Technológia

Mindenek felett és előtt: Szeged megóvása az árvíztől

1/35

Mobilgát Prágában

Mobilgát Prágában
Angela Merkel kancellár egy németországi mobilgát mellett
A jelenlegi vasbeton partfal egyik repedése
A mai vasbeton partfal több helyen elrepedt
A szegedi Tisza-part ma
Szeged árvíz idején
Gyula város térképe, 1913. Forrás: http://gyulaanno.hu
Valencia belvárosának térképe
Gyula város térképe, 1869. Forrás: http://gyulaanno.hu
Gyula térképe, 1780. Forrás: http://gyulaanno.hu
A kiszáradt Tisza-meder
Szeged árvíz idején
A szegedi partfal
Árapasztó tó terve
Árapasztó tó terve Szeged mellett
A zágrábi minta
Ez pedig Zágráb, az áradó Szávával és hídjával
Építettek egy üres medret
A nyilak a víz útját mutatják
Tehermentesítő nagyvíz-kivezetés a Szávából, a Száva megcsapolása
Az év zömében valami ilyesmit lehet elképzelni (híd a védtöltések közötti kaszáló fölött)
Térkép
Látható egy gyorsforgalmi út és a csatorna keresztezése
Ránagyítva jól kivehető, hogy a meder száraz, a mederben fák nőnek
Egy másik híd, legalább négysávos úttal a száraz meder felett
Egy újabb híd a száraz mederben
Ezek sem vízibirkák a száraz mederben
A Szávát tehermentesítő Száva - Odra csatorna egy része száraz időben sportpálya, néha azonban nem lehet ott kosarazni
A partfal-emelési terv részlete
Szeged, a partfal metszete
Merev mobilgát Németországban
Megvalósult holland, német alkalmazások
Megvalósult holland, német alkalmazások
Megvalósult holland, német alkalmazások
Megvalósult holland, német alkalmazások
Mobilgát Prágában
Angela Merkel kancellár egy németországi mobilgát mellett
A jelenlegi vasbeton partfal egyik repedése
A mai vasbeton partfal több helyen elrepedt
A szegedi Tisza-part ma
Szeged árvíz idején
Gyula város térképe, 1913. Forrás: http://gyulaanno.hu
Valencia belvárosának térképe
Gyula város térképe, 1869. Forrás: http://gyulaanno.hu
Gyula térképe, 1780. Forrás: http://gyulaanno.hu
A kiszáradt Tisza-meder
Szeged árvíz idején
A szegedi partfal
Árapasztó tó terve
Árapasztó tó terve Szeged mellett
A zágrábi minta
Ez pedig Zágráb, az áradó Szávával és hídjával
Építettek egy üres medret
A nyilak a víz útját mutatják
Tehermentesítő nagyvíz-kivezetés a Szávából, a Száva megcsapolása
Az év zömében valami ilyesmit lehet elképzelni (híd a védtöltések közötti kaszáló fölött)
Térkép
Látható egy gyorsforgalmi út és a csatorna keresztezése
Ránagyítva jól kivehető, hogy a meder száraz, a mederben fák nőnek
Egy másik híd, legalább négysávos úttal a száraz meder felett
Egy újabb híd a száraz mederben
Ezek sem vízibirkák a száraz mederben
A Szávát tehermentesítő Száva - Odra csatorna egy része száraz időben sportpálya, néha azonban nem lehet ott kosarazni
A partfal-emelési terv részlete
Szeged, a partfal metszete
Merev mobilgát Németországban
Megvalósult holland, német alkalmazások
Megvalósult holland, német alkalmazások
Megvalósult holland, német alkalmazások
Megvalósult holland, német alkalmazások
1/35

Mobilgát Prágában

Mindenek felett és előtt: Szeged megóvása az árvíztől
Technológia

Mindenek felett és előtt: Szeged megóvása az árvíztől

2013.01.18. 11:56

Cikkinfó

Szerzők:
dr. Rigó Mihály

Földrajzi hely:
Szeged, Magyarország

Vélemények:
27

Dr. Rigó Mihály erdőmérnök és építőmérnök legújabb írásában Szeged árvízvédelmének kérdéskörét elemzi tovább. A tervezett partfal-emelési tervek helyett a város körüli árapasztó csatorna kialakításának lehetőségét megvalósult zágrábi példa segítségével mutatja be, amely újra élhetővé tenné a Tisza-partot, aszfalt és vasbeton partfalak nélkül.

„Ami Jó és Hasznos, ha ma el nem végzed,
Hidd el: annak kárát, holnap mindjárt érzed."
/Vedres István, Szeged Széchenyije, 1805/

Mentegetőzés

Nem vagyok vízügyi mérnök, csak egy olvasó, internetező mérnök ember, aki szakterületén kívül még akár tévedhet is. Örülök viszont, ha hasznosítható példát, megvalósult esetet találok, melyet a hasonlóság okán átgondolásra felkínálhatok a szegedi döntéshozóknak és a vizes mérnök kollégáknak is. Rettenetes aszály, alig látható Tisza idejében nem normális árvízről írni, gondolhatják esetleg. Korábbi élményeimet, elképzeléseimet már megosztottam az Olvasóval, amelynek kiegészítése, folytatása a mostani írásom. A témáról írtam a Szeged című folyóirat 2011. augusztus-szeptemberi számában is. Mostani írásom ennek újragondolása, finomítása az újabb információk alapján.

A közgyűlési döntés

2012 év végén a szegedi közgyűlés tárgyalt a következő 7 éves ciklus szegedi városfejlesztési lehetőségeiről, lehetséges programjáról. Érdekes módon a város árvíz elleni biztonsága sajnos még szóba sem került. Valószínűleg ennek az az oka, hogy a 2013-ra tervezett belvárosi partfal-emelés a gond megoldását sugallja, ezzel sajnos hamis biztonságérzetet keltve. Bízom abban, hogy írásom képviselőinket is a téma újragondolására készteti és a fejlesztési javaslatok közé felveszik megoldandónak az árvízi gondokat. Írásaimat elküldtem a Megyei Önkormányzat megrendelői szerepet ellátó szakembereinek. Remélem, értő fülekre találok. Ha nem kerül be az új anyagba a város árvíz elleni biztonsága, akkor 7 évet elveszthetünk, 7 évig elmehet a hajó, melyet nem engedhetünk meg.

A finanszírozási esély

Az Európai Unió 2014-2020 közötti finanszírozási ciklusában is az árvízre kellene elsőként gondolnunk, mert van remény a 2013-sa partfal emelésnél távlatosabb megoldásra! Ebből a forrásból szerintem Szegeden - minden egyéb előtt - ezt kellene megoldani. Számomra nyilvánvaló, hogy mindent az árvíz elleni biztonságnak kell alárendelni. A Tisza szegedi környezete, keresztezése is ettől függ, ráadásul a szakasz belvárosunk közepe, mindannyiunk kedvence, Szeged lényege. Az is nyilvánvaló, hogy a téma kikerülésével, hátrább helyezésével, vagy a pénztelenség miatti torz árvízi megoldást további torz megoldások láncolata követhet, amelynek helyrehozása egyre több pénzbe és időbe kerülhet, hiszen egyre nehezebb visszazökkenni a keréknyomba, ha a nóta nagyon félremegy.

Két dolog történhet velünk:

Az egyik szerint a Tisza kiszárad, mint a Győr melletti Szigetköz, a legnagyobb magyar sziget, mert elterelték a szlovákok a Dunát. De közelünkben is volt erre példa: a Tisza és a Maros majdnem kiszáradt tavaly a felmelegedés, a klímaváltozás miatt. A víz egyre nagyobb érték lesz. Hozzánk jönnek a vizek, ezeket a szomszédos „baráti" államok bármikor visszatarthatják előlünk, megfogva azokat még a határok előtt. Ez esetben nem kell félnünk az árvíztől. A helyzet alább látható. Tisza-meder, a távolban egy híddal:

A kiszáradt Tisza-meder
11/35
A kiszáradt Tisza-meder

Mennyi víz lett volna Szegednél a Tiszában, ha szintje nem lenne a mai magasságra duzzasztott lenne, a Szeged alatti duzzasztómű révén? Lehet, hogy gyalogosan is átmehettünk volna Újszegedre.

A másik eset az, ha mégis megmarad a Tisza, amelyen később is lesznek száraz és nedves periódusok. Ha igaz a klímaváltozás, és ha igaz az emiatt szélsőségesebbé váló időjárás, kell árvízzel számolni, ráadásul majdnem kiszámíthatatlannal.

Szeged árvíz idején
12/35
Szeged árvíz idején

Az egykori berlini falhoz hasonló monstrum Szeged belvárosában

Ne feledjük, van egy lebontásra érett berlini falunk is Szegeden! Ehhez a falhoz előbb az a döntés kellett, hogy itt, ezen a helyen kell a város árvíz elleni védelmét megoldani. De van másik lehetőség is, erről szól írásom.

