Nánási Kert üdülőpark
A tervezői koncepció lényege olyan beépítés kialakítása, amelyben – teret adva az új funkcióknak – az épületek a természeti környezetnek fokozottan részévé válhatnak. A beépítés során a meglévő természeti környezet, a vízközeli helyzet az épületek tömeg- és anyaghasználatában tükröződhet vissza. Az épület tervezője Kovács István és Morvay Etelka.
A Római part – mely a tömegsport kiszélesedésével az 1920-as években került beépítésre – főleg az evezős és vízisportoknak adott otthont. A két háború között egy-egy hétvégén több ezren látogattak ide. Második virágkorát a terület az 1960-as években élte, mely az államilag támogatott tömegsportban nyert kiteljesedést. Az 1980-as évek végére a terület gazdátlanná, az eredeti funkciók kiüresedetté váltak, s a terület pusztulása egyre jellemzőbbé vált. Napjainkban az új befektetői igények lehetőséget teremtenek a Római part újjászületésére.
A tervezői koncepció lényege olyan beépítés kialakítása, amelyben – teret adva az új funkcióknak – az épületek a természeti környezetnek fokozottan részévé válhatnak. A beépítés során a meglévő természeti környezet, a vízközeli helyzet az épületek tömeg- és anyaghasználatában tükröződhet vissza. A megjelenésükben tárgyszerű épületek jellemző elemei a déli irányban nyitott nagy teraszok.
A teraszokhoz tartozó lakások nagy üvegfelületekkel rendelkeznek, ezáltal a külső-belső tér viszonya nyitottabbá válik. A teraszok külső szélén mobil, harmonikaszerű árnyékolószerkezet készült, mely a teraszok napközbeni használatát teszi lehetővé, mégpedig a mindenkori személyes igények szerint. Az árnyékolótáblák nemcsak a nap elleni védelmet, hanem egyfajta intimitást is biztosítanak a nagy nyitott felületekben. Az épületek ezáltal szinte kettős homlokzattal bírnak, a külső árnyékolófelület – mint egy transzparens réteg – folyamatosan változhat, s a teraszok átmeneti teret képeznek a külső és a belső terek között.
A területen összesen öt épületet helyeztünk el. Az épületek négy szintjén üdülőegységek vannak, míg a pincében teremgarázsokat alakítottak ki. A sétány felőli épület földszintje csónakház, biztosítva ezzel a terület eredeti csónakházi funkcióját és tárolókapacitását. A felsőbb szinteken itt is üdülőegységek vannak. Az épületekre az egyszerű tömegkezelés, a természetes anyagok: a fa, valamint a fém használata jellemző. A jól megtartott eredeti természeti környezetben nagyméretű medence, pihenőkertek és gyermekjátszótér is helyet kaptak.
A beruházás két ütemben valósult meg. A második ütem „megszorító intézkedéseinek" áldozatul estek az eredetileg itt is tervezett, harmonikaszerűen mozgatható árnyákolótáblák. Ennek ellenére – az anyaghasználat egységessége érdekében – sikerült a beruházónál elérnünk, hogy a második ütemben megvalósult két épület homlokzatain is megjelenjenek a fával burkolt felületek.
Kovács István, Morvay Etelka