| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Épületek/Középület

A félperifériás kapitalizmus szimbóluma vagy a városi rítusok műtárgya? – Kritika az új Néprajzi Múzeumról

1/12

Néprajzi Múzeum – Tervező: NAPUR Architect – Fotó: Borenich Levente

Néprajzi Múzeum – Tervező: NAPUR Architect – Fotó: Borenich Levente

Néprajzi Múzeum – Tervező: NAPUR Architect – Fotó: Borenich Levente

Néprajzi Múzeum – Tervező: NAPUR Architect – Fotó: Borenich Levente

Néprajzi Múzeum – Tervező: NAPUR Architect – Fotó: Borenich Levente

Néprajzi Múzeum – Tervező: NAPUR Architect – Fotó: Borenich Levente

Néprajzi Múzeum – Tervező: NAPUR Architect – Fotó: Borenich Levente

Néprajzi Múzeum – Tervező: NAPUR Architect – Fotó: Borenich Levente

Néprajzi Múzeum – Tervező: NAPUR Architect – Fotó: Borenich Levente

Néprajzi Múzeum – Tervező: NAPUR Architect – Forrás: www.napur.hu

Néprajzi Múzeum – Tervező: NAPUR Architect – Fotó: Borenich Levente

Néprajzi Múzeum – Tervező: NAPUR Architect – Fotó: Borenich Levente

?>
Néprajzi Múzeum – Tervező: NAPUR Architect – Fotó: Borenich Levente
?>
Néprajzi Múzeum – Tervező: NAPUR Architect – Fotó: Borenich Levente
?>
Néprajzi Múzeum – Tervező: NAPUR Architect – Fotó: Borenich Levente
?>
Néprajzi Múzeum – Tervező: NAPUR Architect – Fotó: Borenich Levente
?>
Néprajzi Múzeum – Tervező: NAPUR Architect – Fotó: Borenich Levente
?>
Néprajzi Múzeum – Tervező: NAPUR Architect – Fotó: Borenich Levente
?>
Néprajzi Múzeum – Tervező: NAPUR Architect – Fotó: Borenich Levente
?>
Néprajzi Múzeum – Tervező: NAPUR Architect – Fotó: Borenich Levente
?>
Néprajzi Múzeum – Tervező: NAPUR Architect – Fotó: Borenich Levente
?>
Néprajzi Múzeum – Tervező: NAPUR Architect – Forrás: www.napur.hu
?>
Néprajzi Múzeum – Tervező: NAPUR Architect – Fotó: Borenich Levente
?>
Néprajzi Múzeum – Tervező: NAPUR Architect – Fotó: Borenich Levente
1/12

Néprajzi Múzeum – Tervező: NAPUR Architect – Fotó: Borenich Levente

Néprajzi Múzeum – Tervező: NAPUR Architect – Fotó: Borenich Levente

Néprajzi Múzeum – Tervező: NAPUR Architect – Fotó: Borenich Levente

Néprajzi Múzeum – Tervező: NAPUR Architect – Fotó: Borenich Levente

Néprajzi Múzeum – Tervező: NAPUR Architect – Fotó: Borenich Levente

Néprajzi Múzeum – Tervező: NAPUR Architect – Fotó: Borenich Levente

Néprajzi Múzeum – Tervező: NAPUR Architect – Fotó: Borenich Levente

Néprajzi Múzeum – Tervező: NAPUR Architect – Fotó: Borenich Levente

Néprajzi Múzeum – Tervező: NAPUR Architect – Fotó: Borenich Levente

Néprajzi Múzeum – Tervező: NAPUR Architect – Forrás: www.napur.hu

Néprajzi Múzeum – Tervező: NAPUR Architect – Fotó: Borenich Levente

Néprajzi Múzeum – Tervező: NAPUR Architect – Fotó: Borenich Levente

A félperifériás kapitalizmus szimbóluma vagy a városi rítusok műtárgya? – Kritika az új Néprajzi Múzeumról
Épületek/Középület

A félperifériás kapitalizmus szimbóluma vagy a városi rítusok műtárgya? – Kritika az új Néprajzi Múzeumról

2022.08.29. 07:51
MÉD

Projektinfó

Néprajzi Múzeum

URL:
NAPUR Architect

Építés éve:
2021-2022

Bruttó szintterület:
34.000 m2

Stáblista

Generál tervező:
Napur Architect Kft.

