Ilyen gazdagok vagyunk?

Tisztelt Mljet! Valóban nem vagyok szakmabeli, de úgy gondolom, véleményem azért lehet Budapest építészeti kérdéseiben, mert itt születtem és fontos számomra, hogyan alakul szeretett szülővárosom sorsa, építészete. Remélem ezt még Ön is tolerálja! Az a helyzet, hogy Budapest jelenlegi vezetése semmi maradandót nem hozott létre, de legalább akadályozni próbálta azt, amit a kormány helyette elvégzett. Minden ami az elmúlt években Budapesten épült az nem a főváros érdeme. (Magyar Zene Háza, Néprajzi Múzeum, Atlétikai Stadion építése, Zeneakadémia, Operaház felújítása, és még bőven lehetne sorolni) Ezek tények! Ezzel szemben a főváros néhány vödör sárga festékkel állandó dugókat alakított ki a Nagykőrúton a környezetvédelem nagyobb dicsőségére. Gratulálok! A nagy városépítő elődök, Podmanicky, Bárczy, forognak a sírjukban, ha ránéznek a mai Budapest, koszos, elhanyagolt gazdátlan képére.

Reki, Reki, ez az Építészfórum, az itt közölt építészeti, urbanisztikai, tájépítészeti cikkekhez hozzászólók többsége a nevezett szakmák képviselője. Maga, Reki, a saját bevallása szerint nem szakmabeli, de amióta itt megjelent, jóval több kommenttel véteti észre magát, mint a szakmabeliek. Ez a többiekre nézve sajnálatos, de ennél sajnálatosabb, hogy magából hiányzik a helyzetében jogosan elvárható mértéktartás. Előbb "hivatásos károgók"-nak nevezi a Liget projekt bírálóit, aztán sértődötten kikéri magának, hogy válaszul kapja az "hivatásos kommentelő (propagandista)" titulust. Pedig ellzoll nicknek igaza van. Az Építészfórumon megjelent szakmai kritikus cikkekkel és hozzászólásokkal szemben maga nemszakmai ("nekem tetszik") alapon rendszeresen védelmébe veszi a kormányzati/kormányzat által támogatott (legtöbbször kiemelt) beruházásokat. Ilyen a Baán-féle Liget projekt is, ami már 2013-ban, ("leánykori nevén") Múzeumi Negyedként is komoly szakmai kritikákat kapott (lásd pl. a Magyar Urbanisztikai Társaság, vagy a MÉK Táj- és Kertépítészeti tagozat véleményét az ÉF-on). A későbbiekben számos szakmai bírálatot közölt az ÉF, olvasásukat magának erősen javaslom, Reki. A szakmai ellenvélemények ismeretében talán még elnézést is fog kérni a "hivatásos károgók" primitív szöveg miatt... Abban is igaza van ellzoll nicknek, hogy a Liget projekt díjainak többsége nem építészeti, hanem ömlesztve osztogatott "Best of.../Award winner" díj, amit éves ingatlanszakmai (pl.: IPA), illetve turisztikai (pl.: ITA) rendezvényeken szerzett be a projektgazda. A Liget projektnek az a legnagyobb baja, hogy a közpark elsődleges funkcióját (ld.: OTÉK) háttérbe nyomja másod- és harmadlagos funkciók javára. Baánék eredeti terve szerint a Városligetben 10 (tíz!) múzeum lett volna. A 4 meglévő mellé még 6 (hat!) új múzeumot akartak, és ezt a hatot (5 új épületben) pont a "városligeti park" (Z-Vl) övezetbe (a Városliget leginkább közpark jellegű övezetébe) tervezték. A projekt 2016-os módosításával annak az övezetnek a beépítettségét most 4 új (amiből 2 már felépült) múzeumépülettel, és egy új színházépülettel növelnék. Hogy a Városligetet miként lehetett volna megújítani új múzeumépületek odaépítése nélkül, azt a tájépítészeti pályázat győztese, a Garten Studio alternatív terve meggyőzően mutatja: https://4cdn.hu/kraken/image/upload/s--88iibk8E--/6rb9MB9lwwrK1AimSs.jpeg Visszatérve a Galéria-témára, egy jellemző eset: az Új Nemzeti Galéria, illetve a Magyar Zene Háza japán pályázati terveit annak ellenére hirdették ki győztesnek, hogy azok nem feleltek meg az akkor érvényes Városligeti Építési Szabályzat (VÉSZ) előírásainak (ld.: zöldtető követelmény). Az előállt ellentmondást aztán úgy oldották meg, hogy a VÉSZ-t utólag "hozzáigazították" a két japán tervhez...

