Közélet, hírek
Jövőre indul az új Nemzeti Galéria építése a Városligetben
2024.10.01. 14:22
Idén a KRESZ Park és a BalloonFly környezetének területe újult meg, jövőre pedig a Magyar Zene Háza mögötti zöldfelületi fejlesztések kezdődnek el, valamint elindul az új Nemzeti Galéria építése is a Liget Budapest Projekt keretében – mondta el Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója hétfőn a Városligetben tartott sajtótájékoztatón.
A Városliget legújabb fejlesztéseként több mint 3000 négyzetméteren újult meg a ballon környékének zöldfelülete, elkészült az új úthálózat, új utcabútorokat helyeztek ki, 1500 különböző cserjét és növényt ültettek el, és félezer évelővel színesedett a környék – emelte ki a vezérigazgató. Hozzátette: a Nemzeti Galéria építésével pedig "zárókő kerül a liget kulturális fejlesztéseire is".
Az új Nemzeti Galéria látványtervei már 2021-ben nyilvánosak voltak. Mint ismert, az új épületet a Pritzker-díjas japán SANAA (Sejima and Nishizawa and Associates) építésziroda tervei alapján tervezik megvalósítani a Liget Budapest Projekt keretében, az egykori Petőfi Csarnok helyén. Az új múzeum tervezőit nemzetközi építészeti tervpályázaton választották ki. A japán alkotók nevéhez fűződik például a Louvre Lensben megnyílt új múzeuma, vagy a New York-i Új Kortárs Művészeti Múzeum, olvasható a Liget Budapest Projekt honlapján.
4/7
A Nemzeti Galéria új épületének központi fogadótere. Forrás: Építészfórum archívum
A Nemzeti Galéria új épületének központi fogadótere. Forrás: Építészfórum archívum
Az MTI közleménye szerint Gyorgyevics Benedek a sajtótájékoztatón elsősorban a zöldfelületek megújításáról beszélt. Felidézte, hogy több mint tíz évvel ezelőtt döntöttek a Városliget teljes zöldfelületének hatvanról hatvanöt százalékra növeléséről és megújításáról. Ezt teljesítették, továbbá évről évre folyamatosan növelték a revitalizált parkrészek számát is.
"Idén a KRESZ Park felújításával több mint 30 000 négyzetméter zöldfelületet újítottunk meg, a BallonFly környezetének mostani rehabilitációjával pedig már átléptük a 270 000 megújított négyzetmétert a Városligetben" – hangsúlyozta.
5/7
A Nemzeti Galéria új épületének konferenciaterme. Forrás: Építészfórum archívum
A Nemzeti Galéria új épületének konferenciaterme. Forrás: Építészfórum archívum
A Városliget zöldfelületének rehabilitálása 2017-ben kezdődött el. Az első ütemben 2018-ra a Hermina kutyás élménypark, a Vakok kertje és az Ifjúsági sportpályák újultak meg összesen 25 ezer négyzetméteren. 2018 és 2020 között, a második, több mint 150 ezer négyzetméternyi parkfelületet felölelő ütemben elkészült a Millennium háza melletti Rózsakert, a Nagyjátszótér, valamint a sportpályák és a két kilométer hosszú futókör is.
1/7
Az új Nemzeti Galéria látványterve. Forrás: Építészfórum archívum
Az új Nemzeti Galéria látványterve. Forrás: Építészfórum archívum
Újjászületett a Mőcsényi Mihály botanikus kert, mellette a Piknik kert, a Királydomb és az Ajtósi kutyás élménypark is. A 2021 és 2023 között megvalósult harmadik ütemben a Magyar Zene Háza és a Néprajzi Múzeum környezete újult meg, létrejött a zenei játszótér és kialakult a Hősök terét, valamint az Ajtósi Dürer sort összekötő zöld, virágos Városligeti Promenád, a harmadik ütemben pedig összesen 90 ezer négyzetméternyi zöld felületet újítottak meg vagy hoztak létre.
Forrás: MTI
22:45
A SANAA épületeit mindig érdeklődéssel figyelem, volt szerencsém személyesen is bejárni épületüket, azonban ez, amit Nekünk terveztek, véleményem szerint az egyik leggyengébb munkájuk. Szó szerint egy gyorsan “összedobott” műnek hat, amelyik ráadásul bárhol lehetne a Világon.
20:33
A Városliget Zrt. vezérigazgatója azt állítja, hogy „több mint tíz évvel ezelőtt döntöttek a Városliget teljes zöldfelületének hatvanról hatvanöt százalékra növeléséről és megújításáról.” Ez az állítás HAMIS. A vezérigazgatónak ismernie kellene a Városligeti Építési Szabályzatot (VÉSZ). Abban ugyanis az áll, hogy a 60%-ról 65%-ra növelés NEM "a Városliget teljes zöldfelületére", HANEM az annál kisebb „városligeti park” (Z-Vl) övezet zöldfelületére vonatkozik. Ráadásul a VÉSZ által előírt min. 65% zöldfelületi arány teljesülésében döntő jelentősége van a Városligeti tó vízfelületének. A projektnek e szempontból fontos része ugyanis a tó állandó vízborítottságú területének csaknem hétszeresére növelése. Ezen megnövelt felületnek a 75%-a zöldfelületként számítható – és számítják is, mert enélkül nem lenne meg az a min. 65%. Egyelőre viszont semmi hír a tó állandó vízborítottságú területének növelését célzó kivitelezési munkákról (köztük az egykori Nádor-sziget visszaállításáról). Márpedig ha az nem készül el, akkor nem teljesül a sokat emlegetett 65% zöldfelületi arány. A városligeti park elsődleges funkciója (ld. az OTÉK közparkokra vonatkozó előírását) szempontjából pedig az lenne helyes, hogy az Új Nemzeti Galériát NE A VÁROSLIGETI PARKBAN építsék fel – és ez vonatkozik a beépítettséget szintén károsan növelő Magyar Innováció Házára és a Városligeti Színházra is.
11:37
Érdekes épület. Ellentmondásos, mint a Néprajzi Múzeum. Igazából nem vagyok meggyőződve arról, hogy szükség van rá. A Szépművészeti Múzeum be tudná fogadni a magyar festészetet is a nemzetközi mellett. Van ott annyi kiállító tér a középkori és a XIX-XX. századi magyar festészetnek. A román csarnok nagyon alkalmas lenne a gótikus szárnyas oltároknak, az első és második emeletet pedig megoszthatnák az európai, ill, a magyar festészet között. A Budai vár pedig felszabadulna turista látványosságnak, persze az eredeti Hauszmann féle visszaépítés után. egyébként sem alkalmas galériának.
19:47
Végre!