Építész szerző, felelős tervező:
Ferencz Marcel DLA

Építész csapat:
Détári György, Filó Gergely, Holyba Pál, Nyul Dávid, Grócz Csaba, Koralevicz Kinga, Mészáros Mónika

Belsőépítészet:
Czakó Építész Kft.

Tartószerkezet:
Exon 2000 Kft.

Épületgépészet:
HVarC Kft.

Erősáram, BIM:
Spányi Partners Zrt.

Gyengeáram, akusztika:
Animative Kft.

Épületszerkezetek:
FRT Raszter Kft.

Geotechnika:
Geoplan Kft.

Tűzvédelem:
Prelko Kft.

Múzeumtechnológia:
Silicon Computers Kft.

Könyvtártechnológia:
Régió Média

Környezetvédelem:
Vibrocomp Kft.

Környezetrendezés:
Garten Studio Kft.

Forgalomtechnika:
Pannon Engineering Kft.

Külső Közmű:
GÉM Kft.

BREEAM:
Denkstatt Hungary Kft.

Világítástechnika:
Made by Light Memix

Akadálymentesítés:
NT Control

Konyhatechnológia:
Teco-Gastro Bt.

Automatika:
IQ Kft.

Lift:
KONE

Üvegfalak:
Frontoplan Kft.

Dosszié:

MÉD:

A közelmúltban átadott Néprajzi Múzeum esetében azt vizsgálom, hogy az épület mennyiben lesz képes a város új építészeti műtárgyaként a városhasználók széles tömegének egyik potenciális térbeli erőforrásaként működni. A rendszerváltás óta kivételes léptékű középület született, de mennyiben választható le az épület az azt létrehozó politikai rendszerről és a sztárépítészet globális jelenségéről? Borenich Levente kritikája. 


Beismerés
Nem osztom azt a neokonzervatív nézőpontot, mely a Felvonulási térre a Városligeten okozott sebként tekint, és a jelenkorban az egyetlen lehetséges lépésnek a 19. századi Rondó történeti formájának rekonstruálását tartja.[1] Azt sem tartom ördögtől valónak, hogy a Néprajzi Múzeum építése közben néhány platánfát visszametszettek vagy áttelepítettek.[2] A Földet érintő ökológiai és a város fenntarthatóságával kapcsolatos kérdések nem redukálhatók épület vs. természet kibékíthetetlen szembeállítására. A történelem során éppen az emberi beavatkozások sora – mocsártalanítás, csatornázás, faáttelepítés, gyógyfürdőépítés – tette lehetővé, hogy a liget Budapest kvázi-természetes kulturális és rekreációs tégelyeként működjön. Erős szimbólumok a fák, de azok közé tartozom, akik a középületekre továbbra is mint a metropolisz fantáziájának izgalmas kísérleteire, a városi sokaság találkozásának színpadjaira és a kollektív cselekvés lehetséges gócpontjaira gondolnak. Ezzel együtt szimpatizálok a helyi közösségekkel, akiknek csorbul az autonómiája, mikor a parkot érintő közügyek a megkérdezésük nélkül, zárt falak mögött dőlnek el. Azonban ijesztőnek vélem a város alakítására hatással lévő technokrata elittömbbök jövőkép nélküli narratíváit. Meg kellene haladni, hogy az épített környezetre a múltat restauráló posztmodern díszletekként vagy kizárólagos zöld szimbólumokként tekintsünk. Ne mondjunk le a városi közösségek rítusainak díszleteiről, a szubjektumot reflexióra késztető épületekről.

Néprajzi Múzeum – Tervező: NAPUR Architect – Fotó: Borenich Levente
3/12
Néprajzi Múzeum – Tervező: NAPUR Architect – Fotó: Borenich Levente

