Látványtervek: ilyen lehet az Új Nemzeti Galéria
A SANAA által jegyzett épületet a Városliget kiterjesztéseként tervezték meg, úgy, hogy a majdani látogatók a parkból szinte észrevétlenül sétáljanak be a múzeumba. Arra törekedtek, hogy várható ökológiai lábnyoma ne legyen nagyobb a Petőfi Csarnokénál, amelynek a helyére tervezték - mondta el Serena Di Giuliano, a Pritzker-díjas japán iroda építésze.
Az Art Market Budapest kortárs képzőművészeti vásáron Építkezés a művészet és kultúra bázisán címmel tartottak panelbeszélgetést a Liget Budapest Projektről. Ezen elhangzott, hogy bár már számos elem megvalósult, és nemsokára átadják a Magyar Zene Házát és a Néprajzi Múzeumot, a nagyszabású kulturális beruházás akkor lenne teljes, ha a Pritzker-díjas japán építésziroda, a SANAA által tervezett Új Nemzeti Galéria is megépülhetne a Petőfi Csarnok helyén, ahová eredetileg tervezték.
A beszélgetésen Serena Di Giuliano olasz építész, a SANAA tervezője is részt vett, és elmondta: az épületet a Városliget kiterjesztéseként tervezték meg, úgy, hogy a majdani látogatók a parkból szinte észrevétlenül sétáljanak be a múzeumba. Szerinte egy ilyen projektet elsősorban az tud sikeressé tenni, ha új kapcsolódási pontokat tud kialakítani a környezetével. Emlékeztetett rá, hogy a SANAA-t alapító Nisizava Rjúe alapelve az emberekhez közel hozni az építészetet, olyanokat is bevonzani, akiket "esetleg nem érdekel a kultúra".
Az Új Nemzeti Galériára kidolgozott terveiket nemzetközi zsűri választotta ki egy nyílt pályázaton. Az építész szerint a tervezés során alapvető szempont volt, hogy az épület ne zavarja a park használatát, hanem illeszkedjen ahhoz. Arra törekedtek, hogy várható ökológiai lábnyoma ne legyen nagyobb a Petőfi Csarnokénál, ezért a lehető legkisebb alapterülettel számoltak. Az egész tervezési folyamat a parkkal kialakított kapcsolaton alapult, ezért az építész szerint ez az épület nem jöhetne létre sehol máshol, nem létezhet a Városliget jelentette kontextus nélkül.
Az Új Nemzeti Galéria a Liget-projekt egyik vitatott eleme, amiben a kormány és a főváros nem ért egyet, sokan tiltakoztak is ellene. A kormány korábban ígéretet tett arra, hogy addig nem kezdi el az építését, míg a főváros ezt nem támogatja, habár a projekt már végrehajtható kiviteli tervekkel rendelkezik.
03:54
Pákozdi úr cenzurára kéri a szerkesztőket. Elképesztő! Orbán-Karácsony megállapodás nem volt, a Kormány csak annyit mondott, hogy a főváros beleegyezése nélkül nem épít új épületet a ligetben. A Kormány kivárja, amig új főpolgármester lesz, egyébként is, egyre inkább inog a széke.
11:44
@Reki: „Reki úr...” most kezdjem így a válaszomat? Inkább nem. A nevüket vállalni gyáva trollokkal továbbra sem diskurálok.
19:35
Elnézést kérek a szerkesztőktől a kéretlen tanácsért, de a helyükben jegelném az új MNG-ről és a másik két, az Orbán-Karácsony megállapodás értelmében meg nem épülő ligeti létesítményről szóló írásokat.
11:57
Végülis a Petőfi Csarnok HELYÉRE tervezett épület inkább egy lepusztult épület HELYETT jön létre, valóban befejezve azt az épület-sorozatot, amely eredménye egy kulturális "negyed". A Petőfi Csarnok helyén korábban sem volt egy fa sem - talán még több is a zöldterület lassan, mint eredetileg volt a Ligetben. Szép lenne megegyezni egy világraszóló negyed értékeiben - az épületek és a rendezvényterek itt maradnak azután is, ha bármi is történik, a KÖZ szolgálatára fognak itt maradni.