A szegedi partfal
13/35
A szegedi partfal

Az eddigiektől eltérő védelmi megoldáshoz két mintát kínálok:

A magyar minta, az árapasztó „tó"

Itthon elkezdődött az Új Vásárhelyi-tervnek nevezett program megvalósítása, amelynek értelmében a Tisza mellett tározótereket – mesterséges TAVAKAT - építenek a nagyvíz esetére, ahová be lehet engedni, majd vissza lehet vezetni a bajt okozó vizet, csökkentve ezzel a folyó magas, ártalmas vízszintjét. Ezek a tavak kissé eltérnek egymástól. Számunkra az érdekes változatban külön helyen megy be és jön ki a víz. Ilyenek:

Árapasztó tó terve
14/35
Árapasztó tó terve

Látható a rajzon a Tisza vonala és a mellette létesített új „tó", melybe a vizet Tiszaroffnál lehet bevezetni, majd távolabb, Tiszabőnél kivezetni. A „kapukat" nagy nyilak jelzik.

Hasonló a helyzet a Szeged fölé tervezett, Mindszent közeli „tó"-val is. A mesterséges „tó"-ba a Tiszából a fölös vizet Mindszentnél vezetik majd be, és Dóc mellett viszik vissza a Tiszába, a Tisza apadása után. A be- és a kivezetés helye egymástól több kilométerre van.

Árapasztó tó terve Szeged mellett
15/35
Árapasztó tó terve Szeged mellett

A mai elképzelések szerint a „tavakban" (=tározókban) csak időszakosan van víz. A vízmentes időszakokban a tómedreket hasznosítják, művelik, mintha nem is lenne tó. Ha pedig esetleg a vízzel való borítás miatt a gazdáknak kára keletkezik, kártérítést kapnak. Világos, egyszerű elv. Hallottam azonban olyan véleményt is, hogy ez a tározó Szeged felett, a várostól északra egy beépített veszélyforrás lehet. A benne lévő nagy tömegű víz a városra is szakadhat. A nagy árvíz idején is északról jött rá városra a víz.

A fölös víz ideiglenes megcsapolására Szeged mellett is szükség lenne, az előbbiekkel megegyező módon és elven. Mindezek a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése (VTT) címen futnak. Első lépésként egy hasonlót be kellene tenni a VTT-be, kis módosítással.

Az előző dolgozatom írásakor nem rendelkeztem európai példákkal az árapasztó csatornákról. Kerestem ezeket, de nem találtam. Balázs Attila úr dolgozatomhoz hozzászólva az alábbiakra hívta fel a figyelmem:

„Szeged és a Tisza viszonylatában talán érdekes lehet Zágráb és a Száva viszonya. Zágrábban a folyót nem terelték el, de építettek egy csatornát a várostól délre. Ez a csatorna az év nagy részében száraz, csak árvizek esetén segít levezetni a veszélyes vízmennyiséget. A zágrábi körgyűrűn autózva mindenki megcsodálhatja a "száraz" csatornát és a hidakat, amik látszólag értelmetlenül állnak a kiszáradt folyómederben."

A tipp alapján az interneten keresni kezdtem, melynek eredménye az alábbi zágrábi példa. Ezúton is köszönöm! Kérem továbbra is azt, hogy akinek hasonlóról tudomása van, szíveskedjen azt tudomásomra hozni. A zágrábi példa azért is szimpatikus, mert Horvátország anyagilag nem áll úgy, mint például Németország. Ha nekik sikerült, nekünk is sikerülhet.

A zágrábi minta

a zágrábi példa, a Száva – Odra – Száva csatorna. Horvátország fővárosát ugyanúgy kettészeli a Száva, mint Szegedet nálunk a Tisza. A hasonlóság többszörösen is szinte kísérteties. Ez a mi Tiszánk és hidunk:

A zágrábi minta
16/35
A zágrábi minta

Ez pedig Zágráb, az áradó Szávával és hídjával, mintha az újszegedi oldalt látnánk:

Ez pedig Zágráb, az áradó Szávával és hídjával
17/35
Ez pedig Zágráb, az áradó Szávával és hídjával

Zágrábtól délre van egy Odra nevű folyócska, mely nem nagyobb egy rendes magyar belvizes csatornánál. 1964-ben a Száva elöntötte Zágráb harmadát és megölt 17 embert. A horvátok az árvíz után - válaszként - elkezdték építeni a várostól délre a Száva – Odra – Száva csatornát a Száva és az Odra között. A nevéből is látszik, hogy a Szávából indul és ugyanoda is érkezik, mint a mi árapasztó tavaink esetében is, csak karcsúbb, folyószerűbb, mások az arányai. Lényegében építettek egy üres medret, mely a magasból így néz ki:

Építettek egy üres medret
18/35
Építettek egy üres medret

A kép bal alsó sarkából a jobb felső felé halad egy széles, íves sáv, melyben nincsenek épületek, melyet híd is keresztez. Ez az, amit javaslok. Építettek egy száraz medret, a keresztező hidakkal, melybe veszély esetén bevezetik fölös vizet.

Az interneten egy szép színes térképen részletesen megtekinthető ez a sáv, zöld színnel jelölve! A sáv Zágráb középpontjától nyugatra ágazik ki a Szávából és halad délkelet irányba az Odra folyócska medre felé, végül visszatér a Szávába. Így és itt engedik be a vizet a Szávából a Száva - Odra csatornába, a zágrábi belváros előtt, ez a kiágazás torkolata. A nyilak a víz útját mutatják.

A nyilak a víz útját mutatják
19/35
A nyilak a víz útját mutatják

Tehermentesítő nagyvíz-kivezetés a Szávából, a Száva megcsapolása:

Tehermentesítő nagyvíz-kivezetés a Szávából, a Száva megcsapolása
20/35
Tehermentesítő nagyvíz-kivezetés a Szávából, a Száva megcsapolása


Ugyanez megnézhető:

Az év zömében valami ilyesmit lehet elképzelni (híd a védtöltések közötti kaszáló fölött):

Az év zömében valami ilyesmit lehet elképzelni (híd a védtöltések közötti kaszáló fölött)
21/35
Az év zömében valami ilyesmit lehet elképzelni (híd a védtöltések közötti kaszáló fölött)

Ezeket a képeket bárki megnézheti a Google Föld (Earth) programjával. Mintha repülőből néznénk a tájat! A kezdőszakasz (a sötét színű sáv a jobb felső sarok mellett a Száva folyó, a bal felső sarokból a jobb alsóba tartó világos sáv a Száva – Odra - Száva csatorna):

Térkép
22/35
Térkép

Látható egy gyorsforgalmi út és a csatorna keresztezése:

 

Látható egy gyorsforgalmi út és a csatorna keresztezése
23/35
Látható egy gyorsforgalmi út és a csatorna keresztezése

Ránagyítva jól kivehető, hogy a meder száraz, a mederben fák nőnek:

Ránagyítva jól kivehető, hogy a meder száraz, a mederben fák nőnek
24/35
Ránagyítva jól kivehető, hogy a meder száraz, a mederben fák nőnek

Egy másik híd, legalább négysávos úttal a száraz meder felett:

Egy másik híd, legalább négysávos úttal a száraz meder felett
25/35
Egy másik híd, legalább négysávos úttal a száraz meder felett

Egy újabb híd a száraz mederben:

Egy újabb híd a száraz mederben
26/35
Egy újabb híd a száraz mederben

Ezek sem vízibirkák a száraz mederben:

Ezek sem vízibirkák a száraz mederben
27/35
Ezek sem vízibirkák a száraz mederben

A Szávát tehermentesítő Száva - Odra csatorna egy része száraz időben sportpálya, néha azonban nem lehet ott kosarazni:

A Szávát tehermentesítő Száva - Odra csatorna egy része száraz időben sportpálya, néha azonban nem lehet ott kosarazni
28/35
A Szávát tehermentesítő Száva - Odra csatorna egy része száraz időben sportpálya, néha azonban nem lehet ott kosarazni

Zágráb nincs messze. Az ottani szakemberek tapasztalatát tehát jól lehetne Szegeden hasznosítani. Esetleg testvérvárosunk is lehetne a gyönyörű város! Azt sem zárhatom ki, hogy a zágrábihoz hasonló megoldás Európában több helyen is van már. Világot járó vizes mérnök kollégáknál kellene csak érdeklődni létükről.

Vízminőség a szegedi árapasztó ágban kisvíz esetén

A nagy víz levonulása után az árapasztó ág leürülne, kiürülne, a vízminőség gyors romlását lehetőleg megelőzve. Nem pangana, büdösödne benne a víz. Az árapasztó ág közepén valószínűen ki lehet alakítani egy csatornát, mely a kis vizet gyorsan összeszedné és elvinné.

