építészet : környezet : innováció

Miskolctapolca turisztikai fejlesztése – Bede István és munkatársainak megosztott II. díjas terve

A Miskolctapolca fejlesztésére kiírt nyílt tervpályázaton megosztott II. díjban részesült a döntően a pécsi egyetemen oktató építészek alkotta csapat által felvázolt koncepció, amely ökologikus szemlélettel, a meglévő értékek megőrzése mentén rendezi és értelmezi újra a területet, olyan kiemelt, új fókuszpontokkal, mint a kapuépítmény, az ökoturisztikai látogatóközpont, vagy a hajdani nemzetségi monostor romjainak zarándokkápolnával kiegészített bemutatása.

Előzmények

A pályázat kiírásának közvetlen előzménye, „kiváltó oka” volt, hogy Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2012. 05. 07-én benyújtotta pályázatát a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez „Turisztikai attrakciófejlesztés Miskolctapolcán” címmel, az ÉMOP -2.1.1/A-12 számon. A pályázat kedvező fogadtatásra talált a Gazdasági Minisztérium, illetve az ügynökség részéről, ezért teljes mértékben indokolt a „projektfejlesztés” felgyorsítása annak érdekében, hogy a pályázat második fordulójában a részletesen kidolgozott elképzelések az előírt 2012. szeptember 17-re benyújthatók legyenek.

 

Miskolctapolca feljesztése nyílt tervpályázat - építész tervezők: Bede István és munkatársai
Miskolctapolca feljesztése nyílt tervpályázat - építész tervezők: Bede István és munkatársai
Miskolctapolca feljesztése nyílt tervpályázat - építész tervezők: Bede István és munkatársai
 

 

Úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi turisztikai-városfejlesztési pályázat elsődleges célja nem lehet más, mint hogy a legtöbb segítséget, „szellemi muníciót” nyújtsa a második fordulós pályázat kidolgozásához, végső soron a jelentős többmilliárdos támogatás elnyeréséhez. Pályázati munkánk kidolgozásánál ezért erre törekedtünk. A lehető legteljesebben egyetértünk a pályázat deklarált céljával, azaz, hogy Miskolctapolca hangsúlyosabban kerüljön fel a világ turisztikai térképére, ezen belül a magyarországi turisztikai palettán legyen méltó versenytársa az ország hagyományos fürdővárosainak. Távlatban a „Világörökség” területek sorába történő felvétel lehet az ideális cél.

A kiírás összetett, gyakorlatias, a turizmus összetett szempontrendszerére építő jellege lehetőséget ad arra, hogy Miskolc-Tapolca térségével kapcsolatos gondolatainkat és javaslatainkat egységes formában összefoglalhassuk.

Saját nyelvünkre lefordítva, KERESSÜK TAPOLCA LELKÉT. Keressük annak az állapotnak az újrateremtési lehetőségeit, amelyek Miskolc-Tapolcán egy nagy egységet képezve, egy nagyon tudatos munka eredményeként az 1940-es évek elejéig létrejöttek és az azt követő, többnyire csak rész-szempontokat figyelembe vevő fejlesztések kapcsán fokozatosan eltűntek. KERESSÜK TAPOLCA LELKÉT, mert a rombolás szerencsére csak részleges volt és az elmúlt évtizedekben létrejött értékek véleményünk szerint – hála a HELY erejének - még a mai nap is szerves egységbe foglalhatók.

Alapvetések

- A tapolcai völgy környezetterhelésének lehető legnagyobb mértékű csökkentése, ökológiai puffer-kapacitásának növelése.

- A VÍZ történelmi és ökológiai szerepének hangsúlyozása és fokozása az egész térségen belül.

- A nagyléptékű kapcsolatok újragondolása, pontosítása.

- A jelenlévő tevékenységek megjelenési helyének – különös tekintettel a fejlesztésekre – újragondolása a jelenlévő összes tevékenység elvárásainak függvényében.

- A régió természeti és környezeti értékeihez, kulturális örökségéhez kapcsolódva, az ökoturizmus, az egészségturizmus, a vallási turizmus, valamint a konferenciaturizmus fejlesztése.

- Pályázatunk „ÖKO” programja nem egy önálló projekt-elem, hanem a fejlesztést mindenben átható szemlélet, az építések és nem-építések módja és vezéreleme.

Az alapvetések megvalósításának eszközei

Minden tapolcai fejlesztés alapja, kulcsa csak a tapolcai völgy környezetterhelésének lehető legnagyobb mértékű csökkentése lehet. Minden fejlesztési szándéknak csak akkor lehet létjogosultsága, ha ebből az alapvetésből indul ki. Javaslatunkban ezért ezt a megközelítést helyeztük minden döntés alapjává, mind a kis, mind a nagyobb léptékű beavatkozásoknál.

 

Miskolctapolca feljesztése nyílt tervpályázat - építész tervezők: Bede István és munkatársai
Miskolctapolca feljesztése nyílt tervpályázat - építész tervezők: Bede István és munkatársai
Miskolctapolca feljesztése nyílt tervpályázat - építész tervezők: Bede István és munkatársai
 

 

Ebből fakadóan tervünk lényege, hogy az egységes stratégiával kezelendő völgyet - a Kiírást kiegészítve – nem csak a Gyermekváros térségéig értelmeztük, hanem annak történelmi és földrajzi logikája szerint a hejőcsabai irányba elhúzódóan. Az így bevont területen értelmezzük a térség (Egyetemváros, Tapolca) kapuját - a „Tapolcai völgy kapuját”, mint Fogadó térséget. A térség kapuját, mely ebben az összetett helyzetben nem lehet csak egy épület, vagy tárgy, hanem maga is egy térség és ezen belül épületek, és tárgyak együttese. Úgy gondoljuk, hogy ez a megoldás felel meg Miskolc város térszerkezetének, gondoljunk csak a „Győri kapu, Szentpéteri kapu, Csabai kapu …” térségekre. Ez a Csemőkei út, Futó utca és a Csabai kapu kereszteződéséhez kapcsolódó, az Egyetemváros területét délről kiegészítő térség amellett, hogy mintegy 6 hektár plusz fejlesztési területet jelent, meghosszabbítja az egységes zöldterületi rendszert a Gránátalma utcai beépítések térségéig, így gyakorlatilag Hejőcsabáig.

Javaslatunk másik sarkalatos pontja, hogy lehetőséget ad a tapolcai völgy térségének ökológiai szűrésére, azaz az új Tapolcai völgy kapujának - Fogadó térségéhez kapcsolódóan lehetővé válik a tapolcai völgy felé irányuló gépjárműforgalom hatékony szűrése és a gépjárművek elhelyezése, lényegében a tapolcai völgy torkánál egy „ökológiai völgyzáró gát” kialakítására. Ugyanakkor, ebben a Fogadó térségben számos olyan funkció is elhelyezhető, mely „szennyezné” Tapolca üdülőhelyi részét, e helyen történő megvalósítása viszont lehetőséget kínál az Egyetemváros felé irányuló kínálatok bővítésére.

A Kiírással összhangban hangsúlyozott figyelmet szenteltünk a VÍZ történelmi szerepének kihangsúlyozására és fokozására az egész térségen belül. A Hejő patak történelmi folyási irányai (a közelmúlttal bezárva) folytonos változást mutatnak. Ezt a jelenséget, mint jelleget, megidéztük tervünkben, a valamikori ingoványos, természetközeli állapottal együtt. Erre fonódik rá az öko-sétaút, a maga színességével, mint a fejlesztések afféle tematikus zöld gerince, valamint a bicikliút, a lovaglóút és az egyszerű gyalogút.

Tapolca fejlesztésének gátja hosszú idő óta az egységes, ellentmondásmentes stratégia hiánya volt. Koherens javaslat nem készülhet a jelenlévő tevékenységek megjelenési helyének – különös tekintettel a fejlesztésekre – újragondolása nélkül és csak a jelenlévő összes tevékenység elvárásainak függvényében. E tekintetben számunkra nyilvánvalónak tűnt, hogy Tapolca „kapuját” minél messzebb ki kell húzni és feltételezni kell, hogy e kaputól az őspark/barlangfürdő térsége felé haladva egyre inkább környezeti ártalmaktól mentes zónákba jutunk. Ezért javaslatunk minden terhelő tevékenységet ki kívánt húzni az új Tapolcai völgy kapujának - Fogadó térségéhez.

A térség komplex fejlesztési javaslata fel kívánja vállalni a régió természeti és környezeti értékeihez, kulturális örökségéhez kapcsolódva, az ökoturizmus, az egészségturizmus, a vallási turizmus fejlesztését. Ezt egyértelműen megvalósíthatónak tartjuk és javasoljuk kiegészíteni a konferenciaturizmussal, amelynek központja az e célra megfelelően átalakított Júnó szálló lehet.

Térszerkezeti, beépítési és környezetalakítási megfontolások

Település-, és tájtörténeti előzmények, következtetések

Az I. katonai felmérésen nagyon szépen kirajzolódik a tapolcai völgy és kapcsolata Hejőcsabával. Kézzelfogható, hogy ez időben Tapolcának (Tapolcza Bad) Miskolccal közvetlen kapcsolata nem volt. Látszik azonban, hogy a fürdőhely elbújt. Az ingoványos völgyben kanyarog a Hejő patak. A mai barlangfürdő térségében ott van már egy nagy és több kisebb épület. A nagyszentbenedeki és a görömbölyi pincesorok is kialakultak.

A II. katonai felmérésen már jól követhető a térség ma is meglévő főút-hálózata. A terület zöld, természetközeli jellege még mindig zavartalan, kezd kirajzolódni a mai őspark térszerkezete. A múlt századbeli turistatérkép is világosan ábrázolja, hogy a völgytalpon belül a Hejő több ágra szakadt, majd újra egyesült a hajdani Dudujka völgy kapujáig.

Területfelhasználások, a térségben jelenlévő történések kölcsönhatása

A Kiírás térprogramját kiegészítettük egy új Tapolcai völgy kapujával. A program Wellness szállóját a felhagyott kőbányával szemben, a Csizmadia utcában helyeztük el. Ez a két végpont: a „wellness” világ önmagába záródó, sziklafalra történő rácsodálkozása és a másik végen az új Tapolcai völgy kapuja - Fogadó térségének a mai kor minden rétegét magába szívó trivialitása. A két végpont között a stációk:

Az őspark és a barlangfürdő: javaslatunk lényege a ’90-es évek előtti állapotokhoz hasonló helyzet létrehozása. Fontosnak tartjuk a kolostorrom és a barlangfürdő előtti terület kiszabadítását és a monostor és templom restaurálását-bemutatását a Velencei Charta kritériumrendszere szerint. Elsődleges célunk a volt apátság méltó térbeli pozícionálása, ezt követően a történelmének a mai kor igényeit kielégítő minőségben történő bemutatása (interaktív kiállító és kilátó épületben), s végül a „vallási turizmushoz” kapcsolódó „kápolna – meditációs tér” kialakítása az egykori kolostorudvaron, azaz az együttes új funkcióval való „megtöltése”, mely fogadhatja a Mária-zarándoklaton résztvevőket. Az így kialakult térrendszer elegáns felvezetést ad a funkciójában letisztított barlangfürdőnek, mely új beléptető pavilont kap. A fejlesztési cél a strandból elvett területen, az ősparkhoz kapcsolódó, rendezvényekre is használható zöldterület kialakítása volt, valamint a csónakázó tó területének megnövelésével a strand irányába.

A Strand-élményfürdő területe: célunk a kiírásnak megfelelő strandkonfiguráció létrehozása. Délen aquapark-szerű kialakítással, az északi területrészen uszoda jelleggel. A strand területébe a sétányhoz kapcsolódva beékelődik a volt strandbejárat épülete, ami most a program szerint Információs szolgáltató központ lesz. A strand területe estétől reggelig szabadon átjárható, szerves részét képezve így a parknak. A strand melletti területen a Hejő korzó megnövelt szélességű sávja az ősparknak a megnagyobbított Csónakázó tó felőli részét köti össze az új Központ, az Erzsébet királyné allé és a Strand-élményfürdő által bezárt háromszöggel, kapcsolódva így a Völgy történéseihez.

Az új Központ: A program által sugallt új központ nagyon fontos része javaslatunknak. Egyszerre akartunk egy nem konvencionális, ugyanakkor nagyon is konvencionális megoldást javasolni. A cél, hogy a központ egyszerre integrálja, koordinálja és értelmezze környezetét. A térség szabad alakítása érdekében megszüntettük a Fagyöngy utcát, így egységes gyalogos zóna alakult ki. A központ jelképes formavilága belesimul környezete két szélső eleme, a régi tapolcai út és a Hejő patak közzé, közrefogva az új tapolcai utat és újabb szűrőt képezve annak már megszűrt, lelassított forgalmán. A központ nyugati oldalát a ma is meglévő zöld sáv alkotja, keleti oldala pedig kisebb „urbánus” terekre tagolódik. Az F+2 szintre javasolt beépítések a földszinten szolgáltatásokat, a felső szinteken iroda, vagy lakás jellegű funkciókat tartalmaznak.

 

Miskolctapolca feljesztése nyílt tervpályázat - építész tervezők: Bede István és munkatársai
Miskolctapolca feljesztése nyílt tervpályázat - építész tervezők: Bede István és munkatársai
Miskolctapolca feljesztése nyílt tervpályázat - építész tervezők: Bede István és munkatársai
 

 

A térségnek a központhoz kapcsolódó fürdővárosi eleme az Erzsébet királyné alléja. Ez a „szőttes” fűzi össze a környező, egymástól eltérő funkciókat, ugyanakkor olyan klasszikus fürdővárosi elemet képez, mely mind funkcionálisan, mind hangulatában a BAD-ok, SPA-k meghatározó tájépítészeti komponense. Az allétól keletre továbbépülő épületsor nem akar szebbnek látszani, mint amilyen. Ez a nagyobb panziók helye. Ehhez a térséghez kapcsolódik a felújítandó Júnó szálló épületegyüttese is, amelynek konferenciaturisztikai funkciót javasolunk. Ez, úgy gondoljuk, különösebb  magyarázatot nem igényel.

A Hejő-liget területén igyekeztünk a beépítettséget minimális mértékben növelni. (Gyakorlatilag a mai szinten marad.) A terület természetközeli jellegét a Hejő patak ágas-bogas, a régmúlt vonalvezetésére visszatekintő kialakításával és több különböző tematikájú (fürdő, csónakázó, sport, természeti bemutató) és méretű vízfelülettel (tavacskák, lápok, nádasok) kívánjuk növelni. A megnőtt, természetes partokkal rendelkező vízfelület, az ingoványos víz menti zónák mind-mind a természetközeli állapot kiterjesztését célozzák meg.

Az Ökoturisztikai látogatóközpont a Kiírás által meghatározott helyen valósul meg. Építészetileg a land art és a kortárs organikus építészet stílusjegyeit felvállalva, környezetébe belesimulva van jelen. A Hejő parti vízi világ tanösvény átvezet az épületen, felvillantva az ott látható érdekességek legkarakteresebb elemeit. A tervezett gyűjtőútnak az Ökoturisztikai látogatóközponttól északra vitt átkötését (Tímár utca – Külső Csabai utca térsége) szintben elemelt gyalogos, stb. utakkal  keresztezzük.

A Hejő-liget program szerinti lezárásaként helyezkedik el a Tapolca kapuja épületegyüttes. Javaslatunk szerint a fejlesztés – a Kiírás szerint – itt meg is állhat, de véleményünk szerint folytatódnia kell egészen a Futó utca – Kapitány utca térségéig, északról a Miskolctapolcai út, és Futó utca, délről a Hejő patak alsó ágának északi oldalára tervezett Névtelen utca, a tapolcai völgy felé pedig keletről tervezett út által határolva. Ennek a javaslatnak még részleges  megvalósulása is fontos lenne, hiszen tehermentesítené a tapolcai völgyet.

Az új Fogadó térségnek, mint a Tapolcai völgy kapujának lenne a feladata, hogy minden fizikai és kulturális szennyeződést a lehetőség szerint kiszűrjön. Ezért itt helyeznénk el egy 500-750 férőhelyes, bővíthető háromszintes parkolóházat, ami egy szolgáltató-, szálló-jellegű, 3-5 szintes épületben folytatódna. Ennek az épületegyüttesnek a nyomvonala választaná el a „szennyezett világot” a „kevésbé szennyezettől”. Falat, reklámfelületet, „mentális megállítót” képezve a külvilág felé, a mesebeli „zöldház” arcát mutatva befelé. A területen lehetne ökopiac, kisállatvásár, koncert -, és rendezvényközpont, vándorcirkusz, vándor vurstli, kirakodóvásár, kutyakiállítás,  medvetáncoltató, halászléfőző verseny, utcaszínház találkozó és sok más kedves huncutság, ami nem találja ma a helyét Miskolc városában.

Közlekedési javaslat

Térségi közlekedési kapcsolatok

A térségi közlekedési kapcsolatok alakításánál a már fentebb leírt alapvetésünkből és a hatályban lévő Szabályozási Tervből indultunk ki. Ennek lényege, hogy semmilyen lehetőséget nem szüntetünk meg, de az ökotudatos közlekedési magatartás szakaszos kialakítása, bevezetése szükséges a táji értékek fenntartásához és védelméhez. Egyszerűen a „Tapolcai völgy kapuja” térségében egyfajta „populáris” kínálattal radikálisan megszűrjük az erre irányuló forgalmat. Ez a szűrés kiegészül a régi tapolcai útnak az Egyetemvárost elhagyó részén egy második információs ponttal, a program szerinti Tapolca Kapuja pontnál. A Szabályozási Tervnek a völgy két oldalára tervezett „karjai” (gyűjtőutak) és a Komlóstető és Görömböly felé irányuló átkötések a lehetséges kapcsolatokkal szükség szerint kiegészítve a mainál sokkal árnyaltabb, célravezetőbb eredményt tudnak adni.

 

Miskolctapolca feljesztése nyílt tervpályázat - építész tervezők: Bede István és munkatársai
Miskolctapolca feljesztése nyílt tervpályázat - építész tervezők: Bede István és munkatársai
Miskolctapolca feljesztése nyílt tervpályázat - építész tervezők: Bede István és munkatársai
 

 

Belső közlekedési megfontolások

A közlekedési rendszer alapelve a térben és időben több lépcsőben megvalósuló forgalomcsillapítás a teljes tervezési területen, annak érdekében, hogy az üdülőterület egykori természetközeli állapota mielőbb visszaállítható legyen. Az első fázisban az általunk tágabban értelmezett „Tapolcai völgy kapuja” térségében megvalósítandó „lefogó parkolók” kiépítésével és a Miskolctapolcai út - Csabai út – Futó utca – Csermőkei út csomópont átépítésével számolunk. Ezzel egy időben javasoljuk bevezetni a Miskolctapolca teljes területére szóló „matricarendszert”. A helyben lakók, vagy egy üdülőegységgel rendelkezők ingyenesen, a panzióval, vagy szállodával rendelkezők pedig jutányosan kaphatnának matricát. Az egynapi, hétvégi, és egyhetes-kéthetes, stb. üdülők szintén differenciált árkategóriák szerint közlekedhetnének az üdülőterületen.

A második fázisban a közösségi közlekedés teljes átszervezését javasoljuk. Ez alatt azt értjük, hogy a „városi kék buszok” csak az Egyetemváros területéig közlekednének, a tapolcai völgyben pedig csak „zöld”, környezetbarát, „0” károsanyag-ibocsátású elektrobuszok szállítanák az  üdülővendégeket és a helybélieket egyaránt. Fontos megjegyezni, hogy az esetleges „Világörökség” területté nyilvánításnak ez a megoldás alapvető feltétele.

A harmadik fázisban az eddig ismertetett közlekedési rendszer javaslatunk szerint kiegészülne egy speciális, a turisztikai attrakciókat jelentősen növelő lineáris elemmel, a völgyben közlekedő kabinos „függővasúttal” (libegő), amely a Tapolcai völgy kapujától a kőbányáig, illetve a kilátóig tartana.

Ökológiai megfontolások, javaslatok a fejlesztések függvényében

Valamennyi fejlesztési és rendezési feladat teljesítése ökológiai alapokon és ökológiai módszerekkel javasolt. A Tapolcai őspark a Barlangfürdő kertépítészet-történeti és településtörténeti szempontból is jelentős fogadóterülete, a terület ökológiai szempontból is legértékesebb része. Az ősparkban található Csónakázó-tó funkciója nem változik, de alapterülete a volt strandterület felé megnő. A szigeten lévő csónakkikötő áthelyezésével a Hejő korzó lezárásaként egy teljes új épületként fogalmaztuk meg a szükséges kiegészítő létesítmények (kikötő és csónakház, kerékpárkölcsönző és szerviz, vendéglő, fagyizó) kialakításával együttesen.

A helyi jelentőségű természetvédelmi területként védett őspark tervezett bővítése az egész terület biológiai aktivitásértékét, ökológiai értékét is jelentősen növeli. Emellett használati és funkcionális szempontból színesítik a kínálatot a tervezett kulturális és szórakoztató létesítmények, mint az újonnan kialakítandó Zenepavilon és a parkosított terekkel hozzá kapcsolódó Barabits sétány, amelyet erős „kulturális attitűddel” vennénk körül, erősítve az irodalom, zene és gasztronómiai vonalat. A sétány kialakítása utcabútorokkal, az északi végétől induló, de a fő funkcióját a Békás tó vonalában elérő „Kapu épülettel”, mely a legmodernebb (fúziós konyha) kisvendéglőkkel, a parkba illő, a HELY ásványvizére alapozott fedett ivókúttal. A park attraktivitását növeli a régészeti bemutató-területként kialakítandó, már ismertetett apátsági terület, biztosítva értékeinek maradéktalan védelmét.

A Hejő-liget egyike a város beépített területén természetközeli állapotban megmaradt kevés tájrészletnek, ezért megőrzendő ökológiai folyosó a hegyvidék és a város sűrűn beépített belső területei között. A településrész ma még viszonylag kedvező helyi klímájának fenntartása érdekében szükséges elérni, hogy a területrész közel 2/3 arányban biológiailag aktív zöldfelületként maradjon meg, illetve kerüljön kialakításra. A növényzeti borítottság növelése minden formában biztosítandó, nem csak a közterületeken, hanem a telkek zöldfelületi arányának lehetőség szerinti növelésével is.

Az Ökoturisztikai látogatóközpontra és a hozzá kapcsolódó létesítményekre a Kiírás kitűnő és alapos programot ad. Ezt a programot, amellyel teljes mértékbe azonosulni tudtunk, igyekeztünk minél pontosabban megvalósítani. A Kiírásnak megfelelően, az Ökoturisztikai látogatóközpontban bemutatott elemek a szabadtérben továbbvezetve a Hejő sétány megállóhelyein és az Ősparkban is bemutatásra kerülnek. A Hejő partján kialakított tanösvény állomásaival kapcsolatot teremt az attrakciók között és lehetőséget biztosít a Tapolcai völgy kapuja - Fogadó térségének bejáratától gyalogosan eljutni az Ősparkig. A patak adottságainak kihasználásával tematikus tanösvényként mutatja be a VÍZ erejét, lehetőségeit, jelentőségét a víz, mint természeti erőforrás által működtetett látványelemekkel, installációkkal.

Zöldterületi, természetvédelmi javaslatok

A terület pályaművünk által javasolt fejlesztése, kialakítása során vezérelvünk volt az ökológiai alapú táj- és környezetalakítás: a meglévő zöldfelületek és növényzet maradéktalan megtartása, valamint új zöldfelületek létrehozása, az új növénytelepítések optimális kialakítása, valamint a vizek védelme és hasznosítása, természetközeli állapotuk fenntartása mellett. A fás növényzet (lombkorona- és cserjeszint) telepítése során alapelvünk volt a honos fajok szelekciója, a táji adottságoknak megfelelő szortiment alkalmazása.

 

Miskolctapolca feljesztése nyílt tervpályázat - építész tervezők: Bede István és munkatársai
 

 

A vízpartokhoz, régészeti és építészeti attrakciókhoz (pl. az apátsági bemutató területhez) a rálátást kiemelő gyepes mezők, egyszerű kertépítészeti eszközökkel kialakított zöldfelületek csatlakoznak.

A természetes, illetve természetszerű vízfelületek mellett a terület intenzívebben parkosított részein is nagy szerepet szánunk a víznek, minden formában: a korzó mentén és a közparkokban a kis csobogóktól, madáritatóktól a szökőkutakon át a vízmedencékig, kis mesterséges tavakig, díszburkolattal kombinált vízjátékokig. A vizes kerttechnikai elemek átszövik a teljes területet, ökológiai-klimatológiai szempontból is kellemesebbé, gazdagabbá téve az egész völgyet. Az ivókút környezetében csobogókkal kombinált medencék, vízfalak szimbolizálják a mélyből feltörő víz erejét és bőségét.


"Miskolctapolca kiemelt turisztikai fejlesztése” nyílt, országos tervpályázat - megosztott II. díjas terv

építész tervezők:
Bede István DLA - Pécsi Építész Kör Kft.,

Sári István - Sári és Fia Építésziroda Bt.,

Hutter Ákos DLA - H2 Office Bt.,

Veres Gábor DLA, Medvegy Gabriella DLA - KLMV Csoport Kft.,

Rétfalvi Donát DLA, Gaál Sarolta DLA - r + g építész műhely Kft.

Rohoska Csaba DLA, Szösz Klaudia DLA - MIMA Építész Műhely Kft.,

Kondor Tamás DLA - C.S.Ő. Építésziroda Kft.,

Gyergyák János DLA, Kokas Balázs, Koronczi Péter, Paári Péter

szakági tervező: Burányi Endre   
tervezés éve: 2012
helyszín: Miskolc-Tapolca

A Bíráló Bizottság értékelése

3. számú pályamű

A pályázat seregnyi újszerű megoldást tartalmaz, mely a megfogalmazott turisztikai attrakciókat próbálja magas színvonalon kielégíteni. A Tapolca Kapuja által kialakított „hurok”, amely a több irányból jövő különböző utakat köti össze és indítja tovább, turisztikai szempontból is újszerű ötlet, de véleményünk szerint túlméretezett, és feleslegesen uralkodik a szűk völgytalpon. A méretével attraktivitása nem arányos. Az ökoturisztikai látogatóközpont látványos, figyelemfelkeltő, bár itt is méret-problémák merülnek fel, túl nagyra sikerült. A részleteket tekintve számtalan jó ötlet értékelhető, pl. öko-híd, a földtani bemutató, vízesés, a nyomtatott áramkörös üveghomlokzat, öko kávézó, vízi labirintus, süllyesztett kert, vízfüggöny, ökosétány. Jó ötlet, hogy a Hejő parti tanösvény átfolyik a múzeum belső terein, amely turisztikai szempontból izgalmas, csalogató jellegű. A volt kőbánya területe csak vízbázis- és természetvédelmi szabályok figyelembevételével fejleszthető. A strand-élményfürdő 1-es, 2-es ütemének turisztikai szempontú megfogalmazása tetszetős, a belső közlekedési rendszere és zöldfelületi kialakítása kidolgozatlan.

A terv a Hejő-völgytalp szerkezetének jelentős átalakítását tervezi. A völgyre adott szerkezeti javaslatok többsége kedvező és megvalósítható, a városrészközpontnak a Tapolcai út és a Hejő közötti sávba helyezése azonban hibás elképzelés. A völgy közepén a látogatóközpont mellé tervezett, viszonylag nagy méretű vízfelület kialakítása mérlegelhető ötlet, környezeti szempontból alaposabb alátámasztást igényel. A Hejőn tervezett nagyszámú gyalogút-átvezetés felesleges. Az 1:500-as méretarányú tervlapokon a zöldfelület-rendezési javaslatok nem kellően kidolgozottak.

A pályázó településrendezési és tájépítészeti koncepciója fontosnak tartja a kezdő és végpont közötti „stációkat”, attrakciókat. Ezeket az egyes funkciókat képviselő épületek, építmények jelentik. Léptékük, formaviláguk, hangulatuk, általuk nyújtott szolgáltatásuk változatossága dramaturgiai ritmust ad. Az építészeti nyelv és eszközkészlet korszerű, bölcsen modern, modernsége nem bántó. Tapolca Kapuja jólesően könnyed architektúra, amelynek irányultságai szinte magyarázzák a helyszín irányait. Felismerhető, megjegyezhető szobor, mégis, mint kapuépítmény visszafogott tud maradni. Az ökoturisztikai látogatóközpont erős karakterű „landmark” szerepet kap, a „kagylóforma” építészeti és turisztikai fókuszpont kíván lenni. Talán túlvállalja magát a funkciók összetettségében és léptékében is. Kérdéses, hogy az a vízió, ami az építészeti grafikában megfogalmazódik, kiállná-e a valóság próbáját.

A településrész-központ vitatható elhelyezése ellenére, településszerkezeti, területfelhasználási szempontból a legátgondoltabb pályamű, figyelemre méltó a völgy közlekedési, forgalmi rendjére tett javaslat. Ez igaz a műleírásban rögzítettekre és a tervanyagra egyaránt. A wellness szálloda tömege szépen és határozottan ül az egykori kolónia területén. Kedvező a merőleges mellékszárnyak és a szögtöréses fő szárny kontrasztja. Utóbbi formálása igyekszik kapcsolatot keresni a rétegvonalakkal, de bizonyos részeiben ez a gesztus öntörvényűvé kezd válni.

A strand és élményfürdő épületei szépen szerkesztettek, a körülhatárolt belső udvarok intimebb belső hangulatot hoznak létre, amelyek differenciálják és izgalmassá teszik a tereket. A tavi úszóház-szerű épületek nem tolakodó romantikával, sőt szimpatikus történelmi asszociációkat keltenek.

A pályamű a feltárt romokat in situ, a romok konzerválása mellett mutatja be. A monostor szerves továbbélését jelenti, hogy a pályázó újra szakrális „funkcióval” is ellátja. A kápolna építészeti megformálása szép gondolat, de elhelyezése vitatható. A fürdő bejárata és a templom, illetve a kolostor nyugati homlokzata közötti terület a műemlékhez méltó burkolattal ellátott „templomtér”. A templom előterében faburkolatú könnyűszerkezetes kiállítótér létesül a monostor történetének bemutatására. A műemléki bemutatás nem veszi figyelembe a középkori és a jelenlegi járószintek közötti különbséget, az ebből adódó műemlékvédelmi és építészeti problémák megoldásával nem foglalkozik. A romok fölött „lebegő fadoboz” talán utalás Peter Zumthor churi római kori védőépületének architektúrájára.

A koncepció továbbgondolásra érdemes elemeket tartalmaz. A terület örökségvédelmi szempontból jelentős épületeinek, a barlangfürdő bejárati épületének, a strandfürdő régi, romos bejáratának és az egykori Juno szállónak a korszerűsítésére megfontolható javaslatokat tartalmaz.

A Bíráló Bizottság a pályaművet bruttó 4 millió forintos II. díjban részesíti.

vélemény írásához jelentkezzen be »