Épülettervek/Hallgatói terv

Nagykovácsi, Főutca köztérépítészeti ötletpályázat – megvételben részesült terv, Bede-Fazekas Ákos és Varga István Bence

1/17

Szabadtér-tagolási és tömegközlekedési vázlat

Szabadtér-tagolási és tömegközlekedési vázlat
Növényzet alkotta térfalhatárok és értékes növényzet vizsgálata
Közösségi jelentőségű ingatlanok vizsgálata és a tervezett parkolóhelyek
Közlekedési áttekintő tervlap
Látvány a mulató előtti köztérre, háttérben a kerthelyiséggel
Látványrajz az Úttörő utca sarkáról nézve, előtérben kőpollerekkel, háttérben a szökőkutas köztérrel
Az étteremhez kapcsolódó kerthelyiség irányából mutatja a látványrajz a mulató udvarát, háttérben a sörkert és a szabadtéri szín
A Száva utca irányából nézünk a Keskeny köz felé. A látványrajz jól mutatja az elválasztósávval csillapított forgalmú főutcát.
Látványrajz a gyalogos ösvény kezdeti szakaszáról a kígyózó ülőcsíkkal
1. számú poszter
2. számú poszter
A CBA-Antónia utca közötti köztér részletes terve
Tervezett gyalogösvény felülnézete a csatlakozási ponttal.
Tervezett étterem, kerthelység, mulató, táncház és szabadtéri színpad együttese, a hozzá kapcsolódó köztérrel és zöldfelületekke
Varga István
Bede-Fazekas Ákos
Szabadtér-tagolási és tömegközlekedési vázlat
Növényzet alkotta térfalhatárok és értékes növényzet vizsgálata
Közösségi jelentőségű ingatlanok vizsgálata és a tervezett parkolóhelyek
Közlekedési áttekintő tervlap
Látvány a mulató előtti köztérre, háttérben a kerthelyiséggel
Látványrajz az Úttörő utca sarkáról nézve, előtérben kőpollerekkel, háttérben a szökőkutas köztérrel
Az étteremhez kapcsolódó kerthelyiség irányából mutatja a látványrajz a mulató udvarát, háttérben a sörkert és a szabadtéri szín
A Száva utca irányából nézünk a Keskeny köz felé. A látványrajz jól mutatja az elválasztósávval csillapított forgalmú főutcát.
Látványrajz a gyalogos ösvény kezdeti szakaszáról a kígyózó ülőcsíkkal
1. számú poszter
2. számú poszter
A CBA-Antónia utca közötti köztér részletes terve
Tervezett gyalogösvény felülnézete a csatlakozási ponttal.
Tervezett étterem, kerthelység, mulató, táncház és szabadtéri színpad együttese, a hozzá kapcsolódó köztérrel és zöldfelületekke
Varga István
Bede-Fazekas Ákos
1/17

Szabadtér-tagolási és tömegközlekedési vázlat

Nagykovácsi, Főutca köztérépítészeti ötletpályázat – megvételben részesült terv, Bede-Fazekas Ákos és Varga István Bence
Épülettervek/Hallgatói terv

Nagykovácsi, Főutca köztérépítészeti ötletpályázat – megvételben részesült terv, Bede-Fazekas Ákos és Varga István Bence

2012.01.25. 14:18

Projektinfó

Földrajzi hely:
Nagykovácsi, Magyarország

Építészek, alkotók:
Bede-Fazekas Ákos, Varga István Bence

Letölthető dokumentumok:

A Nagykovácsi, Főutca köztérépítészeti hallgatói ötletpályázaton Bede-Fazekas Ákos és Varga István Bence munkája megvételben részesült. Az elismerést méltán kapták, az alapos elemzőmunkára épülő tervük célja, hogy hosszú távon is élhető településsé alakítsák a növekvő létszámú és egyre fiatalodó falut.

Részletek a műleírásból

Helyszíni adottságok és problémaanalízis

A helyszín bemutatása. A falusias karakter dilemmája.