Formáltság
A tervpályázat legnagyobb kihívása az ´56-os emlékmű megőrzése volt, amit a NAPUR Architect a múlt rétegeinek bátor kezelésével oldott fel. Hasonló merészséggel nyúlt Michelangelo a Diocletianus termálfürdő romjaihoz a 16. századi Rómában a Santa Maria degli Angeli kialakításánál. Míg utóbbi átépítésénél az ókori épületrész félkör alakú romos fala válik a templom bejáratává, addig a Néprajzi Múzeum esetében az új épületszárnyak állnak bele a történelmi Rondóba és a háromszög alakú szoborba. A térkompozíció legnagyobb erénye a város és a liget összekapcsolása, valamint az, hogy új átnézeteket biztosít a városhasználók számára.[3] A monumentális kapu szimmetrikus elrendezését oldja a hajóorrszerű műemlék és a park íves csatlakozása. Hasonlóan játékos gesztusok a tetőn kacskaringózó lépcsős platformok és a beékelt burkolt teraszok. Az épület két szélén lövészárokszerű mellvédek biztosítják a feljutást, kiemelve az épület formáját és erősítve a térhatást. Az egymással szemben feszülő platformok megmászásával a látogatók egyszerre válnak nézőivé és szereplőivé egy közös színdarabnak.

Formálatlanság
Amilyen ügyességgel invitálja közelebb és zökkenti ki a hétköznapok monotonitásából az arra sétálót a felszíni kialakítás, megdöbbentő, hogy mennyire kevés gondolat szorul a belső terek megoldásaiba. A térformálás megrekedt a „jobb és bal agyfélteke"[vi] leegyszerűsítő metaforájának szintjén – a tervezők szándéka szerint az épület nyugati szárnya az érkező vendégek nyüzsgő tereként, míg a hátsó szárny az intézmény visszavonulásra alkalmas munkahelyeként funkcionál. Ezzel szemben a megvalósult terv leginkább egy ortogonálisan felparcellázott, globalizált sivataghoz hasonlít, amelyet némiképp oldanak az utcaszint feletti emeleteken az ornamentikus héjon keresztül felsejlő kilátások. Az épület sötét gyomrába ereszkedve azonban felmerül a kérdés, hogy miért nem lehetett több fényt csempészni ezekbe a terekbe? Tovább ront a helyzeten, hogy a tetőtér alatti tereket nem sikerült tartalommal feltölteni, ami széttöredezett, széles lépcsőfoltokat és sűrűsödési pontok nélküli generikus tereket eredményezett. Mosdó, étterem, butik, kávézó, mosdó, könyvesbolt, szendvicsező, bár és újra mosdó – feltűnő, mennyi holttér és ismétlődő funkció kapott helyet a földszinten. A program egyhangúsága és a tény, hogy az intézmény raktárai külső helyszínen találhatók, felveti a kérdést, hogy kell-e ekkora tér a Néprajzi Múzeumnak. Véleményem szerint a lépték védhető lenne, ha az épület tetején kialakított városi kerthez hasonlóan a belső is karakteres találkozóhelyként, a nézőt megállásra és interakcióra ösztönző városi nappaliként működne.

Néprajzi Múzeum – Tervező: NAPUR Architect – Fotó: Borenich Levente
7/12
Néprajzi Múzeum – Tervező: NAPUR Architect – Fotó: Borenich Levente

Felületek
Hasonlóan az épület térkialakításhoz, a felületek kezelése is komplex az épület külsején, míg igénytelen a föld alatt. Egy festmény izgalmait rejti magában az íves tetőre komponált burkolt, füvesített, beültetett, fásított és kimetszett felületek rétegződése. Hasonló szerepet tölthettek volna be a korlátok, melyek átlátszó üveg mellvédként azonban nem adnak hozzá a kompozícióhoz. Izgalmas, hogy a tetőteraszon ápolt mesterséges kert idővel hogyan fejlődik és alakul. Ugyancsak részletesen kidolgozott a homlokzat pixelizált díszítése, mely absztrakt módon értelmezi újra a néprajzi motívumokat. Kellően laza a szimbolika, mely egyaránt idézi meg a nemzeti díszítés hagyományát és állít párhuzamokat a világ népeinek motívumai között. Az épület két szárnyát összekötő – belépődíj megfizetése nélkül is megtekinthető – látványraktár nagyszerű ötlet, de nem éri el a kívánt hatást. A lépcső és a mellette végigfuttatott kiállítófal közé keskeny zsákutcás folyosó türemkedik be, ami szétfeszíti a teret. Az átsétálható aulában bizonytalanul kiszélesedő közlekedő terek jöttek létre, amit a tervezők a semmibe vezető lépcsős platformokkal és elszórt padokkal igyekeztek kezelni, ezekről jobb esetben a kiállításra készült – egyébként színvonalas – animációkat lehet megszemlélni. A terv mélypontja a kiállítóterek élettelen barlanghálózata, a térélmény az IKEA napfénytől elzárt önkiszolgáló raktáraihoz hasonlítható. De míg az áruházban a vásárló kedve szerint válogathat a kirakatból, addig a múzeum évszázadok alatt felhalmozott tárlatát a látogató legfeljebb üveg- és érintőfelületek egyvelegében szemlélheti.