A Duna visszaduzzasztása

Bár a Duna-Tisza torkolat Szegedtől kb. 170 km-re van a várostól délre, a Duna visszahat a Tiszára, mivel a Duna magas vízállása esetén megemelkedik a Tisza vízszintje is. Nemcsak Szegednél, hanem egészen Csongrádig. Ezt a szakemberek visszaduzzasztásnak hívják.

A jelenségre, a jelenség fontosságára dr. Vágás István úr, címzetes egyetemi tanár, szegedi vízügyi főmunkatárs, osztályvezető hívta fel a figyelmet éppen az Új Vásárhelyi-terv kidolgozása, majd az ennek keretében épülő árapasztó víztározókkal kapcsolatban.

A Szeged felett elképzelt és megépített nagy víztározó, árapasztó medencék nyilván csökkentik az a nagy vizet, amely abból az irányból, tehát észak felül jön Szeged felé. Azonban nincs hatásuk azokra a nagy vizekre, amelyek Szegedtől délről jönnek, jöhetnek, pedig a Duna felől jövő nagy vízből ugyanúgy lehet árvíz, mint az északról jövőből.

Az Új Vásárhelyi–terv - éppen a két irányból várható nagy víz ténye miatt - mintha nem adna teljes biztonságot Szegednek, mivel „csak" a fentről jövő vizek mennyiségét csökkenti. Ez nem jelenti az Új Vásárhelyi–terv feleslegességét, mert itt minden számít! Az a beavatkozás is kell, de talán el kell mondani a visszaduzzasztás tényét, lehetőségét, veszélyességét is, mielőtt hamis biztonságba ringatná magát a szegedi társadalom.

Mi lenne a visszaduzzasztás esetén Szegeden, ha elkészülne a városon kívül az árapasztó meder?

Ugyanaz lenne, mintha északról jönne a nagy víz, semmi különbség nem lenne amiatt, hogy milyen irányból jön a városra a víz! Ugyanazt a feladatot kellene ma megoldani ismét, amelyet már megoldották a Bega-csatornánál az 1700-as években. Ha akkor képesek voltunk rá, akkor miért ne lennénk azok ma is?

A szegedi vízmércén észlelnék a vízszint emelkedését és lezárnák a belvárosi Tisza-ágon északon és délen megépült mérnöki műveket, zsilipeket. Emiatt nem tudna 5,50 m-nél magasabb vízszint lenni a belvárosi Tisza-ágban. A délről vagy északról jövő nagy víz pedig az árapasztó ágat töltené föl. De ami nagyon lényeges: a városon kívül!

A szegedi árapasztó csatorna nyomvonalát, kiválását a mai Tiszából, majd visszacsatlakozását a mai Tiszába mérnöki tanulmánytervvel kell megtalálni, én ezt nem akarom előre eldönteni. Ez vízügyi mérnöki feladat. Költsége is valószínűen nagy, de itt mindennek nagy a költsége. Sokba került Segeden egy árvízi védekezés is, és sokba kerülnek a város feletti árapasztó tározók is. Olcsó megoldás nincs.

Megoldhatatlan feladat-e ma a kb. 20 km hosszú, Szeged melletti árapasztó csatorna építése?

A Bega folyó 280 évvel ezelőtti példája

„A Bega a Tisza mellékfolyója a Bánságban …" „Bár még a XIX. század közepén is a Bega számos gonddal küszködött, … mégis Magyarország első kiépített hajózóútja volt."

Miért is kellett?

„A hosszú magyar középkor után százhatvannégy éves török iga következett. Savoyai Jenő hadai a Délvidéket 1716-ban szabadították fel. Azonnal be is rendezkedett a Habsburg-birodalom." A Temesvár környéki vidéket a Bega és a Temes „… süppedékessé, megművelhetetlenné, …" mocsárvilággá tette, mely nem termelt adót a császárnak. „Elkezdődtek az első lecsapolási munkák, melyek a Bánátot a dögvészes mocsárvilágból lassan-lassan termékeny területekké, s későben Magyarország Kánaánjává tették. E nagy vízrendezési munkának a Bega megszelídítése egyik alapfeladata volt."

La Casse francia mérnök „… 1727-1733 között 92 kilométernyi csatornát ásott 1.440.000 köbméternyi föld megmozgatásával. … Szintén 1727-ben kezdték el Temesvár és Klek között az első, 70 kilométer hosszú hajózó csatorna építését …" „A Bega vizét az új csatornába 1755. október 29-én terelték …"

Ezzel megteremették a medret. Még a mederben folyó víz mennyiségének, vízszintjének szabályozása volt hátra. Mind a sok víz, mind a kevés lehetetlenné tette volna a hajózást. Előbb tápcsatornát ástak, hogy az esetleg hiányzó vizet oda tudják vinni: „… egy 10,8 kilométer hosszú, 18 m fenékszélességű tápcsatornát ástak, hogy a Temes vizével egészítsék ki a Bega hajózásra elégtelen mennyiségű vízmennyiségét. … A Bega vízellátása tehát megoldódott.

Hátra volt az árvizek, tehet a fölös vizek elvezetése: „… 1758-ban egy második, immár árapasztó csatornát ástak, melynek hossza 1 kilométer volt, fenékszélessége pedig 10 méter."
Most jön a „vezérlés", a hajózás által megkövetelt vízszint beszabályozása, beállítása és főleg a tartása. A tápcsatorna és az árapasztó csatorna vízszintjét két zsilippel szabályozták: „A két zsilip kezelésének ellátásáram zárására, nyitására, tisztogatására két kisközséget alapítottak …" „Kiszetón állandó alkalmazásban egy csatornaőr teljesített szolgálatot. Ő jelentette a vízállást a két zsilipnél álló felvigyázóknak, akik kiadták a megfelelő utasításokra."(Az idézetek forrása: Jancsó Árpád: A Bega, a Bánság elkényeztetett folyója. 2007., Temesvár)

280 évvel ezelőtt már tudtak mérnök elődeink stabil vízszintet biztosítani egy folyószakaszon. Elfelejtettük ezt a tudást? Ha ők tudták akkor, akkor a mai szakemberek is el tudnának érni a szegedi belvárosban azt, hogy a Tisza vízszintje itt soha ne legyen 5,50 m-nél magasabb, amely majdnem a mai rakparti út szintje!

Ha a Bega példájából csak ezeket vesszük: 92+70+11+1 ~ 170 km új csatorna! Ha ez 280 évvel ezelőtt nem volt sok, akkor mitől is lenne sok 20 km? Hol voltak 280 évvel ezelőtt a mai óriási földmunkagépek, a mai mérnöki tudás, a mai mérnöki szoftverek?

Van hazai példa is!

Gyula városában egykor a város közepén kanyargott a Fehér-Körös, mint ahogyan a kék színű vonal látszik az alábbi térképen:

Gyula város térképe, 1913. Forrás: http://gyulaanno.hu
7/35
Gyula város térképe, 1913. Forrás: http://gyulaanno.hu



Majd az alább ismertetett ok miatt a folyót kitelepítették, de meghagyták a régit is: Gyula és Gyulavári között haladó, nyílegyenes az új mederben a Fehér-Körös.

Gyula város térképe, 1869. Forrás: http://gyulaanno.hu
9/35
Gyula város térképe, 1869. Forrás: http://gyulaanno.hu



Gyula térképe, 1780. Forrás: http://gyulaanno.hu
10/35
Gyula térképe, 1780. Forrás: http://gyulaanno.hu



Mi miatt történt mindez?

„A Fehér-Körös 1858-ig Gyulán folyt keresztül, ezért még a 19. században is gyakoriak voltak az árvizek városunkban. A Fehér-Körös medrének áthelyezéséhez, a Gyula–békési-nagycsatorna megépítéséhez a végső lökést az 1855. évi árvíz adta. Ekkor a városban és külterületén a lakóházak kétharmada víz alá került.

A Közmunka és Közlekedési Minisztériumban úgy döntöttek, a Fehér-Köröst Gyulán kívül kell elvezetni. Nem tudjuk pontosan, ki készítette a Gyula–békési-nagycsatorna végleges tervét: Bodoky Károly, a Körös Szabályozási Társulat osztálymérnöke vagy Kosztka Károly megyei mérnök. A csatorna megépítése a Habsburg Birodalom legnagyobb költségvetésű közmunkái közé tartozott. A földmunkákat 1856 végén kezdték meg Békés megyei, illetve Csanád megyei kubikosok. Közel 5 millió köbméter földet mozgattak meg. A munkát gépek nélkül végezték, a kiásott csatorna földjét előbb a partélre hányták, majd talicskába rakva tolták a töltésre. Körülbelül 16 talicska föld tett ki egy köbmétert. A kubikosok a munkaterület közelében éltek félig földbe vájt kunyhókban.

1857 májusában, Békés megyei látogatása során a feleségével együtt Ferenc József osztrák császár is megtekintette a munkálatokat. A csatorna fellobogózott partján a csatornát keresztező csaba–dobozi úthoz hajtattak. Itt felsétáltak egy díszes emelvényre, melyről jó kilátás nyílt az épülő csatornára, és meghallgatták a földmunkákról készült jelentést. A csatorna 1858 áprilisára készült el.

A Gyula–Békési-Nagycsatorna megépítésével Gyula városa víz nélkül maradt. Az 1863-as aszályos évben ez súlyos problémát okozott. Ezért a Nádor-malomcsatorna vizét, mely addig a Csohos-éren folyt le, egy új csatornával a Fehér-Körös régi medrébe vezették, így jött létre az Élővíz-csatorna. Azonban a város folyóvízzel való ellátása továbbra is gondot jelentett, ugyanis a nedvesebb években magas volt a vízállás az Élővíz-csatornán. Az 1881-es tavaszi árvíz után a csatornát el is zárták. 1886-ban a Nádor-malomcsatorna vizét ismét bevezették a Fehér-Körös egykori medrébe, de most már a Csohos-éren épített zsilippel szabályozni tudták a beengedett víz mennyiségét. A Nádor-malomcsatorna nyáron kevés vizet szállított, ezért 1895–1896-ban duzzasztót építettek a Fehér-Körösre, melyet egy tápcsatorna kötött össze az Élővíz-csatornával. Ettől kezdve nyeri az Élővíz-csatorna
a malomcsatorna helyett a Fehér-Körösből a vizét."
Az idézet forrása

„Gyula történetének legnagyobb árvizét érte meg a város 1855-ben. Gyulán a belterületen és a tanyavilágban 1600 lakóház került víz alá, ebből 600 össze is dőlt. Albert főherceg megszemlélve az elpusztult városrészeket kijelentette: „Ennek többé nem szabad megtörténnie, mert Gyula végleg megszűnik lakóváros lenni."

Bodoki eredeti tervét megváltoztatták, a lakott területeket elkerülő új medret ástak Gyulavarsándtól Békésig, 19,6 km hosszban. Az 1856–58 között épített Gyula-Békési Nagycsatorna építési munkáit 1857-ben Ferenc József és Erzsébet királyné is megtekintették. A szabályozás miatt Gyula élővíz nélkül maradt, s ezt az állapotot véglegesen a gyulai duzzasztómű 1896-os megépítése szüntette meg, megteremtve a régi meder, az Élővíz-csatorna vízpótlását."

„A Fehér-Körös és az Élővíz-csatorna értékes zöld folyosó a város számára és ma is lehetőségek tárháza. Jelenleg is több projekt végrehajtása és előkészítése van folyamatban, amelyek a város vízzel kapcsolatos adottságainak a kihasználására alapoznak. Biztosak lehetünk abban, hogy az elmúlt évszázadokhoz hasonlóan Gyula fejlődése szempontjából a jövő 50-100 évben is alapvető fontosságú lesz a vizeinkhez való helyes viszony kialakítása, az általuk kínált sokrétű lehetőségek kihasználása."
Az idézet forrása

Az éltető és a pusztító Tisza kettéválasztása

Az előző írásomban hozott valenciai példában a spanyolok a város közepéről teljes egészében kivitték a folyót.  A város közepén kanyargó folyójuk helyén parkot hoztak létre, ezért zöld a sávja. Az új folyómeder pedig a kép bal szélén látható kékkel.

Valencia belvárosának térképe
8/35
Valencia belvárosának térképe



A gyulai példában a Gyula-Békési-Nagycsatorna megásása után hasonló történt, egy kis különbséggel. Amikor feltűnt nekik, hogy kiment a víz a városukból, a régi mederbe később visszavitték a víz egy részét. Így lett a mesterségesen kiásott csatorna az új meder, a mai Fehér-Körös, míg régi Fehér-Körös meder Gyulán az Élővíz – csatorna.

A zágrábi példa számomra a legmegfelelőbbnek tűnő megoldás, mert alapvetően a belvárosban hagyja a város folyóját, azonban a magas, a nagy vizeket a városon kívül vezeti. Mai ismereteim, információim alapján a zágrábi mintát találom követhetőnek Szegeden, mivel így szétválasztható az várost éltető és a várost veszélyeztető, esetleg romboló Tisza.

Javaslom:

A szegedi vízmérce 5,50 m magasságáig (majdnem a mai rakparti út szintjéig) mindig legyen a mai belvárosi Tisza-ágban víz. Ha azonban ennél magasabbra kell számolni, akár felülről, akár alulról jönne is az, akkor nyíljon meg a városon kívüli új meder és vezesse le a fölösleget, a nagyvizet, de csak a fölösleget. Ez azt jelenti, hogy ha a vízszint 5,50 m-nél alacsonyabb, akkor az új meder száraz, művelhető, hasznosítható.

A magasságok, szintkülönbségek Szegeden

Szeged környékén nincsenek hegyek, szintkülönbségeink csak néhány méteresek, azonban ezek is lényegesek a Tisza miatt. Elődeink kereshették ezeket a magasabb helyeket, mert azokon ritkábban öntötte ki őket a víz. Elég csak a szatymazi temetődombra gondolni. A Belvárosi-híd mellett van a vízmérce. A Tisza egy bizonyos vízszintjét nulla szintnek jelölték ki, fogadták el és a helyi magasságokat ehhez viszonyítva adták meg. Lechner Lajos: Szeged újjáépítése című könyvében - mely az 1891-es kiadvány hasonmás kiadása 2000-ből - ez olvasható:

„A város a Tisza jobb partján fekszik, szemben azzal a ponttal, hol a Maros a Tiszába szakad. Belső területe a Tiszának szegedi 0 pontja fölött, középszámmal 5.70 méter magasságban terül el …" „A körtöltés … koronája a 0 pont felett 10.0 m magasságban fekszik, … a város feltöltése során." „A körtöltésen kívül - 30 m. széles +8.22 m magas belső kis körút, evvel párhuzamosan körülbelül 400 m távolságban a 38 m széles és +7.00 m. magas külső nagy körút és végre ezek között hét fokozatosan emelkedő sugárút feltöltése határoztatott el. A körutak a sugárutak által összekötve – oly viszonylagos magaslat-hálózatot képeznek, melynek alapján egyrészt az alig képzelhető katasztrófa esetén az általa határolt területnek az eddigi legmagasabb vízszín alatt fekvő része is könnyen védhető lesz, míg másrészt az idő folyamán ez a hálózat maga után fogja vonni a város közbeneső talajának megfelelő felmagasodását." Ezen munkákra 700.000 m3 földet használtak fel.

Részletrajz a partfal-emelési tervből:

A partfal-emelési terv részlete
29/35
A partfal-emelési terv részlete


Látható: a fal, a mobilgát tetejének magassága 11,30 m. 11,30 – 8,00 = 3,30 m – rel magasabban lesz a színház előtti járdaszinthez képest! 11,30 – 5,70 = 5,60 m – rel magasabbra épül az átlagos szegedi terepszinthez képest. A Tisza a fejünk fölött fog folyni. Jó lesz nekünk? Mi lesz, ha az irdatlan víz ránk szakad a fal egy kis hibája miatt?

Meddig emelkedhet a szegedi partfal?

Új dolog az emelés? Nem, mint az alábbi kép mutatja, melyen múltunknak három szakasza követhető. Ez csak egy a vízügyi beavatkozási készletből! Legalul helyezkedik el az 1880-ban épült tégla támfal. Ennek szintjét emelték a 1970-es években a ma is látható vasbeton támfal szintjére. Az idén erre emelnek rá a mobil támfallal. A tendencia az emelés! De meddig lehet emelgetéssel megoldani a feladatot?

Helyi, elismert vizes mérnökök szerint 11 m-es vízszint elképzelhető Szegeden a csillagok kedvezőtlen állása esetén, mely a mobil támfal tetejétől csak 30 cm-re lesz majd. Ebben az előzetes becslésben valószínűen még nincs benne a klímaváltozás miatti hirtelen eső, és hirtelen árvíz miatti esetlegesen még magasabb vízszint.

Szeged, a partfal metszete
30/35
Szeged, a partfal metszete

Az új fal, a merev mobilgát. Fal a falon, tehát rövidesen még magasabb lesz a szegedi „berlini fal"

Ez egy kerítés! Egy kerítést pedig nem szoktak a ház legértékesebb szobájába tenni, mert a belvárosi Tisza-szakasz városunk legértékesebb része. Ide ehhez illő megoldások, beavatkozások kellenének.

Merev mobilgát Németországban
31/35
Merev mobilgát Németországban

Hogy fog ez kinézni? Tényleg nem zavarja a városképet?

Megvalósult holland, német alkalmazások:

Megvalósult holland, német alkalmazások
32/35
Megvalósult holland, német alkalmazások


Mobilgát Prágában
1/35
Mobilgát Prágában


Angela Merkel kancellár egy németországi mobilgát mellett
2/35
Angela Merkel kancellár egy németországi mobilgát mellett



Hiányzott a gyönyörű prágai látképhez ez az alumíniumkerítés? Bátor a német kancellár, de tényleg így képzeljük el a város és folyója kapcsolatát? Jó az, ha a fejünk fölött folyik majd a Tisza? Jó a Tisza helyett a falban gyönyörködni?