Nagykovácsi főutcájának jelenlegi állapotára, problémáira súlyos hatást gyakorolt a nagyközség földrajzi helyzete, beleértve, hogy a Budapest agglomerációs vonzáskörzetében kiemelkedően előnyös pozíciójú zsáktelepülés jelentős lakosságszám-növekedést tudhat maga mögött, mely a jövőben is hasonló ütemben folytatódhat. A Kossuth Lajos utca így nem képes megmaradni falusi főutca minőségében, és bár jelentős, értékes (és megőrzendő) falusi karakterjegyeket hordoz, funkcionálisan meghaladta jelen dimenzióit.

 

Szabadtér-tagolási és tömegközlekedési vázlat
1/17
Szabadtér-tagolási és tömegközlekedési vázlat

Növényzet alkotta térfalhatárok és értékes növényzet vizsgálata
2/17
Növényzet alkotta térfalhatárok és értékes növényzet vizsgálata

 

 

A főút nyomvonala nem tehető felelőssé a kialakult problémákért, mégis úgy érezzük, megfelelő módosításokkal előnyös térszervezési, köztérépítészeti lehetőségek nyílnak. Így a tervünkben újonnan meghúzott nyomvonal mellett nagyobb összefüggő zöldfelületeket tudtunk kialakítani. A főúthoz kapcsolódó zöldterületek, főként pedig a fásszárú növényzet jelentős értékeket képvisel (védett vadgesztenyesor, idős szelídgesztenye, japánakác, feketefenyő, hárs és nyír példányok), melyre a köztérmegújítási koncepciónak kiemelt figyelemmel kell lennie. Fontos azonban megjegyezni, hogy jelentős növényzeti térfalhiányok figyelhetők meg a főutca több szakaszán, ahol új telepítésű fák segíthetnek a vizuális és környezetminőségi szempontokon túl a falusias jelleg megőrzésében is. […]

Nagykovácsi falusias karaktere többek közt a hol jobban, hol kevésbé fellelhető fésűs beépítési módnak köszönhető, melyet kiemelten értékes tulajdonságnak érzünk. A pályaműnek főként a Kossuth Lajos utcához kapcsolódó három önkormányzati tulajdonban álló ingatlanon nyílik lehetősége hangsúlyozni, megerősíteni e karaktert, mely eszközzel akkor is élni kívántunk, ha csak koncepcionális szinten adtunk javaslatot az egyes ingatlanokra (Hrsz.167 és Hrsz.390). A falusias karaktert szorgalmazó településépítészeti elképzeléseknek ellentmond a főutcára nyíló autókihajtók nagy arányú térkövesítése, melyet mindenképpen a településképet hátrányosan érintő folyamatnak érzünk. Így az általunk leginkább támogatható megoldás csak keréknyomokat burkolna, nem a teljes kihajtót, hozzájárulva a mind több zöldfelület kialakításához és a városias jellegű burkolások felszámolásához.

Nagykovácsi helyi falusias karakterjegyeiből kiemelendő az épületlábazatokban, a Tisza-kastély parkjának kerítésében és a Tisza István téren újonnan megjelenő vakolatlan rusztikus kőfalazat, melynek mint anyag- és formakincsnek nagy jelentősége lehet a helyi identitás megteremtésében az új köztereken. Így pályamunkánkban is több helyen fel-felbukkan a fal anyagára, rakásmódjára, karakterére utaló egy-egy elem, különböző funkciókkal.

 

Közösségi jelentőségű ingatlanok vizsgálata és a tervezett parkolóhelyek
3/17
Közösségi jelentőségű ingatlanok vizsgálata és a tervezett parkolóhelyek

 

 

A főutca jelenlegi programkínálata a felmerülő igények tükrében

A Kossuth Lajos utca programkínálata széles keresztmetszetet ad a nagyközséghez kapcsolódó intézményi, kereskedelmi és szolgáltatói palettáról. A kívánatosnál hangsúlyosabban jelentkezik ugyan a kereskedelmi szektor (nagy számban találunk általános és specializált élelmiszerboltokat), a szolgáltatás pedig kissé háttérbe szorul. Az átnézeti tervlapunkon megjelöltük a közösség számára fontos ingatlanokat, elkülönítve a kereskedelmi, szolgáltató és intézményi funkciókat. A főutca programkínálata jelentős hatást gyakorolt pályázati anyagunkra, mely a közlekedésszervezési, parkolási és köztérépítészeti felvetésekben is megmutatkozik.