Térhasználat
Kihagyott ziccer, hogy a tető és az épület magja nincsen szervesen összekapcsolva, belső és külső szétválik egymástól. Ezt erősíti, hogy az épület tetejéről jelenleg egyetlen teraszon lehet bejutni, ahol egy báron keresztül a földszintre jut vissza az ember. Az emeleti terekbe belesve felsejlik többek között a Műcsarnok felé néző rendezvényterem, mely egyelőre a biztonsági őrök gyakorlóterepe. Az épület belakása és használatának hatékonysága hosszútávon javulhat; kíváncsian várom, hogy az emeleti funkciók megnyitásával beindul-e a terek vérkeringése. A mélyben elhelyezett fizetős vizesblokkok nehezen megközelíthetők és csak az intézmény nyitvatartásával párhuzamosan használhatók. Érthetetlen, hogy egy ekkora léptékű beruházás esetén miért nem jön létre a köztérhez kapcsolódó, ingyenesen használható közmosdó. Az épület parkos teteje nem a nyári 35 fokra lett tervezve, bár az esti hűvösebb órákban már most is jógamatracok és piknikpokrócok lepik el a zöldtetőt. Végre egy népszerű közösségi tér, ahonnan farkasszemet nézhet a látogató a városhasználóktól elzárt, oroszlános logóval reklámozott luxusirodával.

Néprajzi Múzeum – Tervező: NAPUR Architect – Fotó: Borenich Levente
4/12
Néprajzi Múzeum – Tervező: NAPUR Architect – Fotó: Borenich Levente

Világnézeti különbség
Ferencz Marcel vezető tervező minden megnyilatkozása azt a képet táplálja, hogy a művészeti alkotás kizárólag személyes tehetségének eredménye. Ezt ünnepli az épület kiállítóterében elhelyezett nyolc centiméteres papírfecnire firkantott skicc felnagyított képe is – beszédes, hogy ez a rajz éppen a belső tereket nem ábrázolja. A nemzetközi látványépítészetből ismerős gesztus ez, mely a tervet egy szerzői tollvonásra redukálja. A sztárépítész képe elfedi a tervet feldolgozó munkatársak, vagy az építkezésen dolgozók áldozatos munkáját. A hierarchikusan működtetett iroda párhuzamba állítható a félperifériás gazdasági és politikai rendszer antidemokratikus működésével. A tervező építész megnyilatkozásaiban a politikai hatalomhoz hasonlóan egy mitikus, hierarchizált és fanatizált társadalom képét lebegteti:

„Az az első skiccem az épületről azt mutatja, ahogy jönnek föl az üzenetek a Földből. Mint amikor kiáll egy férfi, egy pásztorember az Alföldre, és megváltozik körülötte az idő, a világ. Így teremt erőt maga körül az, aki családot alapít vagy egy nemzetállamot, vérszerződéssel."[5]

Néprajzi Múzeum – Tervező: NAPUR Architect – Forrás: www.napur.hu
10/12
Néprajzi Múzeum – Tervező: NAPUR Architect – Forrás: www.napur.hu

Ez a gondolkodás kizárólagossá teszi az elidegenedett munkát és gátolja, hogy az építészek kollektív együttműködésen keresztül képzeljék el a város műtárgyait. A történeti térélményt pedig nem egy pszeudovallásos helyként kell újra felfedezni, hanem a városi sokaság által hozzáférhető térerőforrásként, amely lehetőséget teremt változatos térhasználati módok kialakulására. Ebből a szempontból válik fontossá, hogy milyen térkapcsolatok jönnek létre, vagy hogy a beköltöző intézmény hogyan üzemelteti a múzeumot. Konkrétabban, hogy a terv törekedett-e egy összekapcsolt térhálózat megformálására; hogy besétálhatja-e az átlagos látogató a rendezvénytermet; hogy a kiállítások szorgalmazzák-e az emberek közötti kapcsolatokat.

Számvetés
Az épület kétarcú, míg a felszíni kialakítás izgalmasan kapcsolódik környezetéhez, jól működik szimbólumként, elérhető a széles tömegek számára és a város új izgalmas tetőkertjeként funkcionál, addig az épület belső térprogramozása bántóan nem mond semmit arról, hogy mit jelent a múzeum intézménye ma. A felületek olcsóságát és a terek átgondolatlanságát látva öncsalás azt állítani, hogy a végeredmény felér egy centrumország csúcsépítészetéhez. A fantáziátlan és sivár belső terekben installált interaktív kiállítások besimulnak az uralkodó fogyasztási trendekbe. A látogatók a közös elmélyülés élménye helyett csupán reprezentációvá foszlott okosfelületekkel kerülhetnek kapcsolatba.

Borenich Levente

Néprajzi Múzeum – Tervező: NAPUR Architect – Fotó: Borenich Levente
11/12
Néprajzi Múzeum – Tervező: NAPUR Architect – Fotó: Borenich Levente

[1] V.ö.: Zsuppán András: „Ha a Városligetet történeti kertnek tekintjük – és teljesen indokolt lett volna annak tekinteni –, akkor a Néprajzi Múzeum ideépítése bevégezte a hetven évvel ezelőtt elindított rombolást: a park történelmi főbejáratát elépítették, egykori kiterjedését tartósan megcsonkították, a szélén körbefutó körsétány, az angol mintájú perimeter walk is megszakad, nem rekonstruálható." valaszonline.hu/2022/06/17/uj-neprajzi-muzeum-varosliget-ferencz-marcel-liget-projekt-epiteszet-kiallitas-etnologia-vilagkulturak/ és Vincze Miklós: „(...) munkálatok nyomán végképp nullára csökkent az esélye annak, hogy a Városliget eredeti szerkezetét maradéktalanul helyreállítsák. Az egykor a park kapujaként szolgáló Rondó biztosan nem nyerheti már vissza a két világháború közti arcát, és a Dózsa György út menti zöldsáv – amit a Dózsa György út a Rákosi-éra derekán való kiszélesítése, illetve a Felvonulási tér létrejötte tüntetett el – visszatérése szintén lehetetlenné vált." 24.hu/kultura/2022/06/08/neprajzi-muzeum-varosliget-zrt-liget-projekt-oncelu-ferencz-marcel-napur-architect-epiteszet-dozsa-gyorgy-ut/
[2] V.ö.: Bojár Iván András: „A háztető park felőli szélső lépcsősorán járva, nekem természetesen fáj látnom a megcsonkított platánokat, amelyek ágai nem lóghattak be többé az épület kubatúrájába. Ez a hozzáállás ma még sajnos magától értetődő." 168.hu/itthon/lepcso-haz-237815
[3] V.ö.: Vincze Miklós: „a Városliget mellett nyilvánvalóan képtelen lesz arra, hogy szervesüljön környezetébe, hiszen a szem sem a park belsejéből, sem a Dózsa György út, illetve a Városligeti fasor felől nem talál rajta nyugvópontot, öncélú grandiozitásával pedig sem a történelmi parkhoz, sem a környező beépítésekhez nem kapcsolódik." 24.hu/kultura/2022/06/08/neprajzi-muzeum-varosliget-zrt-liget-projekt-oncelu-ferencz-marcel-napur-architect-epiteszet-dozsa-gyorgy-ut/
[4] https://napur.hu/munkak/neprajzi-muzeum-tervezes/
[5] https://demokrata.hu/magyarorszag/az-epitesz-legyen-az-erok-ura-550331/

 

Szerk.: Hulesch Máté, Winkler Márk

Vélemények (4)
Reki
2022.09.05.
18:31

Ez az épület mindenre emlékeztet, csak a népművészetre nem. Egy szürke, fémes ipari betonkaszni. Hasonlóan az építész úr másik "művére", a Duna Arénára, amely Budapest legrondább épülete címére pályázhat. Bár a formája érdekes és az 56-os "vaskefe" is jobban érvényesül, de sajnos nem emeli, hanem rontja a Városliget összképét. Nem úgy, mint a Magyar Zene Háza, amely nem csupán önmagában szép épület, hanem csodás összhangban is van a liget zöld környezetével. Persze azt nem Ferenc Marcell tervezte...

fhajo
2022.08.30.
03:18

Kevésbé szofisztikáltan, laikusként: nem látom praktikusnak az épületet, a nettó tér és a bruttó tér aránya (indokolatlanul) kedvezőtlen. A bal szárny tető részén 1/12 és még inkább az 5/12 képen is felsejlik, hogy a térszint feletti üvegkorlátban egy üvegajtó (mögötte lépcső) vezet a gyepre - vagy sosem lesz használva, vagy a gyepet kell majd gyakran cserélni, nem látom értelmét - funkcióját. A jobb szárny Liget felöli külső oldalán a burkolat befejezetlen, "a homlokzat pixelizált díszítése" megszakad, hiányzik, noha a tartó konzolok ugyanúgy lefutnak. Nekem befejezetlennek tűnik, "elfogyott a pénz vagy az anyag" hatásúnak, nem érzem koncepcióban vagy művészileg magyarázhatónak ezt a hiányt, épp ilyen eldugott helyen. A növényzetnek akkor van esélye, ha a ferde felületen valahogy meggátolták a víz azonnali lefutását (remélem, így történt). Valószínűleg így is rengeteg, szinte folyamatos öntözést igényel majd. A taposást sem tudom, mennyire birja majd a gyep, ha nem csak az utakat, padokat veszik igénybe a látogatók... Lehet, hogy szép, érdekes épület,de engem nem győzött meg, noha látok jó ötleteket is benne. A szomszédos Zene Háza esztétikuma és praktikuma számomra jobban összhangban van.

Pákozdi
2022.08.29.
11:55

A bírálat jó érzékkel a legsikerültebb mozzanattal indít: a talajszintre süllyedő kettős lejtő és a Rondó, továbbá a Városligeti fasor találkozásának méltatásával, centrumában a Vaskefével, ami tényleg szép együttállás. Ehhez képest érthetetlen, hogy az írás teljességgel figyelmen hagyja az épület két legnagyobb kártételét: egyrészt azt, hogy majdnem 300 méteren keresztül elszigeteli a Ligetet a várostól, mind a megközelítés, mind a látvány szempontjából. Ez önmagában is megbocsáthatatlan városépítészeti és építészi hiba. Ráadásul - és ez a másik bűntény - figyelmen kívül hagyja, hogy a Dózsa György út tipikusan budapesti térfalat kínál: sokféle, tagolt, cizellált homlokzatokat, sőt, háztömböket, amelyek közül nem lóg ki sem az Építők székháza, sem a kicsit nagyra nőtt Egeraat-féle irodaépület. Ez a Ferencz Marcell-i betonmonstrum azonban egy tagolatlan, sima teknő, olyan építmény, ami egyszerre tagadja saját bal- és jobboldali környezetét: a parkot és a lombokat, valamint a XIX-XX. századi épített környezetet. Ha már a szerző a bal- és a jobboldali agyféltekét említi: ez az épület bizony nem vet ráncot sehol se, barázdáltsága a nullához közelít... Ráadásul baromi nagy lett, erőszakos, minden vonásában.

kávé
2022.08.29.
10:54

„Ez a gondolkodás kizárólagossá teszi az elidegenedett munkát és gátolja, hogy az építészek kollektív együttműködésen keresztül képzeljék el a város műtárgyait. A történeti térélményt pedig nem egy pszeudovallásos helyként kell újra felfedezni, hanem a városi sokaság által hozzáférhető térerőforrásként, amely lehetőséget teremt változatos térhasználati módok kialakulására.” Reflektálok: 1.) ha az alkotó intuitív gondolata elidegenítené egymástól a tervezőket, akkor nem érné meg épületeket tervezni. Az építészet merő funkcionalista feladatteljesítéssé, és annak produktuma üres mozgási és térhasználati élménnyé redukálódna. Intuitív víziókra tehát szükség van, mert ezeken keresztül közelíthető meg a szimbólumok rétege, amelyek szintén nem egyszerűsíthetők társadalmi / politikai hatáselemzésekre. 2.) Ha minden alkotói intuíció pszeudovallást teremt, akkor kizárólag pszeudovallások léteznek. Ebben az esetben kérdés volna, hogy mi különböztetné meg a vallásos attitűdöt az álvallástól. Mennyivel tárgyilagosabb egy értékítélet, amely „kell”-ekre építve (implicit parancsot alkalmazva) képzeli el saját demokratikus szimbólumát? Vajon nem a (pszeudo)vallás keretei közt mozog maga is?

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.