Az eddigi Tisza-parti elképzelések terhe a partfal védelmi szerepének a biztosítása

Egészen más munkák születtek volna, ha ezt nem kellett volna első kötöttségként figyelembe venni.

Amit ember készít, az bizony elromolhat. Kritikusak mindig a vízáteresztő hézagok!

A jelenlegi vasbeton partfal egyik repedése
3/35
A jelenlegi vasbeton partfal egyik repedése

A mai vasbeton partfal több helyen elrepedt. Kiderült: a tömítések sem a szándékok szerint készültek el annak idején. A gond a hézagoknál van. Vízáteresztő lett! A víz pedig, mint látszik, ezt kihasználta. Lesznek-e hézagok az új falon? Igen.

A mai vasbeton partfal több helyen elrepedt
4/35
A mai vasbeton partfal több helyen elrepedt

Német alaposságú a fal, el kell ismerni. A kép is azt hangsúlyozza, hogy az illesztéseken van a hangsúly, melyek szerintük természetesen bombabiztosak. De mi van, ha nagyobb uszadék érkezik, ütközik, mint a képen láthatói faág? Mi van, ha nem németek szedik szét, és rakják össze? Fog ez deformálódni? Zárni fognak ezután ezek a hézagok 5-10 év múlva is? Nem állítjuk elő újra a korábbi áteresztő hézagokat?

Kényszerpályákon a döntéshozó mérnökök

Rosszat akartak mérnök elődeink, kortársaink? Szó sincs róla! A mai vasbeton partfal 40 évig megvédte a várost, tisztelet és hála az tervezőinek, építőinek! Megépítették, mert előtte valakik úgy döntöttek, hogy a belvárosi szakaszon kell védekezni, kerül, amibe kerül.
De tényleg a szegedi Belvárosban kell a víz elleni háborúkat megvívni? Érdemes ezzel, ennek során a hatalmas szegedi épületvagyont, a szegedi életet kockáztatni?

Elvekről van szó. Mind a korábbi, mind a mai mérnökök kényszerpályákon kénytelenek mozogni. Döntéseiket sokszor ki nem mondható, le nem írható kényszerek befolyásolják. Ezek között első mindig a pénzhiány. A feladat szerkezete majdnem minden mérnöki szakterületen egyforma: óriási a baj, de nincs pénz, tessék azonnal megoldani! A mobil fal estén is ez lehet a háttérben. Ha már generális megoldás emiatt nem lehet, akkor legalább legyen az új olcsóbb, egyszerűbb az eddigi homokzsákosnál. Magyarul: nem az orrfolyást számoljuk fel, hanem zsebkendőt váltunk. Textil helyett illatos, eldobható, papírra. Ezt nem kell mosni!

A mobil falhoz nem kellett módosítani az országos alapdöntéseket (például az Új Vásárhelyi-tervet), mely lényegesen egyszerűsíti a folyamatot. Viszonylag olcsó a beavatkozás, erre hamarabb lehet aprópénzt találni. Akár egy cikluson belül is bejöhet a „siker". Remélem látható, hogy előbbiek egyike sem szakmai érv! Az EU új pénzügyi ciklusa jó alkalom lehet a kitörésre, a védekezési paradigma váltására, ha élünk vele.

Megszüntethető a beton- és aszfaltsivatag

A szegedi Tisza-part ma
5/35
A szegedi Tisza-part ma


Az út az egykori kikötő miatt kellett, de nincs már, és nem is lesz itt teherforgalmi kikötő. Emiatt így út sem kell ide. Persze azonnal elfoglalta a felszabaduló helyet a személyautó. A Nagykörút ma nincs bezárva, ma nem alkot teljes kört, mivel csak a Bertalan-híd létezik. A Nagykörút zárása jelenleg, kényszerből, hídhiányból a Huszár M. rakparton át történik. Ez az Újszeged-alsóvárosi kapcsolat. Így kapott a rakparti út körút-bezáró, főleg hídpótló funkciót. Igazolja ezt az, hogy senkit sem zavar az, hogy a Tisza Lajos krt. két vége között nem lehet a rakpartról lekanyarodni sem a Tisza, sem a Belváros felé, a támfal miatt.

Ha elkészül a Déli-híd, azt nem kell már pótolni. Rövid lesz a kapcsolat Újszeged és Alsóváros között az új hídon át. Értelmetlenné válik a hídpótló funkció is. Visszaállhatunk végre a legfontosabbra: a „Tisza-part" funkcióra! Ehhez pedig sem beton, sem aszfalt nem kell. A képen látható aszfalt- és betonsivatagot el lehet bontani és bedolgozni a szegedi sáros utcák útalapjába.

Definíció

Árapasztó csatorna a dolgozatban mintaként bemutatott zágrábi csatornához hasonló elvű, kialakítású csatorna, melynek medre az év zömében száraz, tehát művelhető, de el nem építhető. A zágrábi megoldás és az itthon alkalmazott árapasztó medencék, tározók, „tavak" között csak alakban van eltérés, és nem működésükben. Ezeket már szerencsére mind a vízügyes szakma, mind a magyar társadalom elfogadta.

A javaslatom, amelynek megfontolását kérem:

1. Elvként el kellene fogadni azt, hogy Szegeden mindennél fontosabb szempont a város megvédése az árvíztől! Ez talán nem lesz nehéz, de ennek van egy következménye is: minden további fejlesztést ennek kellene alárendelni, ehhez kellene igazítani!
2. El kellene fogadni azt is, hogy a mai tudásunk szerint erre a feladatra legalkalmasabb eszköz az árapasztó csatorna, mely csak több 4-éves ciklus alatt valósítható meg, elsősorban EU - forrásból.
3. Ki kellene egészíteni az árapasztó csatorna befogadásával a szegedi közgyűlés tavaly év végi határozatát, amely egy lista a város szempontjából legfontosabb, a következő 7 évben elképzelt, fejlesztési feladatokról. Ez lenne az a hivatalos városi irat, amelyben a szegedi árapasztó csatorna először megjelenne.
4. Be kellene építeni a napjainkban is készülő megyei területfejlesztési terve is a szegedi árapasztó csatornát. Megyei szintű első megjelenés helye lenne ez.
5. Végül be kellene tetetni Szeged mellett egy árapasztó csatornát a Vásárhelyi- terv Továbbfejlesztése (VTT) című, országos szintű programba.
6. El kellene határozni a paradigmaváltást, melynek alaptételei:
6.1 A város az eddigi, a városban lévő védtöltések rendszeres magasításra épülő védekezés helyett, alapelvet váltva, áttér az árapasztó csatornára.
6.2 A 2013-as partfalemelés egy szükséges, átmeneti megoldás, mely segíti a paradigmaváltást. Szükséges tűzoltó munkaként, amíg a tartamosabb, a hosszabb időre biztonságot adó megoldás tervei elkészülnek, amíg a tartósabb megoldást tartalmazó beavatkozásra pénzt lehet szerezni.
6.3 Az árapasztó csatorna a Belvároson kívül készítendő. Így csökkenthető lényegesen a kockázat emberéletben, épületvagyonban.
6.4 Szeged belvárosának árvíztől való megvédéséhez a várostól északra és délre egy-egy osztómű kell, amelyek nem engedik be a magas vizet a városba. Talán kevesen tudják, de Szegedre a Duna felől is jöhet magas víz.
6.5 Magas víz alatt a szegedi vízmércén mért 5,50 m-nél magasabb vízszintet értem. Ez kb. a mai rakparti út szintje.
6.6 Mivel az árvíz elleni védelemhez a továbbiakban nem szükséges sem a vasbeton partfal, sem a rakparti út, funkciójukat veszítve, elbonthatók. Visszaállítható a Tisza-szabályozás előtti Tisza belvárosi szakasza, mindenben megfelelve a Biopolisz márkanévnek.
6.7 Az árvédelmi funkciótól megszabadult belvárosi Tisza-szakasz (beleértve a Stefániát is) rendezésére kertészeti, városrendezési, rekreációs pályázatot kellene kiírni.
6.8 A belvárosi Tisza-medret – megszüntetve a rendkívüli mélységeit, partjai rézsűjét kialakítani - az új funkciónak megfelelővé kellene tenni.
7 Nem szabad addig a Déli-hídra vonatkozóan semmit sem véglegesíteni, amíg a Tisza ügye hosszú távon nem rendeződik! A két nagy feladatot csak együtt lehet kezelni, mert nagyon hatnak egymásra! Az új Déli-hidat ne szabjuk a mai áldatlan állapothoz! Ne tegyük az új hidat a felhők magasságába! Ne építsünk a Déli-híd újszegedi hídfőjében a környéket elcsúfító, szétdaraboló magas töltéseket az utak és a vasút számára. Lásd a Szeged-makói tram-train tanulmánytervét.
8 Mindehhez minél előbb egy – minden előbbit együtt kezelő, a lehető legtöbb költséget feltáró és kalkuláló, a lehetséges csatorna-helyszíneket is megkereső - tanulmányterv kell, melyre lehet pályázati pénzt szerezni. A tanulmánytervnek használnia kellene az új áramlási számítástechnikai modelleket.

Az eljárásrendet pedig törvény rögzíti:

„2004. évi LXVII. törvény a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület-és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról1
„19. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben a hatálybalépését követően induló eljárási szakaszokra kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az eljárás szakaszai:
a)36 az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtása,
b)37 a nyomvonal kijelölése,
c)38 a környezeti hatástanulmány és az örökségvédelmi hatástanulmány benyújtása,
d) a kisajátítási kérelem benyújtása,
e) a termőföld más célú hasznosítása iránti kérelem benyújtása,
f) az építési engedély iránti kérelem benyújtása,
g) a vízjogi létesítési engedély iránti kérelem benyújtása,
h) a létesítmények üzembe helyezése."
http://faolex.fao.org/docs/texts/hun50720.doc

Nagy a tét!

Szeged árvíz idején
6/35
Szeged árvíz idején


Szeged, 2013. január 9.

dr. Rigó Mihály
okl. erdőmérnök, okl. építőmérnök

Vélemények (27)
alfoldi2011
2014.02.12.
11:37
alfoldi2011
2013.10.14.
13:08

Amikor a vízszint eléri a 110 cm-t ...

http://mno.hu/termeszet/mar-tesztelik-a-zsilipfalat-velencen-1189965

Tehát "csak" a nagy víz ellen lépnek fel, a szint alatti kell!

Azonos lenne a szegedi rendszer logikája is!

Az olaszok megcsinálták, megcsinálják, míg nálunk már 1001 oka lenne annak már, hogy bele sem kezdjünk!

Mitől lettünk ilyen teszetoszák?

alfoldi2011
2013.08.30.
07:42

Mi vár Szeged belvárosára, ha katasztrófa történik Verespatakon?

"Verespatakon egy 185 méter magas, kövekből és földből épült völgyzáró gáttal alakítják ki a több száz hektáron elterülő, 200 millió tonnányi anyagot befogadó zagytározót, amelyet egy földrengés, egy az esők miatt a térségben olykor előforduló földcsuszamlás vagy az átlagosnál nagyobb csapadék, illetve gyorsabban elolvadó hó is könnyen megrongálhat."

http://nol.hu/tud-tech/cianos_banya_verespatakon

 

alfoldi2011
2013.07.16.
16:24

A nagy árok térképe Pesttől keletre:

http://www.vki.hu/~tfleisch/PDF/pdf98/KELENF_980930.pdf

 

 

 

alfoldi2011
2013.06.29.
22:20

Ki tudja, mi az igaz?

http://nol.hu/velemeny/20130629-mi_lesz_az_arviz_utan#

"

Mi lesz az árvíz után?! Nagy ugrás: 865-891 – az eddigi és az új vízállásrekord Budapesten! 2006-ban 865 centinél 800 ezer homokzsák kellett, most 2013-ban 9 milliónál is több fogyott. 26 cm víztöbbletnél több mint tízszer annyi homokzsákra, így több mint tízszer annyi homokra, munkaórára stb. volt szükség."

alfoldi2011
2013.06.09.
07:29

Királyaink még tudták, mit kell csinálni az árvízzelhttp://www.origo.hu/idojaras/20130528-ontozes-mezogazdasag-arpad-kori-csatornarendszer-halasto-legelo-ret-kozepkor.html

Ma hol a rettenetes vízbőségtől, holy a rettenetes vízhiánytól szenvedünk. Kiegyenlítés sehol!

Ez a két forma menetrend-szerűen követi egymást ciklikusan, de van olyan is, hogy időben egyszerre.

Mitől nevezzük ezt a mai formát vízgazdálkodásnak?

Mi miatt lettek vizes szakembereink ilyen feledékenyek?

alfoldi2011
2013.05.01.
11:27

Vízmegosztás 1751-ből:"„A XVIII. században első felében a vízimalmok jelentős száma már komoly XVIII. árvízveszélyt jelentettek környezetükben a mezőgazdasági termelésre, ezért „az országban a közönségre nézve káros malmok megszüntetéséről” szólt 1751. évi XIV. törvénycikk. „Az országban és a hozzá kapcsolt részekben nem kevés számmal vannak folyók, melyeknek felszine a rajtok keresztül húzott malomgátak miatt, a sürün fekvő malmokhoz emeltetvén, s ez által a viz gyorsabb lefolyása akadályoztatván, záporok által növeltetve, gyakran kiáradnak, s a szomszédos sikságra kiömölvén, a mellettük fekvő területeket elposványositják és mocsárositják, és azt a földet, mely a folyók szomszédságában legtermékenyebb szokott lenni, teljesen müveletlenné és terméketlenné teszik; és ha azok a malomgátak nem képeznének akadályt, az ország több folyója hajózás és tutajozásra alkalmassá válnék, s igy mód és lehetőség nyilnék arra, hogy egyik vármegyéből a másikba nagy költség-kiméléssel lehessen a terményeket szállitani: azért Ő császári királyi felsége kegyes jováhagyásával határoztatik, hogy a földesurak mindnyájan, valamint Ő szent felsége kamarájának királyi jószágaiban is, minden folyóvizeken, melyek áradások által megrontják a szomszédságot, a folyó medrében elhelyezett malomgátjaikat hordják el, és a malomhoz külön medret ásván, a folyóviz egy részét ugy vezessék el, hogy az elvezetés sem áradást ne okozzon, sem az innen vagy tulról közlekedő hajóknak akadályul ne szolgáljon."Készült ilyen malomcsatorna pl. 1833-1840. között 91,9 km hosszban Beszédes József irányításával, aki középiskolái egy részét Szegeden végezte! 

Úgy kettéosztani a folyó vizét egy közel párhuzamos új csatorna nyitásával, hogy a régi mederben lehessen hajózni ez után is, és az mederben elég víz legyen a vízimalmok működéséhez. 1751-ben tudtuk vízmennyiséget megosztani - 2013-ban pedig nem?

Pákozdi Imre
2013.05.01.
13:08

@alfoldi2011: Szoktam volt írni, hogy a Fidesz-kormány és csatolmányai magasról tesznek a civil kezdeményezésekre, nem válaszolnak, pökhendiek. Lehet, hogy tévedek? És a Botka-féle szocik pont úgy nem mozdítják a fülük botját sem? Pedig ott az 1879-es, az 1970-es, a 2006-os és még ki tudja melyik évben Szegedre tört árvíz magasság-jelzője és emlékműve... Amit alföldi11 régóta szorgalmaz, józan ésszel Szeged számára megkerülhetetlen. 

alfoldi2011
2013.04.22.
13:37

 

Most (2013. IV. 22.) megy ki az országból a drága jó tiszta víz, ahogyan a képeken is látható, a mai vízügy elvei szerint.

Pedig de nagy szükség lesz erre nem is sokára! Akkor majd újra bajban leszünk.

http://epiteszforum.hu/felhasznalok/ujjelszo/4fccd3c97004bd29c27f4113bb42e060

Az áradó Tisza, ahogy olvasóink látják. Fotó: olvasó-tudósító | Kenéz Ferencné, Marika (galéria)

alfoldi2011
2013.04.04.
18:49

Már 1600-ban hatalmas csatornát építettek a franciák Dr. Héjjas István szerint!

"Ezt az igazságot ismerte fel még az 1600-as években a francia „Napkirály” XIV. Lajos, amikor megépíttette azt a mindmáig hajózható vízi utat, amelyen keresztül Gibraltár megkerülésével lehet közlekedni az Atlanti Óceán és a Földközi Tenger között."

http://zoldvalasz.hu/sites/default/files/V%C3%ADzl%C3%A9pcs%C5%91k-el%C5%91ad%C3%A1s.pdf

 Miért lenne lehetetlenség ennek töredéke Szeged mellett?

 Sajnos a térképet nem tudtam ide bemásolni.

 

alfoldi2011
2013.03.02.
12:19
alfoldi2011
2013.02.27.
09:49

Most megépül a legolcsóbb megoldás.

Nem a legolcsóbb megoldások szoktak azután a legdrágábbak lenni, ha mindent figyelembe veszünk?

alfoldi2011
2013.02.26.
13:01

Csemez Attila professzor úrnak köszönöm a rendezettség, rendezetlenség felvetését, a remek írást!

http://epiteszforum.hu/rendezettseg

A mai szegedi Tisza-part a cikk szerinti értelemben steril, egyesek szerint pedig "rendezett".

A vízszint maximálásával, lényegében a szabályozás előtti vízszint visszaállításával, végre lenne remény, esély a beton és aszfalt sivatag helyett az egykori, természetközeli, természetes állapotot visszaállítani, amelynél füves-fás parton odagyalogolhatok a Tiszához, ahol nincs függőleges beton partfal.

Ma egyesek úgy akarják a folyót egyesíteni a várossal, éppen a rendezettség jegyében, hogy a kettőt elválasztó mai falat még magasítják, ami még logikailag is képtelenség.

alfoldi2011
2013.02.15.
11:05

Ha két terület között van egy fal, akkor a két területet tényleg úgy szoktunk összenyitni, hogy megemeljük a közbülső fal magasságát?

Nem Maginot-vonal épül Szegeden?

http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/osszenyitjak_a_tiszat_a_belvarossal/2320148/

"Ősszel 1,8 milliárd forintból elindul a szegedi belvárosi partfalberuházás 2 kilométer hosszan, az új védműnek 2015. március 31-éig kell elkészülnie."

"A Maginot-vonal ([maʒi'noː]) André Maginot (18771932) francia hadügyminiszter javaslatára 19271932 között a francianémet, az olasz–francia és a francia–luxemburgi határon épült, védelmi célokat szolgáló, korszerű erődrendszer."

 



"A második világháború idején kiderült, hogy felesleges katonai beruházás volt, mert 1940-ben a német hadsereg a Maginot-vonal megkerülésével, az Ardennek-hegységen átvágva támadta meg és rohanta le Franciaországot. A franciák 1940 júniusában kapituláltak, a legtöbb erődítmény tényleges harc nélkül, elvágva utánpótlásától megadta magát."

http://hu.wikipedia.org/wiki/Maginot-vonal

 

peter.garai
2013.02.05.
09:16

A szerző kérésére az írás kibővült egy újabb bekezdéssel, amely a visszaduzzasztás lehetőségét és hatásait mutatja be a várost elkerülő árapasztó csatornában.a szerk.

alfoldi2011
2013.02.02.
13:49

Vedres István korabeli javaslata

Vedres, Szeged Széchenyije, aki 1786-ban szerzett mérnöki oklevelet, és aki Szeged város mérnöke, majd főmérnöke volt, 1830-ban, azaz 180 évvel ezelőtt, kis könyvet írt „A’ túl a’ tiszai nagyobb árrvizek’ eltéríthetésérül egy két szó címmel”, mely a Somogyi Könyvtárban olvasható. A kulcsszó az eltérítés! Csatornával akarta a Tiszától távol tartani az árvizek egy részét.

Az alig 50 oldalas könyvecske címe maga a tartalom, hiszen a tiszai árvízről és főleg az árvíz eltérítési lehetőségéről szól. Gondolatai közel két évtizeddel előzték meg a nagy tiszai folyószabályozási munka kezdetét, és kb. 5 évtizeddel az 1879-es nagy szegedi árvizet!

Elvi jelentőségű és a látnoki erejű a mű. Számomra megdöbbentő megállapításainak korszerűségé. Szeretném elérni napfényre kerülését. Szeretném, ha a szegedi társadalom megismerné. Szeretném végül azt, ha az árvízi viták, és főleg az ügyek döntéshozói vegyék figyelembe Vedres elveit.

„… mi lenne belőle, ha hogy minden folyó vizi, töltések közé szoritatván, a’ körül lévő róna föld szintjénél fellyebb, úgy szólván a’ Levegőbe’ emelhetnénk föl? – Sokkal veszedelmesebb helyheztetése volna akkor hazánk ezen részének, mint Hollandiának.”

„… töltések tsinálásával az ország kívánt tzélját, az árvizek meggátlásában el nem érheti.”

„… látván mindenfele’ az idei árvizeknek (1817.) szomorú nyomait, az a’ fölséges reménység támadott fel bennünk, hogy; tsak ugyan lészen valamikor még is olly idő, a’ midön a’ Torontál Vármegyei földes Uraságok, és lakosok, elúnván a víz árjai által szörnyű károk szenvedése mellett okozott háborgattatásokat; öszve kaptsolt erővel, és tehetséggel azon fognak munkálkodni, hogy a’ Maros vize dagállyának egy részét, vagy az Arankán, vagy más újonnan ásatandó tsatornán, a’ Vármegyén keresztül lebotsássák…”

Vedres Tisza-csatornára vonatkozó javaslata:

„Lehetne e’ Tisza Újjlaktól, Tokajtól vagy Tisza Füredtül kezdve tellyes bátorsággal, haszonnal, és állandósággal egy olly széles vízáteresztő tsatornát huzni, melly a’ közbe eső, minden folyó vizeknek fölösleg való árvizeit a’ Karas vize által Újpalánkánál, a Dunába leszállítsa?”

Tiszaújlak a magyar-ukrán határ mellett van természetesen a Tisza mellett, Tokaj és Tiszafüred az ismert helyén. Újpalánka, ma Banatski Palanka a román-szerb határ és a Duna metszéspontja mellett, Temesvártól délre. Folyója a Karas.

Vedres nem kötötte meg az általa javasolt új csatornának sem a kezdőpontját, sem a végpontját. Ennek ellenére nem nehéz például Tokajtól elindulva, dél felé haladva egy új csatornával elmetszeni a Dunába ömlő Karast.

„Az a kérdés támadhat itt – megmentheti e’ ezen szóba lévő árvíz eresztő tsatorna a’ Tisza vize jobb partján lévő tartományt is, az árvizek kiöntéseitől? – erre azt felelem, hogy ha a’ tsatorna egyedül! – teszem Tisza Újjlaktúl húzatódik Új Paalánkáig! – az tsak azon folyó vizek fölös árvizeit veszi magába és vezeti le, a’ mellyeken keresztül megy; tudniillik a’ Túr, Szamos, Homorád, Kraszna, Ér, Berettyó, a’ három Körös, Maros, Böge, Tömös, Berzova, s’ a’ t. folyó vizeket; és tsak ezek kiöntéseitül menti az meg, a’ túl a’ tiszai tartományt egyszer’smind a’ Tisza árja magosságát is annyival kissebíti, a mennyivel azok eztet külömben nevelni szokták.”

„- Ellenben; mivel az árvizek kiöntéseit, a’ Tisza jobb partján is, nem annyira a Tisza, mintsem az északi és nyugoti hegyek közül, az abba lefolyó vizek, úgymond; az Ung, … , Latortza, Bodrog, Hernád, Zagyva, s’ a’ t. és pedig folyamatjok útja közibe szokták okozni; - azoknak meg akadályoztatására is, hasonló árvíz eresztő tsatornák szükségesek.”

„Mitsoda bátorsággal, állandósággal és haszonnal biztatná pedig a’ hazát ez a munka? – ezt a külső országokban tett tapasztalásokkal és eseményekkel könnyen meglehet mutatni, mert illy munka Hollandiában, Angliában, Frantzia és Olasz országban, főképp Lombardiában elég van, sőtt még Muszka országban is találtatik már, … A Langvedoki tsatorna Frantzia országban 40 mértföldnyi hosszúsága egyszersmind hajókázható és terhet szállító is; melly az Északi és a Déli tengert öszve kaptsolja. Három nagyobb folyó vizeken megy keresztül, a’ laposságokba töltéseken, az alatsonyabban fekvő vizeken felül pedig hidakon folyik által. Egy hegy gyomrán keresztül is utat vágtak néki. Márha ezt meglehetett ott tsinálni, száz esztendőnél több idő előtt, 14-ik Lajos Frantzia Király alatt, …, miért nem lehetne nekünk is egy olly boldogító Fejedelmünk idejében, mint a mostani, egy 60 mértföldnyi hosszú tsatornát annál inkább készittetni; mivel többnyire róna földön menne keresztül.”

Vedres szerint nem a töltéseket kell az égig emelni, hanem el kell vezetni az áradást okozó, felesleges vizet. Neki sem hiszünk Ő egyik olyan pártnak sem, amely itt az utóbbi 70 évben uralkodott! Nincs új a nap alatt, minden ki van már találva. Csak el kellene a vedresi elvet végre fogadni! Miért akarjuk elfelejteni, letagadni?

Az elmúlt 200 év Őt igazolta!

 

blogen
2013.02.02.
16:03

@alfoldi2011: Vedres István javaslata részben megépült, az öntözési célú Hortobágyi főcsatorna ezt a nyomvonalat követi. Ugyanakkor a tiszai árvizek elvezetésének van jobb módja is, igaz nem a mai Magyarország területén. Egy tiszai árapasztó csatorna lehetséges modern nyomvonala, figyelembe véve a domborzati viszonyokat, egy enyhe lejtésű folyóvizet létrehozva a szükséges gátakkal, ami éppen ezért nem véletlen, hogy Vedres féle egykori javaslathoz áll közel a déli szakaszán:

http://img707.imageshack.us/img707/6932/arapaszto.jpg

Ez tulajdonképpen egy partiumi árapasztó csatorna, részben a Tisza egykori medrében (Ér), Nagyváradot, Aradot nyugatrók, míg Temesvárt északkeletről kerülve meg. Működése egyszerű, árvíz esetén a duzzasztóknál megfogják a vizet, azok pedig az árapasztón keresztül a lehető legrövidebb úton jutnak el az Al-Dunába, míg kisvíznél az árapasztóba csak minimális víz kerül azokból a patakokból, amiket elvágott a lefolyástól.

alfoldi2011
2013.01.29.
11:56

Mi a klímatudósok véleménye?