A nagyközség lakosságának koreloszlása országos viszonylatban is említésre érdemes: a kisgyermekes családok, illetve a fiatalok jelentős szeletét képezik a közösségnek. Ez a közismert megállapítás nem harmonizál a főutca programkínálatával, mely látszólag tudomást sem vesz a gyermekek, fiatalok és a kisgyermekes szülők igényeiről. Úgy gondoljuk, a főutca megújításának elengedhetetlen eleme a fiatal lakosság igényeire való reflektálás, a problémakör megkerülésével nem érhető el a község egésze számára elfogadható, szerethető megoldás. […]

 

Közlekedési áttekintő tervlap
4/17
Közlekedési áttekintő tervlap

 

 

A főutca térszerkezete

Az előzőekben vázolt problémákhoz szervesen kapcsolódik a főutca térszerkezetében mutatkozó számos hiányosság és ellentmondás. A közösség számára jelentős elemekhez (beleértve a kereskedelmi, szolgáltatási és intézményi funkciókat is) a Kossuth Lajos utca térszerkezete nem alkalmazkodik. A főutca alapvető köztérépítészeti gyengesége a közösségi funkciójú ingatlanok előtti burkolt területek hiánya, mely hatványozottan mutatkozik a sűrűsödési pontokban, vagyis ahol több közösségi funkció egymás közelében fellelhető. A főutca – főutcai mivoltából fakadó lényegi – feladata reflektálni a fent vázolt problémára még akkor is, ha ez első megközelítésben (látszólag!) ütközhet a falusi karakterrel.

A Kossuth Lajos utca térszerkezetének másik problémája a tagolatlanság, monotonitás. A főutcán végighaladva nem találunk jellegzetes, karakteres pontokat, így egyhangúnak, végtelennek érezzük azt. Ha a település egésze lenne is monoton, a főutcája akkor sem engedhetné meg magának az unalmas tagolatlanságot. Az utca keresztmetszetében folytonosan jelentkező csapadékelvezető árok és villamos légvezeték – ezek közül is főként az utóbbi – vizuális konfliktusokat kelt. Örvendetes és támogatandó pályázati célkitűzésnek tartjuk az utca keresztszelvényének letisztítását, a felszín alatti csapadékvíz-elvezetést és villamos közművet.

A Kossuth Lajos utca jelenlegi térszerkezete nem reagál az újonnan nyitott gyalogos kereszttengelyekre, pedig alapvető feladata lenne a gyalogos közlekedési irányok szerves bekapcsolása a hosszirányú forgalomba, mely nem merülhet ki abban a – közlekedési igényekre kevéssé érzékeny – megoldásban, hogy a keresztirányú burkolat egyszerűen nekifut a főtengelynek.

 

Látvány a mulató előtti köztérre, háttérben a kerthelyiséggel
5/17
Látvány a mulató előtti köztérre, háttérben a kerthelyiséggel

Látványrajz az Úttörő utca sarkáról nézve, előtérben kőpollerekkel, háttérben a szökőkutas köztérrel
6/17
Látványrajz az Úttörő utca sarkáról nézve, előtérben kőpollerekkel, háttérben a szökőkutas köztérrel

Az étteremhez kapcsolódó kerthelyiség irányából mutatja a látványrajz a mulató udvarát, háttérben a sörkert és a szabadtéri szín
7/17
Az étteremhez kapcsolódó kerthelyiség irányából mutatja a látványrajz a mulató udvarát, háttérben a sörkert és a szabadtéri szín

 

 

Összességében elmondható, hogy a főutca jelenlegi térszerkezete messze elmarad a funkciókra, közlekedési és pszichikai igényekre adott érzékeny választ nyújtó megoldástól.

Közlekedési kapcsolatok, konfliktusok

Mint fentebb vázoltuk, a Kossuth Lajos utca nem reflektál az újonnan nyílt gyalogos kereszttengelyekre, és ugyanez elmondható a személygépjárművek számára nyitott (iskola melletti) új utcáról, vagy a mind jelentősebbé duzzadó Antónia utcai és Ady Endre utcai forgalomról. A közlekedésszervezési problémák egyik – de nem a legjelentősebb – kiváltó oka az új keresztirányú forgalomhoz való alkalmazkodás hiánya. Koncepciónkban a felmerült forgalmi igényekre úgy próbáltunk meg reagálni, hogy az összhangban maradjon az útszélesítések ellen dolgozó közösségi igényekkel, így tudatosan nem fejlesztettük az útburkolatot több kérdéses csatlakozási pontnál.

A Kossuth Lajos utca, mint az ingázó lakosságot összegyűjtő és Budapest irányába elvezető főút, jelentős forgalmi terheléstől szabadulhatna meg, ha a közösségi közlekedési rendszerhez könnyebb hozzáférést biztosítana. A kerékpáros és autós P+R-igény kielégítésére több helyszín is felmerülhet, melyek közül kiemelkedik a spontán módon kialakult Ady Endre utcai parkolás. Fontos, hogy a P+R-igény nem csak gépjármű elhelyezésére irányul, hanem kerékpárra is, mely közlekedési eszköz kimondottan hatékonyan működhet Nagykovácsi domborzati és településszerkezeti adottságait ismerve.

Az előző ponthoz szervesen csatlakozik a közösségi közlekedés jelenlegi rendszeréből fakadó problémahalmaz. A 63-as autóbusz vonala megkérdőjelezhetetlen, azonban a buszmegállók száma és eloszlása már több ponton eltér a közösség igényeitől. A megállók jelenlegi elhelyezkedése nem mutat érzékeny kapcsolódást az Ady Endre utcában kialakult – és koncepciónkban is megtámasztott – P+R-parkolási lehetőséggel, ahogyan a főutcában elhelyezkedő közösségi funkciókhoz és az újonnan nyitott gyalogos kereszttengelyekhez sem alkalmazkodik kellőképpen. […]

A fentebb vázolt problémák – bár jelentősek, mégis – eltörpülnek a főutcát használó közlekedési módok prioritásában jelentkező paradoxon mellett. A Kossuth Lajos utca jelenlegi állapotában elenyésző teret enged a gyalogosoknak, a kerékpáros igényről tudomást sem vesz, míg a gépjárműveket igen magas prioritással kezeli. Mind a pályázati kiírásban megfogalmazott, a falusias jelleg megőrzését szorgalmazó célkitűzésnek, mind a közösségi igényeknek, mind pedig a Kossuth Lajos utca főutcai jellegének messze ellentmond a jelenlegi állapot. Az autós közlekedés magas prioritása veszélyes helyzeteket teremt (hiszen a gyalogosok átjutása nincs biztosítva), az indokolatlanul nagy számban megtűrt illegális parkolások pedig az utcaképet rombolják. Habár számos érdeknek ellene dolgozik egy olyan koncepció, mely az autós közlekedést háttérbe sorolja, kiemelve a kerékpárosokat és a gyalogosokat, mégis úgy érezzük, csak egy ilyen határozott lépésre képes pályamű tud kellő áttörést hozni a főutca jelenlegi áldatlan forgalmi helyzetében.

A Kossuth Lajos utca a kerékpárosok szempontjából nem pusztán – sőt, döntően nem – azért kevéssé vonzó helyszín, mert hiányzik a kerékpárút. Habár egyértelmű igény mutatkozik a főutca vonalát végigkísérő, kimondottan a kerékpárosok számára biztosított közlekedési felületre – legyen az akár kerékpársáv, akár -út –, a legfontosabb probléma mégis a kerékpárok biztonságos elhelyezési lehetőségének hiánya a főbb közösségi funkciójú intézmények közelében. Koncepciónkban ezért kiemelt figyelmet szenteltünk a kerékpártárolás biztosítására.

A tágabb léptékben értelmezett főutca legfőbb településszerkezeti problémájának érezzük, hogy a Sebestyén-dombi leszakadó településrészről – a gyalogos és kerékpáros közlekedés szempontjából – tudomást sem vesz. Égető szükségét érezzük közvetlen gyalog- és kerékpárút kiépítésére a Sebestyén-kápolnáig, fusson az akár a főút mellett, akár a Tisza-kastély parkjában. Összességében megfigyelhetjük, hogy a Kossuth Lajos utca köztérmegújításának legfőbb iránya lehet a jelenlegi közlekedési szituációk és prioritások keltette problémahalmaz kezelése. Koncepciónkban is a közlekedési gondok orvoslása mentén igyekeztünk fejleszteni a főutcát, összehangolva azt a közösségi igényekkel.

Tervezési célkitűzés. Reflektálás a problémákra

Tervezési terület lehatárolása

Az ötletpályázat kiírása szerinti lehatárolással összhangban koncepciónkat nem szorítottuk be a Kossuth Lajos utca Tisza István tér és Ady Endre utca közötti szakaszára, a tervi lehatárolást rugalmasan kezelve településszerkezeti összefüggésében értelmeztük a főutcát. Így pályamunkánk a kapcsolódó mellékutcákra, közterületekre általános javaslatokat megfogalmaz (egyirányúsítás, P+R parkoló kiépítése), a Hrsz.146 esetében részletesebb koncepciót is szolgál, és további ötleteket is felvet a Tisza-kastély parkjának közcélú hasznosítására, illetve a Sebestyén-domb bekapcsolására a főutca gyalogos és kerékpáros vérkeringésébe. Mindezek ellenére a fő hangsúlyt a Kossuth Lajos utca belső szakaszaira helyeztük, és úgy gondoljuk, hogy az ütemezés szempontjából is nagyobb prioritást kell élveznie a szűken vett tervezési területre felvázolt programoknak.

 

A Száva utca irányából nézünk a Keskeny köz felé. A látványrajz jól mutatja az elválasztósávval csillapított forgalmú főutcát.
8/17
A Száva utca irányából nézünk a Keskeny köz felé. A látványrajz jól mutatja az elválasztósávval csillapított forgalmú főutcát.

Látványrajz a gyalogos ösvény kezdeti szakaszáról a kígyózó ülőcsíkkal
9/17
Látványrajz a gyalogos ösvény kezdeti szakaszáról a kígyózó ülőcsíkkal

 

 

Általános célkitűzés

Köztérépítészeti pályamunkánk általános célkitűzéseként olyan programot kívántunk adni a tágan értelmezett főutcára, mely megőrzi – és bizonyos elemeiben kiemeli – a fellelhető falusias karaktereket és beépítésmódot, mégis alkalmazkodik a duzzadó lélekszámú nagyközség újonnan felmerült igényeihez. Hosszú távon működő, élhető főutcát teremt, mely a prioritások átcsoportosításával, a közlekedési problémák kezelésével és finom igazításával az új igényekhez és térkapcsolatokhoz idomul, valamint a köztéri minőség és tagoltság fejlesztésével érzékenyen reagál a közösség elvárásaira. Programkínálata elsősorban a fiatalodó lakosságot kívánja megszólítani, közlekedésfejlesztési koncepciója pedig a közösségi és kerékpáros közlekedésnek biztosít nagyobb lehetőséget, mindenkor szem előtt tartva a gyalogos kapcsolatokat is. […]

Köztérépítészeti megoldások. Reflektálás a problémákra

A falusias karaktert vizsgáló szakaszban kiemeltük a növényzet, a beépítés és az autókihajtók szerepét, és helyi karakterelemként tekintettünk a rusztikus kőfalra. Koncepciónkban nagy arányú növénytelepítést javasoltunk, melyek döntően lombhullató fafajok közül kerülnének ki. Jellemzően szórt, csoportos térállásba helyeztük a növényeket, fasorral csak indokolt esetben találkozunk (Hrsz.146-os ösvény, az iskola és a tervezett játszótér közötti szakasz a szűk utcakeresztmetszet miatt, védett vadgesztenyefasor meghosszabbítása nyugati irányba a tervezett gyalogátkelőhelyig). […]

A megőrzendő fésűs beépítési módot a rendelkezésre álló három ingatlanon megtartottuk, a Hrsz.167-es telken az eredeti épületelhelyezéshez hasonló új koncepciót adtunk, megőrizve a kereszteződés térarányait, igaz, az épület határozott felnyitásra került. A korábbi helyzetfeltáró fejezetben megfogalmazottak szerint a főutca autókihajtóinak egységes burkolási módot írtunk elő, mely az autókerekek nyomtávjának megfelelően, gyepet közrefogó két csíkként jelenne meg. Szintén az említett fejezetben emeltük ki a kiegyenlítősoros rakásmódú, vakolatlan kőfalazatokat, melyek tervünkben ülőfelületként is használható alacsony falcsíkként köszönnek vissza a Hrsz.146-os gyalogösvényt kísérve, vagy poller gyanánt a főbb csomópontokban (posta és CBA környéke), ahol 20×20×45 cm-es kubusokként az autósforgalmat elzárják a burkolt közterületektől, másrészt fiatalos hangulatú leülőfelületet is biztosítanak.

 

 

 

A főutca programkínálatával kapcsolatos hiányosságokat a tervezésre bocsátott három ingatlan területén kívánjuk pótolni. A kisgyermekes családok illetve óvodás csoportok számára a Hrsz.390-es ingatlanon játszóházat alakítottunk ki pelenkázóval és mosdókkal, az épülethez pedig játszóteret kapcsoltunk, melyen a 0-3, 4-6 és 7-14 éves korosztálynak megfelelő játszóeszközöket helyeztünk ki. […] A főút irányából megközelítve először az árnyas kerthelyiséggel bíró éttermet találjuk, hátrébb a fiatalok számára kialakított mulatót és sörkertet. A kulturált légkörű mulató játszóeszközökkel (billiárd, csocsó, darts, léghoki) is ellátott, esti szórakozási lehetőséget biztosít. A hátsó épületszárnyban táncház helyezkedik el, illetve az udvar északi végébe helyezett kis szabadtéri színpad kiszolgáló létesítményeit foglalja magába. A Hrsz.167-es volt hivatal helyén árkádos kialakítású épületet helyeztünk el, mely nagy burkolt belső udvarával szabad- és belsőtéri piac befogadására lenne alkalmas.

 

1. számú poszter
10/17
1. számú poszter

2. számú poszter
11/17
2. számú poszter

 

 

A problémaanalízisben feltárt térszerkezeti hiányosságok orvoslása céljából, megtörve a jelenlegi monotonitást, a főbb közösségi funkcióval bíró ingatlanokhoz kapcsolódóan összefüggő burkolt teresedéseket alakítottunk ki, magas térépítészeti nívóval megfogalmazva. Az említett felületek nem vesznek el a részletekben, bátran alkalmaztunk összefüggő burkolatokat, hogy reflektáljunk a Tisza István tér burkolati és térarányaira ott, ahol a kapcsolódó funkciók ezt a merész léptéket alátámasztják. […] Köztérépítészeti minőségében a tervezett mulató előtti felület, mely a főút túlsó felén elhelyezkedő burkolt felületekkel szervesen összekapcsolódik, szándékosan kiemelkedik, egyfajta ellenpontot teremtve a CBA előtti köztérrel. Nem titkolt szándékunk volt a közéleti súlypontot a kereskedelmi egységek elől a szolgáltatási csomópontba áthelyezni, melyet segített a főút korábban vázolt nyomvonal-módosítása és az előnyös buszmegálló-elhelyezés is. A mulató előtti köztér egyben a Mária-szobrot is magában foglaló, szándékosan megnövelt és burkolatlanul hagyott nagy zöldfelület lezáró pontjaként értelmezhető.

 

A CBA-Antónia utca közötti köztér részletes terve
12/17
A CBA-Antónia utca közötti köztér részletes terve

Tervezett gyalogösvény felülnézete a csatlakozási ponttal.
13/17
Tervezett gyalogösvény felülnézete a csatlakozási ponttal.

 

 

A közlekedési problémákra több szinten reflektál koncepciónk. Az autós közlekedés prioritását jelentősen csökkentettük, többek között erőltetett parkolóhely-csökkentéssel, nagyszámú gyalogos- és kerékpáros átkelőhely kialakításával és különböző forgalomcsillapítási eszközökkel. […] A főbb közösségi funkciójú ingatlanok közelében kerékpártárolókat helyeztünk el (lásd átnézeti tervlapon piktogramokkal jelölve). Az Ady Endre utca főúthoz közeli szakaszán autós és kerékpáros P+R-parkolási lehetőséget teremtettünk.

A jelenlegi buszmegálló-kiosztást teljesen felülbíráltuk, koncepciónkat az új gyalogos kereszttengelyekhez, a P+R-igényhez, a tervezett helyi körjárathoz és a közösségi funkciójú ingatlanok elhelyezkedéséhez igazítottuk. […]

 

Tervezett étterem, kerthelység, mulató, táncház és szabadtéri színpad együttese, a hozzá kapcsolódó köztérrel és zöldfelületekke
14/17
Tervezett étterem, kerthelység, mulató, táncház és szabadtéri színpad együttese, a hozzá kapcsolódó köztérrel és zöldfelületekke

 

 

Településszerkezeti összefüggéseiben vizsgálva a főutcát, legnagyobb hiányosságként értelmeztük a Sebestyén-dombi leszakadó községrész gyalogos és kerékpáros bekötésének hiányát. Amekkora a probléma, akkora lehetőségek is rejlenek a területen, hiszen a Tisza-kastély parkja kimondottan értékes növényállományával és meglévő úthálózatával szinte kínálja a lehetőséget a településrészek összekötésére. Javasoljuk a kastélykert korlátozottan közhasználatúvá minősítését és a gyalogos/kerékpáros útvonal bekötését a park úthálózatába a terven jelölt helyen és a Sebestyén-kápolna közelében. A közhasználat korlátozása éjszaka léphetne érvénybe, közbiztonsági okokból.

Összefoglalás

Mint a műszaki leírásból vagy a tabló helyzet- és tervelemző ábráiról is látszik, koncepciónkat analitikus szemlélettel formáltuk, tartalma mérnöki jellegű, törekszik a megvalósíthatóságra és a lényegi problémákra való reflektálásra. A terv kialakítása során elvetettük azokat az ötletbombákat, melyek távol állnak a valós igényektől, egyszerű, letisztult tervünk ezért a céltalan látványelemektől, formai giccsektől mentes. Ugyanakkor büszkék vagyunk rá, hogy kellemes összhangot tudtunk teremteni a városiasodó, de köztéri minőségében ezidáig alulkezelt főutca közlekedési, köztérépítészeti és funkcionális fejlesztésében.Úgy érezzük, tervünk szerethető, élhető, Nagykovácsi léptékeihez, lakosságának korösszetételéhez messzemenőkig igazodó programot tár a zsűri elé, akik reméljük, osztják ezen álláspontunkat. A koncepció erősen épít a főutca meglévő növényzeti értékeire, és a zöldfelület intenzív fejlesztéséből indul ki. Nem véletlen tehát, hogy buzdítunk mindenkit: kovácsoljunk előnyt a zöldből!

tervezők:  Varga István és Bede-Fazekas Ákos

Varga István
15/17
Varga István

Bede-Fazekas Ákos
16/17
Bede-Fazekas Ákos
Vélemények (0)
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk