Közélet, hírek
Jövőre indul az új Nemzeti Galéria építése a Városligetben
2024.10.01. 14:22
Idén a KRESZ Park és a BalloonFly környezetének területe újult meg, jövőre pedig a Magyar Zene Háza mögötti zöldfelületi fejlesztések kezdődnek el, valamint elindul az új Nemzeti Galéria építése is a Liget Budapest Projekt keretében – mondta el Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója hétfőn a Városligetben tartott sajtótájékoztatón.
A Városliget legújabb fejlesztéseként több mint 3000 négyzetméteren újult meg a ballon környékének zöldfelülete, elkészült az új úthálózat, új utcabútorokat helyeztek ki, 1500 különböző cserjét és növényt ültettek el, és félezer évelővel színesedett a környék – emelte ki a vezérigazgató. Hozzátette: a Nemzeti Galéria építésével pedig "zárókő kerül a liget kulturális fejlesztéseire is".
Az új Nemzeti Galéria látványtervei már 2021-ben nyilvánosak voltak. Mint ismert, az új épületet a Pritzker-díjas japán SANAA (Sejima and Nishizawa and Associates) építésziroda tervei alapján tervezik megvalósítani a Liget Budapest Projekt keretében, az egykori Petőfi Csarnok helyén. Az új múzeum tervezőit nemzetközi építészeti tervpályázaton választották ki. A japán alkotók nevéhez fűződik például a Louvre Lensben megnyílt új múzeuma, vagy a New York-i Új Kortárs Művészeti Múzeum, olvasható a Liget Budapest Projekt honlapján.
4/7
A Nemzeti Galéria új épületének központi fogadótere. Forrás: Építészfórum archívum
A Nemzeti Galéria új épületének központi fogadótere. Forrás: Építészfórum archívum
Az MTI közleménye szerint Gyorgyevics Benedek a sajtótájékoztatón elsősorban a zöldfelületek megújításáról beszélt. Felidézte, hogy több mint tíz évvel ezelőtt döntöttek a Városliget teljes zöldfelületének hatvanról hatvanöt százalékra növeléséről és megújításáról. Ezt teljesítették, továbbá évről évre folyamatosan növelték a revitalizált parkrészek számát is.
"Idén a KRESZ Park felújításával több mint 30 000 négyzetméter zöldfelületet újítottunk meg, a BallonFly környezetének mostani rehabilitációjával pedig már átléptük a 270 000 megújított négyzetmétert a Városligetben" – hangsúlyozta.
5/7
A Nemzeti Galéria új épületének konferenciaterme. Forrás: Építészfórum archívum
A Nemzeti Galéria új épületének konferenciaterme. Forrás: Építészfórum archívum
A Városliget zöldfelületének rehabilitálása 2017-ben kezdődött el. Az első ütemben 2018-ra a Hermina kutyás élménypark, a Vakok kertje és az Ifjúsági sportpályák újultak meg összesen 25 ezer négyzetméteren. 2018 és 2020 között, a második, több mint 150 ezer négyzetméternyi parkfelületet felölelő ütemben elkészült a Millennium háza melletti Rózsakert, a Nagyjátszótér, valamint a sportpályák és a két kilométer hosszú futókör is.
1/7
Az új Nemzeti Galéria látványterve. Forrás: Építészfórum archívum
Az új Nemzeti Galéria látványterve. Forrás: Építészfórum archívum
Újjászületett a Mőcsényi Mihály botanikus kert, mellette a Piknik kert, a Királydomb és az Ajtósi kutyás élménypark is. A 2021 és 2023 között megvalósult harmadik ütemben a Magyar Zene Háza és a Néprajzi Múzeum környezete újult meg, létrejött a zenei játszótér és kialakult a Hősök terét, valamint az Ajtósi Dürer sort összekötő zöld, virágos Városligeti Promenád, a harmadik ütemben pedig összesen 90 ezer négyzetméternyi zöld felületet újítottak meg vagy hoztak létre.
Forrás: MTI
20:33
A Városliget Zrt. vezérigazgatója azt állítja, hogy „több mint tíz évvel ezelőtt döntöttek a Városliget teljes zöldfelületének hatvanról hatvanöt százalékra növeléséről és megújításáról.” Ez az állítás HAMIS. A vezérigazgatónak ismernie kellene a Városligeti Építési Szabályzatot (VÉSZ). Abban ugyanis az áll, hogy a 60%-ról 65%-ra növelés NEM "a Városliget teljes zöldfelületére", HANEM az annál kisebb „városligeti park” (Z-Vl) övezet zöldfelületére vonatkozik. Ráadásul a VÉSZ által előírt min. 65% zöldfelületi arány teljesülésében döntő jelentősége van a Városligeti tó vízfelületének. A projektnek e szempontból fontos része ugyanis a tó állandó vízborítottságú területének csaknem hétszeresére növelése. Ezen megnövelt felületnek a 75%-a zöldfelületként számítható – és számítják is, mert enélkül nem lenne meg az a min. 65%. Egyelőre viszont semmi hír a tó állandó vízborítottságú területének növelését célzó kivitelezési munkákról (köztük az egykori Nádor-sziget visszaállításáról). Márpedig ha az nem készül el, akkor nem teljesül a sokat emlegetett 65% zöldfelületi arány. A városligeti park elsődleges funkciója (ld. az OTÉK közparkokra vonatkozó előírását) szempontjából pedig az lenne helyes, hogy az Új Nemzeti Galériát NE A VÁROSLIGETI PARKBAN építsék fel – és ez vonatkozik a beépítettséget szintén károsan növelő Magyar Innováció Házára és a Városligeti Színházra is.
11:37
Érdekes épület. Ellentmondásos, mint a Néprajzi Múzeum. Igazából nem vagyok meggyőződve arról, hogy szükség van rá. A Szépművészeti Múzeum be tudná fogadni a magyar festészetet is a nemzetközi mellett. Van ott annyi kiállító tér a középkori és a XIX-XX. századi magyar festészetnek. A román csarnok nagyon alkalmas lenne a gótikus szárnyas oltároknak, az első és második emeletet pedig megoszthatnák az európai, ill, a magyar festészet között. A Budai vár pedig felszabadulna turista látványosságnak, persze az eredeti Hauszmann féle visszaépítés után. egyébként sem alkalmas galériának.
19:47
Végre!