Felénk teljesen kizárt a hasonló eset?

http://www.origo.hu/idojaras/20130129-evszazados-arviz-pusztit-ausztraliaban-tropusi-ciklon-esozes-csapadekrekord.html

 

alfoldi2011
2013.01.26.
21:53

 LEHET ILYEN IS EGY MOBILGÁT?

„… cége 2002-ben vásárolta meg azt a 11.000 négyzetméteres ingatlant a parton, amelyen 2,4 milliárdos beruházással négycsillagos szállodát fejlesztett. Nem éppen kifejezetten ártéri hasznosítás. A szálloda 2005-ben kezdte meg működését, ám a 2006-os árvíz alkalmával a saját mobilgát-rendszer dacára kétméteres vízben állt az épület. És valószínűleg, ahogy ő mondja - „fekáliában” is.”

 OTT MÁR ÖSSZESZÁMOLTÁK A FENYEGETETT VAGYONT. NEM LEHETNE EZT SZEGEDEN IS MEGTENNI?

„… az itt képződött, 45 milliárd Ft értékűre taksált ártéri ingatlanvagyont és az itt létrejött 1000 munkahelyet nem lehet kitenni az árvízi veszélynek …”

A MOBILGÁT HAZAI ELŐZMÉNYE:

„A hazai vízügy már a ’70-es évek óta vizsgálta egyes helyeken a földművekkel létesülő gátak mobilgátas kiváltásának lehetőségét, de minden esetben magas kockázatú, költséges és nagy fenntartási igényű technológiának minősítették őket és rendre elvetették a széles körű alkalmazást. A szentendrei az első olyan projekt, ahol a mobilgát „élőben” vizsgázni fog – majd egyszer.”

 TÉNYLEG MIÉRT NEM?

„… miért van az, hogy a Magyarország által is ratifikált EU Víz Keretirányelv rendre kisebb súllyal esik a latba egy ilyen projekt kapcsán, mint az árvízi védekezésről szóló jogszabályok? A Keretirányelv ugyanis nem csak azt mondja ki, hogy Európa folyóit 2015-re jó ökológiai állapotba kell hozni és azokat így fenntartani, hanem azt is rögzíti, hogy a vízügyi tervezésekben egyformán kell számításba venni a műszaki, a társadalmi és az ökológiai aspektusokat is.”

 http://epiteszforum.hu/requiem-a-romai-partert

 

alfoldi2011
2013.01.22.
21:25

Blogennek köszönet, ismét, a Red River Floodway a várostól keletre épült 1962 és 1966 között. 47 km hosszú! Korában a világ 2. legnagyobb földmunkája volt a Panama-csatorna után. Mit képesek áldozni a felesleges vizek ártalmatlanítására.

File:Rednorthfloodwaymap.png

Részletesebben:

http://googlesightseeing.com/2009/03/red-river-floodway/

Winnipeg 600 ezer fős város Kanadában.

 

alfoldi2011
2013.01.22.
20:35

Blogen rajza, mely a tanulmányterv egyik nyomvonala lehetne:



 

blogen
2013.01.22.
11:50

A már fix autópályahíd miatt nem lehet olyan nagyvonalúan elkerülni Szegedet a Tiszával, mint Zágrábot a Szávával. Ugyanakkor a Tisza csekély korrekciójával, hogy árvíz esetén a sodorvonal az apasztó felé mutasson és Szőreg leválasztásával megoldható egy árapasztó csatorna építése, véleményem szerint valahogy így:

http://href.hu/x/j6ym 

ui. A kanadai Winnipeg-nek is szép árapasztója van a Red riveren, ami gyönyörűen meanderez a városon belül, így nem csoda, hogy megépítették az apasztót.

alfoldi2011
2013.01.22.
11:00

Nem lehet véletlen az én esetem.

Mivel alapvetően Szegedről van szó, helyi döntéshozóként a helyi képviselőink jöhetnek szóba, mint támogatók, vagy elvetők. Mivel négy év, azaz egy ciklus alatt ez megoldhatatlan feladat, talán kívül esik a felvetett téma a figyelemmel kísért köreiken.

Mint a Tisza ügye, így pedig az országos vízügyi döntéshozói kör lehet az illetékes. De milyen helyzetben vannak ők maguk is? Örülnek, ha léteznek, nemhogy holmi "laikus ötletelgetésre" válaszolgassanak. Mire is mennék egy üres válasszal?

El tetszik talán hinni, hogy nem is a válaszuk érdekelne, hanem az, hogy az általam javasolt tanulmányterv elkészülhessen,  mert én csak ezt az egyet "találtam ki", én csak az egykori Helytartótanács által alkalmazott komplex megközelítést kérem ma is így bevetni.

Szakmailag én semmit sem találtam ki, hiszen a hivatkozott esetek ellenőrizhetően megtörténtek, azokat komoly vizes mérnökök találták ki, vezették be, építették meg, nem pedig én. Meggyőződésem, hogy az általam leírtakban semmi új nincs a vízügyi szakemberek zömének. Más dolog, hogy a helyi állatorvosok, gyógyszerészek, tanárok, kőművesek, a hozzám hasonló többi laikusok, mennyire vannak képben, mit hisznek el, és így mekkora a biztonságérzetük. Jó lenne, ha tudnának a lehetőségekről, a kockázatokról.

Senki babérjaira nincs szükségem.

Pákozdi Imre
2013.01.21.
20:51

Kedves Rigó mérnök úr, amit Ön írt, klasszis. Egy érvelés, amelyet nagyon összeszedetten kellene követni vagy megcáfolni, mert fontos problémára javasol megfontolt megoldást. 

Az Ön cikke napok óta fenn van az egyetlen magyarországi építészeti fórumon, ahol komoly vélemények felmerülése várható. Kérdezem: ki az a szak-niemand az országos vagy a Csongrád megyei illetékes hivatalokban, aki NEM válaszol? Kinek lenne dolga az Ön által leírtak megfontolása és véleményezése? Ki nem nézi semmibe Önt, ennek a fórumnak a szerkesztőit és olvasóit, ki az, aki munkaköri kötelességét megszegve, passzív hallgatásával nem tesz meg mindent a Szegedet permanens módon fenyegető árvíz stratégiai szintű elhárítására? Azáltal, hogy elmulasztja megfontolni, értékelni, véleményezni és elutasítani vagy éppen megvalósítani az Ön által felvetetteket?

Budapesten is vannak projektek, amelyek hivatali szorgalmazói az első tüntetésig, újsághírig, hivataliablak-betörésig megválaszolatlanul hagyják a tiltakozó, módosító indítványokat. Ma a fővárosban Finta Sándor főépítész földi halandó számára elérhetetlen, a kormányhivatal főépítész-asszonya (Kócsi Margit) pedig nem válaszol a mégoly kulturált és szakmai érveket említő felvetésekre - mondjuk az Orczy-kert sorsát illetően. Önöknél, ott, lenn, Délen, ki az, kb. ugyanezen a szinten, aki hasonlóképpen nem végzi a dolgát?

peter.garai
2013.01.21.
10:25

A cikk szövegébe - a szerző kérésére - beszúrtunk egy újabb bekezdést, amely a Gyula-Békési-Nagycsatorna építésének történetét írja le.

a szerk.

Pákozdi Imre
2013.01.20.
11:53

Kedves Rigó Mihály, jó olvasni az Ön innovatív, élvezetes, gazdagon illusztrált, felelős írását. Csak remélni tudom, hogy hatása lesz a szegedi árvízvédelmi megfontolásokra, annak ellenére, hogy a hivatal - szinte minden magyar hivatal - pont a fentebbi jelzőkkel szokott hadilábon állni. 

nagylaszlo71
2013.01.21.
08:22

@Pákozdi Imre: A 'hivatal' most is, mint mindig, a pillanatnyilag legolcsóbb megoldást fogja választani. Nincsenek nagy ívű megfontolások, nincsenek hosszú távú elgondolások, hanem a régi, 'legolcsóbb' megoldások magunk előtt görgetése van csak, a régi hibák minél rövidlátóbb korrigálására tett tétova kísérletek. Így épülnek vasúthálózataink, autópályáink, így válnak élhetetlen szörnyszülöttöké városaink. És így lesz újabb fél méteres acélparaván a tizenegy méteres gát tetején, mert dehogyis tud itt bárki nagyot lépni és valami hosszú távút álmodni, majd öntenek még egy kis vasbetont a repedésekbe, oszt jól van az, ahogy eddig is jó volt ,-(((

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk