkerttől délre, a sövény és egy határoló díszfű sáv között kap helyet a közösségi komposztáló és a palántázó, ami alkalmas lehet akár közösségi tanórák megtartására is.

A nagyobbaknak kialakított játszókert a tervek szerint több, egymással összefüggő teresedésből álló tisztások láncolata lenne, ám a korlátolt anyagi források miatt ezek közül egyelőre a Dombos-kert valósulhat meg. Az egész területre a "kuckósság", a felfedezés élménye jellemző, a kertrész 60-150 cm-es terepplasztikákkal tagolt gyepes terület, ahol szabadon lehet föl-le futkározni, dombon keresztülbújni. Itt kap helyet a közösségi fészekhinta, valamint egy fém terepcsúszda a bejárattal szemben. A jelenlegi tervből sajnos a fent említett okok miatt ki kellett vennünk a várat, melyet a TTT később kíván egy megfelelő pályázat keretében megvalósíttatni. Ez egy lombkoronaösvény-szerű komplex játszóelem lenne, durván bárdolt natúr faoszlopokból kialakítva, a felső szinten izgalmas át- és lejutási lehetőségekkel (gyilokjáró, kötélhíd, földre vezetett mászóháló), az alsó szinten hasonlóan izgalmas kialakítással.

A tinisarok a kamaszok területe: egy olyan betonelemekből és raklapokból kialakított rendszer, ahol a fiatalok szabadon „lóghatnak", találkozhatnak, beszélgethetnek, és rendezhetnek maguknak összejöveteleket. A függőleges pengefalból és betonplaccból álló elemet együtt festjük meg a gyerekekkel, ide kerül át a felújított pingpongasztal, a raklapokkal pedig tetszés szerint rendezhető be a tér. A stabilizált zúzottkő felületet díszfű foltok tagolják.

6. Kutyafuttatók
A kutyafuttató kis- és nagytermetű kutyák számára létrehozott két részét ugyancsak kertként alakítjuk ki. Jellemzően egy sövénnyel körbevett gyepes terület ez, fákkal, cserjékkel tarkítva. A meglévő, rossz állapotú ivókút felújításra kerül, valamint itt kapnak helyet a téren jelenleg megtalálható, még megmenthető és rendbe hozható betonpadok, továbbá szemetesek és használt kerékgumik képezik majd a berendezést. Ezeken a szakaszokon a kerítés faoszlopokra erősített betonacél háló (a nagytermetű kutyák része körül 150 cm magas, a kistermetűekén 90 cm), alul beton kerti szegély fut körbe, hogy a kutyák ne tudják kiásni magukat. A nagykutyás-rész a Fiumei útról, a kiskutyás pedig a Tinisarok bejárata előtti teresedésről közelíthető meg.

Tihanyi Dominika