Minimális beavatkozás - terv a gödöllői Szabadság tér rendezésére

A jelenlegi és a történeti városszerkezetet összehasonlítva alakította ki logikus koncepcióját Buzás Bence, Sztranyák Gergő, Zilahi Péter Dévényi Tamás és Frikker Zsolt mestereikkel. A Mesteriskola XXIV. ciklusának hallgatói tervükben "kis beavatkozásokkal, mégis nagyvonalúan" oldják meg a gödöllői Szabadság tér rendezését. 

Részletek a Bíráló Bizottság értékeléséből

A terv bemutatja azt az utat, amelyet gondolatban végig járva eljutottak az ábrázolt megoldáshoz. A történeti elemzés alapján meghozott nagyvonalú döntés a tér korábbi szerkezetének helyreállítása, amelyet egy korábban létező tengely, utca mentén telepített fasorral állítanak vissza, és amely egyben megoldja a tér tagolását. Ezt minimális építészeti beavatkozással kiegészítve rendezett, jól szervezett térrendszer jön létre. A talapzatával együtt elbontásra javasolt régi városháza előtt a térfalat szintén egy fasor jelöli ki.
A jelenlegi parkolót fejlesztési területnek tekinti amely az SZTK épületének beépítési vonalát követi. A parkolót addig is ideiglenesen nagyrendezvények helyszínének tekinti. A kialakuló városi tér többcélú hasznosítását bemutatja a terv, amelyben egyedül az ideiglenes szabadtéri színpad elhelyezése bizonytalan.

A terv kis beavatkozásokkal, mégis nagyvonalúan oldja meg a feladatot, számomra külön érték, hogy a tervezetten kívül nincs benne semmi provizórum. Egyetlen ellensége az idő, mivel a használt eszközökkel nem tud felmutatni azonnali látványos változást.

Pelényi Margit

A koncepció tiszta, logikus, jól felépített. Az új Városháza előtti térnek jól definiált, saját teresedést hoz létre. Az új Városháza árkádja alá tervezett vendéglátó funkció jó ötlet. A pályamunka az új Városháza helyzetbe hozására fókuszál, a tervezési feladat lényege: a Főtér közösségi funkcióinak erősítése azonban háttérbe szorult. A javasolt térrendezés következményeként a Főtérről számos népszerű téri elem kikerül (ligetes pihenőpark, vízjáték) ami helyett a reprezentativitást hangsúlyozó, így egyoldalúan használható, nagy egybefüggő burkolt térrész jön létre.

Mészáros Judit

A jelenlegi és a történeti városszerkezetet összehasonlítva alakítja ki koncepcióját. A beavatkozás egyszerű: a térfalait elveszített, szétroncsolt főtér megfelelő elemekre bontása és kisméretű, a hiányzó funkciókat is hordozó, pótlásokkal a térfalak kiigazítása. Mérlegeli a városháza lebontásának követelményeit, helyesen elveti a látszólag vonzó lehetőséget, az UNIVÁZ elemek újbóli „újrafelhasználását".

Minimalista beavatkozás a parkoló megtartása is, ezzel minden korlátozás nélkül szabadon hagyja a fejlesztés lehetőségét. A városháza előtti, átépített burkolatú térre koncentrált alkalmi funkciók (árusok, színpad stb.) valószínűleg a teret túlterhelik majd, miközben nagy szabad területek kietlenek maradnak alig gondozva. 

Dobai János

A bontásra ítélt városháza, és telkének lehetséges sorsát diagramszerű rajzokkal veszi sorra, végül a meglévő városháza, valamint az előtte lévő akadályként megjelenő kiemelt terület bontása mellett dönt - utóbbi mindenképpen pozitív hatású. A köztérrendezési koncepciója ésszerű, egyszerű gesztusokból építkezik, fatelepítési mozdulatával (fasor) a főtér egysége ellenében hat, azt két térfélre bontja. A fenti eljárással a mai, meglévő tér nagyobb felétől elzárkózik, annak problémáival (formai heterogenitás) együtt kissé magára hagyja, az új teret nagyvonalú egyszerűséggel kezeli.

A tervezett főtérhasználathoz igényelt funkciókat nem fogadja be teljeskörűen (használható méretű és pozíciójú nyilvános wc hiánya). Az időlegesen felállítandó színpad elhelyezése esetleges, a térbe torkolló utcát leszűkíti, az átközlekedést nehezíti, az adott irány tengely-jellegét csorbítja. A városháza azonnali elbontásával a terv egy elképzelt jövőbeli beruházást készít elő, annak előre nem látható, bizonytalan idejű megvalósulásáig a mai parkolóhoz hasonló helyzet (parkoló - köztér - építési terület) zárja le a főteret.

Kund Iván Patrik