| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Épületek/Örökség

Módosulhat az örökségvédelmi törvény

1/1

Módosulhat az örökségvédelmi törvény

Hirdetés
?>
Módosulhat az örökségvédelmi törvény
1/1

Módosulhat az örökségvédelmi törvény

Módosulhat az örökségvédelmi törvény
Épületek/Örökség

Módosulhat az örökségvédelmi törvény

2017.10.27. 07:43

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Magyarország

Vélemények:
1

A védett kulturális javak állami elővásárlási joggyakorlásának kiszélesítését, a bürokráciacsökkentést és eddig hiányzó szabályozások pótlását célozza a kulturális örökség védelméről szóló törvény Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által beterjesztett módosítása.

A jogszabály-módosítás általános indoklása szerint a javaslat elsősorban az egyszerűsítésre irányul és eddig hiányzó szabályozást állapítana meg, de céljai között szerepel az állami költségvetési források hatékonyabb és ésszerűbb felhasználása is. A javaslat módosítaná az állami elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseket: ingatlanok esetében a kormányrendeletben kijelölt örökségvédelmi szerv, védetté nyilvánított kulturális javak tekintetében pedig a kormányrendeletben kijelölt szerv gyakorolná az állami elővásárlási jogot. Így az állami közgyűjtemények és a Nemzeti Kastély és Várprogram megvalósító intézménye részére is lehetővé válna a szerzeményezés ezen módja.

A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által beterjesztett javaslat a Nemzeti Földalapról szóló törvényt és a világörökségről szóló törvényt módosítaná azzal a céllal, hogy a világörökségi helyszín oltalom alá tartozó egyes ingatlanokat további jogi védelem alá vonja. Mint a beterjesztő emlékeztet, a törvény meghatározza az elővásárlási jog terjedelmét, ugyanis nem minden világörökségi helyszínen található ingatlan esetében indokolt, illetve a jogszabályok koherenciája miatt nem kerülhet megállapításra ilyen rendelkezés a lakhatás céljára szolgáló épületek tekintetében és a termőföldek esetében.

A javaslat szerint azonban szükséges megteremteni a világörökségi szempontból oltalom alatt álló termőföldek és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény, valamint a Nemzeti Földalapról szóló törvény rendelkezései közötti összhangot. A földpolitikai irányelvek közé indokolt felvenni a világörökségi oltalom biztosítását is, egyebekben termőföldek esetében továbbra is az eddig hatályos szabályozás és eljárás fog fennállni a tervezet szerint. Az állam javára más jogszabályok is állapítanak meg elővásárlási jogot bizonyos ingatlanok esetében. Ez a különböző jogcímekre alapított elővásárlási jog adott esetben érinthet a világörökségi helyszínen található ingatlant is, így szükséges az egyes állami elővásárlási jogok gyakorlásának összehangolása - áll a módosító javaslat indoklásában.

A tervezet a műtárgyforgalom szabályozásában is változásokat javasol, mert a 2014 januárjában meghatározott, kiviteli engedélykötelesség küszöbét jelentő forgalmi értékek már sem az örökségvédelmi érdekeknek nem felelnek meg, sem a műkereskedelmi árakat nem tükrözik. Az időközben megélénkült műtárgyforgalom és -kereslet az árak jelentős emelkedését idézte elő, így az örökségvédelmi szempontból is jelentősebb tárgyak már a magasabb forgalmi értékűek között keresendők - érvel a beterjesztő.
A magasabb forgalmi értékküszöbök meghatározásánál a javaslat igyekezett figyelembe venni az elmúlt évek során védetté nyilvánított kulturális javak értékesítési árait, a kiviteli engedélyezésen felbukkant tárgyak árnyilatkozatait, az elmúlt évek piaci, aukciós áremelkedését, valamint a nemzetközi összehasonlítást.

A módosító indítvány a régészeti feladatellátás jelenleg többszintű rendszerét kétszintűre egyszerűsítené. A jövőben nemcsak a megelőző régészeti feltárásokat, hanem a nagyberuházások régészeti feladatellátását is csak múzeumok végezhetnék, amelyek hiányzó kapacitásaik pótlására kizárólag állami és önkormányzati fenntartású, feltárásra jogosult intézményeket vonhatnának be az ásatásokba. A továbbiakban a szaktevékenységek végzésében gazdasági társaságok nem működhetnének közre. A gazdasági társaságok a régészeti bontómunkába lennének bevonhatók, mivel a múzeumok és a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (Budavári NKft.) nem tudják megoldani a változó létszámigények miatt elsősorban idénymunkát vállaló munkavállalók közalkalmazotti alkalmazását vagy megbízását.

A tervezet szerint a Budavári NKft-nek nem lesz feladata az infrastrukturális nagyberuházások megelőző feltárásának koordinálása, illetve elvégzése; a Budavári NKft. az előzetes régészeti dokumentáció (ERD) elkészítésére szakosodott központi lelőhely-diagnosztikai szervezetté válik. Az előterjesztő nem kívánja fenntartani az akkreditáció intézményrendszerét sem. A védetté nyilvánított kulturális javak eltűnésekor a kulturális javak hatósága jogosult a körözés elrendelésére, amennyiben az adatok rendelkezésre állnak. Az elrendelésre ezentúl teljesebb körben lenne lehetőség, ezáltal lehetővé válna, hogy a kulturális örökség eltűnt elemei közül tágabb kör, például a közgyűjteményi leltári darabok esetén is igénybe vehető legyen a körözés.

Mint a módosító emlékeztet, a védett kulturális javak ideiglenes kiviteli engedélyezése túlnyomórészt a hazai múzeumok külföldi kölcsönzési forgalmát fedi le. Muzeális intézmények esetén a külföldi kölcsönadás a gyakorlatban kettős engedélyezés alá esik. Mivel a külföldi kölcsönzési hozzájárulás és a kiviteli engedélyezés tartalmilag azonos feltételeket vizsgál, ezért a kettős engedélyezés fenntartása a beterjesztő szerint csak a legszükségesebb mértékben indokolt.

Az EU közösségi szabályozásban a tagállamok részére biztosított általános nyílt kiviteli engedélyezés bevezetésével lehetővé válik, hogy azon állami muzeális intézmények, melyek szakmai, szervezeti és pénzügyi erőforrásai tartósan biztosítottak, megkapják az öt évre adható, többször is felhasználható "keretengedélyt". Ezzel a gyűjteményükbe tartozó bármely darabot jogszerűen vihetnék ki EU-n belül és kívül is, ha az adott külföldi kölcsönzéshez a miniszter hozzájárult. A nem kiviteli engedélyköteles tárgyak esetén a továbbiakban a hatóság már nem műtárgykísérő igazolást állítana ki, hanem egy gyorsabb eljárás keretében igazolná, hogy az érintett tárgy nem tartozik a kiviteli engedélyköteles kulturális javak körébe.

Forrás: MTI

 

 

Vélemények (1)
klaniczayp
2017.11.16.
21:52

Érdekes, hogy az MTI közlemény a műemlékekről egy szót sem ejt. Jellemző, hogy a örökségvédelmi törvény már magába olvasztotta a régészetet, műtárgyat, hadtörténeti emléket, kegyeleti helyszínt stb. noha az egész eredetileg a műemlékhez kapcsolódott, a műemlékvédelmi törvény helyébe lépett és a 2000 óta tartó erjedés a műemlékügyet sújtotta leginkább. Itt lett volna az ideje, hogy a fatális tévedésekkel és a műemlékek számára súlyos veszteséget jelentő előírásokkal teli törvényt végre alaposan felülvizsgálják, ahogy ezt az illetékes helyettes államtitkár októberben még egy informális egyeztetésen ígérte. Ehelyett önálló képviselői indítványként terjesztették be napokkal később, hogy ne kelljen még a társadalmi egyeztetést se lefolytatni. A műemlékeket egyetlen paragrafus érinti a módosításban, de azt sem köszöni majd meg senki. Eszerint amennyiben egy terv rendelkezik a Műemléki Tanácsadó Testület (MTT) véleményével akkor a hatóság a benyújtást követően 8 nappal köteles azt engedélyezni. Noha próbáltuk felhívni a figyelmet, hogy ez minden egyéb szabályozással ellentétes, mivel a tervtanács nem a terv előírt tartalmát nézi, s nem is illetékes szakhatósági kérdésekben, amelyek beszerzési, egyeztetési ideje minimum 15 nap, s ha hiánypótolni kell valamit az is legalább 10 nap (általában több), sőt egyéb jogszabály alapján az  örökségvédelmi bejelentés elbírálási határideje 15 nap, az örökségvédelmi engedély 21 nap és az építési engedély januártól 60 nap lesz. Mit is akarnak a törvény előterjesztői és miért 8 nap alatt? Ez rejtély. Szóval ez a módosítás számos egyéb jogszabályba ütközik jelenleg, de valószínűleg azokat is meg lehet változtatni. Kívánom, hogy azért meneküljön meg néhány műemlék is a jövőben.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Gül Baba utca // Egy hely + Építészfórum

2024.01.30. 16:22
8:55

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

Nézőpontok/Történet

Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény // Egy hely + Építészfórum

2024.01.16. 11:41
9:03

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.