Most az oldal üzemeltetőihez fordulnék: Nem lehetne a kommentszekció betűtípusát valami barátságosabb, jobban olvasható fontra cserélni? Kifolyik, káprázik tőle a szemem, egyszerűen nincs erőm végigolvasni a hosszabb kommenteket. Hátha megoldható a webdesign szent szempontjainak sérelme nélkül :)

Tisztelt elzoll! Olvasom hozzászólását, engedje meg, hogy néhány megjegyzést tegyek. Nem kéne minősíteni a másik embert, akinek más a véleménye, mint az öné.(hivatásos kommentelő (propagandista). Nem kéne korrupciót emlegetnie, persze minden bizonyíték nélkül a nemzetközi díjakkal kapcsolatban. A Nemzeti Galéria a Budavári Palotában, nem a "méltó helyén" van szerintem, mert az épület nem való képtárnak. A "visszagiccsesített műbarokk" kifejezéssel, gondolom a Hauszmann féle eredeti palotára gondol, amit remélhetőleg hamarosan újjáépítene. Ezek szerint Önnek jobban tetszik a díszeitől megfosztott, lecsupaszított szoc-reál épület. Szíve joga, hogy így gondolja, de azért, ha kérhetem ne degradálja le azokat, akiknek más az ízlése!

Miért kell megvédeni: egy nemzetközi tervpályázaton, pártatlan és elismert szakmai zsűri által, anonim tervekből kiválasztott, évtizedes tapasztalattal, számos rangos nemzetközi díjjal kitüntetett építésziroda, budapesti épületét? Miért nem hiszünk nekik és tudjuk elfogadni egy folyamat gyümölcsét? Reakció és válaszok a téma megjelenési sorrendjében: "Dekonstrukció A megvalósításra alkalmasnak talált tervet egy japán alkotócsoport hozta létre..." A SAANA ez az alkotócsoport akik: -2024 szeptemberében kapták meg a: 2025 Le Prix Charlotte Perriand - díjat: https://www.archdaily.com/1020955/sanaa-founders-kazuyo-sejima-and-ryue-nishizawa-awarded-the-2025-le-prix-charlotte-perriand?ad_source=search&ad_medium=projects_tab&ad_source=search&ad_medium=search_result_all https://www.dezeen.com/2024/09/09/kazuyo-sejima-ryue-nishizawa-sanaa-le-prix-charlotte-perriand-2025/?li_source=LI&li_medium=bottom_block_1 - 2023-ban: Kazuyo Sejima, Jane Drew építészeti díjban részesült https://epiteszforum.hu/kazuyo-sejima-kapta-iden-a-nok-munkassagat-kitunteto-jane-drew-epiteszeti-dijat - 2010-ben Pritzker díjban: Kazuyo Sejima és Ryue Nishizawa részesültek https://epiteszforum.hu/sanaa-kazuyo-sejima-es-ryue-nishizawa-nyerte-el-a-2010-es-pritzker-dijat Kik kaphatják meg a Pritzker díjat és miért?: https://www.pritzkerprize.com/about Melyik a hazai társtervező iroda: https://bh.hu/munkak/uj-nemzeti-galeria/ Itt magyarul is részletesen elolvasható, hogy mi volt a cél, miért így alakították ki ezt az épületet. "Tervezett üresség A látványtervbe helyezett műalkotások elhelyezéséből arra következtethetünk, hogy a japán tervező a művészegóból következő ideát követi..." Ezen építészpáros és tervezőiroda célja épp a 'starchitect' mentes épület tervezés. Olvasható nyilatkozataikból, bármilyen internetes keresés által megjelenített építészeti és design honlapokon. A fent belinkelt magyarázatokból is kitűnik, hogy legkevésbé öncélú és egóból való épület terv volt a lényeg és nem is így született meg! Sőt! Ne a látványtervben, falakon látható kép elrendezésből induljunk ki, azok csak szemléltetik a teret. Valószínű, hogy azok a festmények nem ott és úgy lesznek azokra a falakra felfüggesztve, és olyan elrendezésben ahogy látjuk. Az egy külön kurátori, kiállítástervezői munka. "...a „láthatatlan építészet" ideája érdekében dekonstrukciós formavilágot alkottak...." A Bánáti Hartvig Építész Iroda Nemzeti Galéria projekt bemutatásán is olvasható, hogy miért ilyen a kialakítás, kilátással a természetre, nagy világos terekkel. Hogy galéria látogatás közben ne veszítsük el a kapcsolatot a természettel, a hellyel ahol vagyunk a Városligettel. Hasonlóan a Sydney-ben Ausztráliában lévő galéria épülettel, de mégis másként, ide a helyhez igazítva. Sydney Modern Museum / SANAA The Guardian írását átvéve az elemzés, hogy ott mi miért történt: https://epiteszforum.hu/vetelytarsra-lelt-a-sydney-i-operahaz--elkeszult-a-sydney-modern https://www.archdaily.com/995295/sydney-modern-sanaa?ad_medium=office_landing&ad_name=article https://www.dezeen.com/2020/10/14/sanaa-reveals-sydney-modern-art-gallery-expansion/ Vagy: Franciaországban a Louvre-Lens múzeumában szintén zöld parkba illeszkedően: https://www.archdaily.com/312978/louvre-lens-sanaa?ad_medium=office_landing&ad_name=article Vagy: a 15 évvel ezelőtti munkájánál https://arquitecturaviva.com/works/museo-de-arte-contemporaneo-de-kanazawa-ishikawa-2 Ellentétben a New Yorkk városi, utcai szövetében alkalmazott épülettömeggel, az ottani múzeumhoz, helyhez igazodva https://www.archdaily.com/787779/ad-classics-new-museum-new-york-city-sanaa-kazuyo-sejima-ryue-nishizawa?ad_medium=office_landing&ad_name=article https://www.dezeen.com/2007/11/22/new-museum-of-contemporary-art-in-new-york-by-kazuyo-sejima-ryue-nishizawasanaa/ A budapesti Városligetbe tervezett NG - múzeum, nem az első és egyetlen, amit a SAANA megtervezett, megépült és sikeresen működik. A fent említett példákon túl, néhány perces videók: Mindig a környezethez igazodva terveznek, nem villantani akarnak csak úgy, egy épülettel. https://www.youtube.com/watch?v=EbwW2SfJzL4 https://www.youtube.com/watch?v=fmxDB0laB40 https://www.youtube.com/watch?v=p189Fxs4lmw https://www.youtube.com/watch?v=xg_eH9vML1U Ebben az alábbi előadásban hallható, melyek a SANAA Architects látásmódjai és tervezési elvei, kifejezetten a múzeum épületekkel kapcsolatban: New Idea of the Museum - https://vimeo.com/173152951 Pavilonépülete megvalósult és díjazott, kifejezetten parkban és azok tervezési és látásmódjai Londonban: https://www.youtube.com/watch?v=fladuopYcfY https://www.archdaily.com/28672/the-2009-serpentine-gallery-pavilion-sanaa https://www.dezeen.com/2016/02/06/video-interview-serpentine-gallery-pavilion-2009-sanaa-kazuyo-sejima-ryue-nishizawa-movie/ "Azoknak is igazuk van, akik...": úgy látják, hogy bízhatunk egy nemzetközi zsűri által, anonim módon kiválasztott és az egyik legjobbnak értékelt tervben. Amelynek egyik első helyezettje a SAANA lett. Ez a nemzetközi zsűri vett részt a pályázati kiírásban: https://hu.wikipedia.org/wiki/Union_Internationale_des_Architectes "Száműzendő szólamok Jó volna látni valami racionálisabb és magyar kultúrából fakadó épületet,…" Ki és hogyan döntené el, hogy mely épület, építészeti stílus fakad a magyar kultúrából? Milyen formavilága és alapanyagai legyenek? Például Nyugati pályaudvar Gustave Eiffel tervei alapján épült, mégis a korabeli Pest-Buda és mai Budapest szerves része. A belvárosi épületek a klasszicizmustól, a barokkon, art decon, modern és bauhaus stílusukon át az eklektikus korabeli és mai Budapest egyéniségét, változatos szépségét adják. Észak -olasz palazzokat vagy francia Art Nouveau, németes Jugendstyl stb épületekre emlékeztetve. Vagy a Lechner Ödön gyönyörű épületeinek "magyaros" stílusa sem csak magyar kultúrából fakad, hanem annak elemeit zseniálisan elegyíti egzotikus Közel- és Távol-keleti stílusformákkal, stílusjegyekkel. Az Iparművészeti múzeumot akkor voltak akik akkor "Cigány-palotának" csúfolták. Némely épületek abban a korban is meghökkentőek és nem mindenki által elfogadottak voltak, mára azomban teljesen beleépülve alkotják a városképet és megcsodálnivalót nemcsak a fővárosban. Mennyire fakad a magyar kultúrából pl. a Walter Rózsi villa stílusa? Mégis tervezője Fischer József és felesége Pécsi Eszter - aki az első magyar statikus mérnök nőként annak vasbeton szerkezetét alkotta. A kor nemzetközi színvonalához, stílusához igazodva, sokan akkor is fanyalogtak e modern stílus másságától. Szerény véleményem szerint, ha ez a tervezőiroda a SAANA több nagyváros múzeumépületét sikeresen és elismerten megtervezte, nagyon nagy a valószínűsége, hogy itt sem fog mellécsúszni semmi. A fehér, semleges háttér remekül illik a kiállított festmények, szobrok, műtárgyak gazdag történelmi stílusához, sokszínűségéhez, a fókuszt azokra helyezve. Egyszerűen, funkcionálisan, ahol lehet nyitottan a zöld környezethez a látogatói élmény egyedisége miatt szükséges - nyílt közlekedőterek pl., és zárt ahol a fókusz a műveken van: kiállítói termek. Hasonlóan a Sydney-i épülethez, de nem másolva azt. Energetikai szempontokból a legszigorúbb előírásoknak megfelelően történik a kialakítás ahogy a legmodernebb iroda és lakóházaknál is követelmény. "Költségszivattyú Ezt a mérhetetlenül sok felületet és térfogatot is fenn kell tartani. Fűteni kell, világítani, szellőztetni, takarítani, felújítani, és ha ehhez nem társul olyan funkció, ami ezek fedezetét kitermeli, akkor ez csak egy könyörtelen pénzszivattyú..." A jelenlegi várbeli MNG nemcsak esztétikailag, hanem energetikailag is elöregedett és energia pazarló. "Plázákkal konkurál Annak ellenére, hogy már ismerjük a számokat, a képen látható térpazarlás mégis megdöbbentő..." Vegyük a Szépművészeti múzeumot, csak egy példaként. Hatalmas lépcsői, lépcsőházai, márvány előcsarnokai, folyosói és a belépés utáni több emelet magas márvánnyal burkolt terekben, ahol nincs kiállítva semmi. Ezeket a tereket is légkondicionálni és fenntartani, restaurálni kell. Ez is az építészek Schickedanz Albert és Herzog Fülöp Ferenc öncélú egója miatt lenne? Vissza térve a kultúrából fakadtság stílusára: És hogy illik az összes neoklasszikus, klasszicista - ógörög gyökerű építészeti elem és külföldi márvány a magyar kultúrához, ahhoz mi köze? Európai és világ stílus lett ez a múzeumépítészetben is, szerte a glóbuszon, a tengerentúlon is. Nem mellesleg már a budapesti Világörökség része ez az épület is, méltán. Szinte az összes európai és tengerentúli városok korabeli múzeum és kormányzati épületei hasonló stílusban épültek akkor. Ma érdemes megnézni a mai kortárs múzeum épületek építészeti stílusát. S nemcsak ettől az irodától, de ők is remek példa. "Könyörtelen pénzszivattyú...": "Az Új Nemzeti Galéria terveit a legfontosabb nemzetközi épületminősítési rendszer, a BREEAM környezettudatossági szempontból példaértékűnek minősítette, ami elenyésző környezeti terhelést jelent majd a parkra nézve. Az épület energetikai ellátása során az a cél, hogy az épület károsanyag kibocsátással és egyéb gépészeti zajjal ne terhelje a környezetét, így a tervezés során elvetették a gázkazánok és egyéb folyadékhűtős megoldásokat. A jelenlegi kiviteli tervek alapján az épület fűtési és hűtési energia ellátását távfűtéssel és távhűtéssel, valamint talajszondás hőszivattyús rendszerrel oldják meg. Továbbá a belső gépészeti „hulladék hőt” is visszanyerik egy „okos” belső hőszivattyús rendszer segítségével, mellyel csökkenteni lehet a felhasznált energiát." Forrás: https://ligetbudapest.hu/projekt/uj-nemzeti-galeria Miért nem hisszük el, hogy valóban így lesz? Érvelésre hangolva A két javaslat: 1 – IPARCSARNOK 2 – TŐZSDEPALOTA "Ilyen gazdagok vagyunk?..." 1- Iparcsarnok... miért nem Újabb nemzetközi pályázatot kellene kiírni. Feltételezve a nemzetközi független zsűrit. Ezen újabb döntésében is meg kellene bízni, hasonlóan mint a mostani döntésben. Miért nem bízunk már a meglévő, lezajlott választási folyamatban, az anonim pályázati kiválasztásban? A döntéshozók névsora és szakmai kreditje ismert. Az új kiírás, pályáztatás, díjazás, ezek megvásárlása újabb beláthatatlan összegeket emésztene fel feleslegesen. És az időkeret ugyan ide jutna, mint most: évek kellenének a kivitelezésig és átadásig. Most már minden kész, lezajlott. Régi vagy új stílusban vagy ötvözve épüljön föl? Újabb végeláthatatlan vitákat generálna ismét. Elveszett évek és anyagiak. 2- Tőzsdepalota... miért nem A fent említetteken túl: Magántulajdon. A tulajdonos felkutatása, egyeztetések, ármegállapítások folyamata, jogi tárgyalások. Ezek kezelése ismételt elhúzódó időtartamú. Plusz az épület felmérésére is csak ez után van lehetőség. Ez után tudhatjuk milyen terei, milyen aktuális állapotban vannak, alkalmasak e egyáltalán a Nemzeti Galéria befogadására. Ennek terei nem erre épültek, átalakítások statikai és műemléki kérdéseket vetnek fel, amelyek a kivitelezés és az elkészülést is késleltethetik. Túl sok a "ha". Elvesztegetett idő és anyagiak. "Az egykori, majdnem 140 évvel ezelőtti Iparcsarnok hazánk egyik kiemelkedő építészeti remekműve volt, amely tökéletesen illeszkedett a Városliget arculatába." Visszaépíteni ugyan ezt az épületet - a semmiből- ugyan abban a formájában indokolatlan és nem alkalmasabb festmények, szobrok, műtárgyak elhelyezésére, mint a SAANA épülete. Nincs kortárs válasz a körülötte elhelyezkedő parkhoz, a Városligethez. Viszont a Magyar Innováció Háza, a millenniumra épült Közlekedés Csarnoka - a volt Közlekedési Múzeum - torzója arra vár, hogy eredeti formáját, épülettömegét és díszeit méltóan visszakapja. Hiszen épületcsonkja ma is ott van. Közönségforgalmi és kiállítótereit azonban mai követelményeknek megfelelően szükséges kialakítani, és itt indokoltan ez is a cél. Ez az épület már tudvalevően és természetesen alkalmatlan a Közlekedési Múzeum szerepére. Az az új helyére a Kőbányai úton szintén nemzetközi tervpályázaton kiválasztott: a New York-i Diller Scofidio+Renfro építészirodát és magyar partnerét, az Ybl-díjas Noll Tamás vezette M-Teampannon építészirodát bízták meg. Akik erre a helyre és funkcióra, épületre a legjobb tervet nyújtották be; szintén vitathatatlanul hasonlóan a SAANA Nemzeti Galéria tervéhez. Összegzés Ezek a fenti gondolatok fogalmazódtak meg bennem. Azoknak is igazuk van -többedmagammal -akik ez így látják. Az ide tervezett SAANA épület, nem alább való mint a Sydney-i, New York-i, a Louvre Lens-i, épületei, melyet szintén ők terveztek több kiváló nemcsak múzeumi - galéria épület mellett. Erről és elismertségükről, szakmai alázatukról is kívántam szólni. Mert többek, mint egy névtelen japán alkotócsoport, nevük véletlenül egyszer sem szerepel a cikkben! Hiányolom a cikkből, hogy melyek azok a hivatkozások, internetes fórumok ahol erről 2-3 hónapja eszmét lehet cserélni. És mi szükség van utólag erre? Jó lenne tudni, hogy ezek az objektív és független szakmai -esetleg nemzetközi - fórumok melyek? És kik értenek ehhez jobban, mint egy válogatott nemzetközi szakértői építészeti zsűri? Akik anonim szintén nemzetközi pályázaton választatották ki a nyertes tervező irodákat, minden projekt esetén. Tisztelettel várom a kérdésekre a válaszokat. PZ

Mindkét ötlet kíváló, és jobban tetszik, mint a japán kártyavár-pagoda.

Itt egy hivatásos kommentelő (propagandista) rengeteg „építészeti” díjat említ a megépült városligeti épületekkel kapcsolatban. Talán a (szintén adófizető pénzből) megvásárolt ingatlanfejlesztői, turisztikai/reklám díjakra gondol? Ezeknek az „elnyerése” többnyire csak egy-egy tétel volt a gigaprojekt marketingköltségeinek (elég hosszú) sorában. Hogy mennyire a „gazdagodott” a terület, mint PARK (a világ első közPARKjaként létesült a VárosLIGET), azt mindenki saját maga megítélheti, ha esetleg elmegy megnézni, hogy pld. mekkora indokolatlan mértékű fölösleges térburkolat és rács-rengeteg veszi körül, a parkból kiszakított területen, sok fa kivágásával, megnyomorításával létesített Zene Házát, ami mint technológiai produktum egyébként elismerésre méltó. Építészeti értékei egyrészt a közepesen jól működő funkcionalitása, másrészt az etikailag erősen megkérdőjelezhető genezise (közpark beépítése a köz akarata ellenére) miatt is erősen vitathatóak. Leginkább egy (méregdrága) dísztárgy (durvábban:giccs), amit szépen lehet fotózni és prospektusokban/weboldalakon jó mutat. (lásd még:divatlap-építészet) Ettől még persze ilyesmire is szüksége van egy városnak, de a pozícióját ez nem igazolja. A még nagyobb, szinte jóvátehetetlen, kettős kártéteményt, a Nemzeti Galériának a méltó helyéről, a Palotából való kiebrudalását el kellene kerülni, mert nem csak a PARK kapna újabb fájó sebet és mozdulna el még inkább a „fásított, burkolt köztér” irányába, hanem létrejönne még egy üres, ám elképesztően drágán fönntartható, funkciótlan mega-dísztárgy (visszagiccsesített műbarokk, de legalább „eredeti”

Megítélésem szerint a hiányzó négyzetmétereket a hozz tartozó mélygarázs adja ki. De mivel múzeumnál - úgy mondják -, hogy nem lehet a mélygarázst az épület alá telepíteni - robbanásveszély miatt, ez lehet az oka, hogy eltérés látszik.

Zsolto 2024.11.05. 09:19-nak Igazad van ( politikai nézetektől függetlenül), énnekem a két alternatív ötlet közül a "Tőzsdepalota" az szimpatikusabb, mert abban az esetben, nem kell új épületre több milliárd Ft-nyi közpénzt elkölteni, hanem egy meglevő épületet kell az NG igényeihez igazítani, ezt pedig kevesebb pénzből is ki lehet hozni .... Ez az alapos részletezésű cikk [köszönet a szerzőnek :-)] rávilágít a városligeti épület hátrányaira (ennek az épületnek tényleg nincsenek pozitívumai - már ha így épül meg, a cikk nyitóképével összhangban), ezzel ellentétben a "Tőzsdepalotának" a hátrányait kiküszöböli a sok előny ....

Azért arra kíváncsi lennék, hogy mit szól egy múzeumi szakember (muzeológus, gyűjteménykezelő, restaurátor, művészettörténész stb.) ahhoz, hogy a gyűjteményt és a múzeumi funkciókat megpróbálják betuszkolni egy nem múzeumnak épített épületbe. Ha jól emlékszem, a Néprajzi múzeumban dolgozók szívinfarktust kaptak, amikor pár éve néhány építész kollega kialálta, hogy nem kell nekik új múzeumot építeni, ott a Kilián-laktanya épülete, jó lesz az nekik...:-)

Bármi is épült eddig a városligetben, a hivatásos károgók mindet ellenezték, pedig az eddig elkészült épületek (Millenium Háza, Zene Háza, Néprajzi Múzeum) csak emelték a liget színvonalát, olyannyira, hogy rengeteg nemzetközi építészeti díjat is nyertek. Utólag kénytelenek voltak ők is elismerni, hogy ezekkel az épületekkel a liget csak gazdagodott. Ez lesz az új Nemzeti Galériával is. Végre megvalósul, hogy a régi, külföldi és magyar festmények a Szépművészeti Múzeumban találnak otthonra, a modernek pedig az új Nemzeti Galériában. A Budavári Palota pedig felszabadul, és eredeti Hauszmann féle formájában rekonstruálják. Olyan méltó épület lesz, mint pl. Bécsben a Burg, Prágában A Hradzsin, vagy Krakkóban a Wawel.

Gratulálok! Nagyon szimpatikus megközelítés! Sajnos a szakmának olyan gyenge a képviselete, hogy nincs esély a változtatásra!

Ennek a mai kurzusnak az elmeháborodottsága azon is tetten érhető, hogy így csaponganak a nemzethyeskedés és a légből kapott, gyökértelen, színtelen-szagtalan agymenések között. Ez az írás pontosan rávilágít erre, és két olyan alternatív javaslattal áll elő, amelyekbe politikai nézetektől függetlenül nehéz lenne belekötni, vagyis megpróbálnák némileg enyhíteni az ország végletes megosztottságát. Gratulálok, reméljük, győz a higgadt, józan ész (ez csak szóvirág, nem remélek én semmit).