építészet : környezet : innováció

Nem Adom Fel Alapítvány, lakóotthon-tervpályázat 2. díj

Bemutatjuk a BME Épületszerkezettani Tanszéke, a Nem Adom Fel Alapítvány és a Magyar Passzívház Szövetség által meghirdetett országos ötletpályázat 2. díjas munkáját, melynek alkotói Bakos Bálint, Batizi-Pócsi Péter, Berecz Zsolt Gábor, Dévai Zoltán, Ivicsics Júlia, Juhász Norbert, Ligeti Máté, Vágvölgyi Éva Eszter és Várszegi Zsolt.
Építészeti műleírás
Koncepció
A pályázatra felkészülés során részletesen utánajártunk a passzívházak kialakítási elveinek és az egyetemes (akadálymentes) tervezés folyamatának:
  • egyenlő mértékű használhatóság
  • rugalmasság a felhasználásban
  • egyszerű és intuitív
  • érzékelhető információ
  • hibatűrő képesség
  • csekély fizikai erőkifejtés
  • hely és tér a megközelítéshez és használathoz

Olyan házat kívántunk létrehozni, amely valós igényekre, reális célkitűzésekre reagál, a sérült fiatalok, az önkormányzat és a helyi lakosság aktív részvételével jön létre, megvalósításra és fenntarthatósága is alacsony költségvetést igényel hosszú távon.

 

 
Nem adom fel - 2. helyezett
Nem adom fel - 2. helyezett
Nem adom fel - 2. helyezett

 

Telepítés
A telepítés tervezésekor a passzívház követelte szabályok és az utcaképbe való illeszkedés volt a fő szempont. Az Ezüsthegy utca merőleges gerincű, oromfalas házai meghatározóak, míg a Kőbánya utca már vegyesebb képet ad. Telkünk sajátossága a sarokhelyzet, így mindkét utcára igyekeztünk reagálni. A telek tájolása megfelelő a passzívház kialakításához, célunk a lehűlő felületek minimalizálása és a szoláris nyereség maximalizálása volt. Ezek alapján alakítottuk ki a délnyugati oldalon felszakított tömeget. Az így kialakult kisebb, egyszintes épülettömeg nem árnyékolja be a passzívházat, biztosítja az udvar intimitását, valamint az L-alakú tömeg nagy üvegfelületekkel tud a déli irány és a belső udvar felé fordulni. A nagyobb tömeg Ezüsthegy utca felőli oromfala illeszkedik a beépítés ritmusához, zárja azt. A másik oldal alakítását a Kőbánya utca felől a ferde vonalvezetés köti össze, ami az átláthatóságot is segíti és a sarokpozíciót megtartja.

Általános leírás
A ház funkcionális felépítése differenciált. Célunk élhető és otthonos terek, könnyen átlátható közlekedőrendszer létrehozása volt a közösségi élmény és az intimitás megtartásával. A földszinten a közösségi tereket és az üzlethelyiséget, míg egy külön szárnyban az elkülönülő lakóegységeket alakítottuk ki, az emeleten pedig a lakóotthon kapott helyet. A funkcionálisan is elkülönülő irodaegység egy önálló épülettömegben helyezkedik el, melynek kialakítása nem feltételez passzív minőséget.

 

Nem adom fel - 2. helyezett
Nem adom fel - 2. helyezett
Nem adom fel - 2. helyezett
 

 

Az épülettömeg egy barátságos belső udvart ölel körbe, ugyanakkor megtartja a kapcsolatot környezetével. A ház udvar felőli homlokzata mentén tornác jellegű szerkezet húzódik. A fa ácsszerkezet közé kifeszített acélhuzalokon felfutó lombhullató növényzet védi a házat a nyári túlmelegedés ellen. A faszerkezet kiosztása az ablakok ritmusát követi.

Az L-alakú kialakítás a közlekedési mag sarokba helyezését követeli, így a bejárat is a ház súlypontjába kerül. A földszinten indulva, az egyik szárnyban az átmeneti otthon és a külön bejárattal ellátott családos lakórész kap helyet, míg a másik szárny a közösség és a munka helye. Az udvar felé nagy üvegfelülettel forduló közösségi tér a nappali és konyha-étkező szerint differenciált. Ezek igény szerint elhatárolhatók vagy egybenyithatók. Az üzlethelyiségnek és az irodablokknak az otthontól való funkcionális elkülönülése a ház külső kommunikációját erősíti a lakossággal. A bemutatóteremmel együtt működő üzlet a közösségi tér végeként jelenik meg az utcafronton, míg az irodaegység másik épületben kap helyet. A zárt hátsó udvaron lehetőség nyílik konyha- és gyógynövénykert telepítésére és a gyógytornát segítő eszközök szabadtéri használatára.

 

Nem adom fel - 2. helyezett
Nem adom fel - 2. helyezett
Nem adom fel - 2. helyezett
 

 

Tervünk szerint a lakóotthon és a vendégszobák az emeletre kerülnek. Az egyszerűbben megközelíthető szárnyban az akadálymentes szobák helyezkednek el, míg a másikban az akadálymentesítést nem igénylő szobák és a folyosó végén a vendégszobák. A helyiségek kedvező benapozását biztosítja a belső udvar felé fordulás, ami a déli oldali nyílások sokaságát is lehetővé teszi. A hosszabb szárny folyosója északi fekvése miatt nem kap ablakot. Ennek megvilágítását a folyosó és a szobák közötti falon elhelyezett felső ablaksáv biztosítja.

A pince a passzívház termikus burkának egyszerű vonalvezetése miatt a főépület alapterületének teljes nagyságában beépült. A szint megközelítése a lakók zavarása nélkül történik. Az akusztikai szempontból leválasztást igénylő helyiségek (műhely, próbaterem) egy oldalra kerülnek. A másik szárnyban kap helyet a mosókonyha és a két raktár, amelyek igény szerint egyéb funkcióknak is helyet adhatnak (konditerem, tornaszoba, stúdió).

 

Nem adom fel - 2. helyezett
Nem adom fel - 2. helyezett
Nem adom fel - 2. helyezett
 

 

Épületszerkezeti műleírás
Alapvetés
A szerkezeti tervezés kezdetekor a következő célkitűzéseket fogalmaztuk meg:

  • Tervezéskor szükséges az épületszerkezeti alapelvek betartásán túl megfelelni a passzívház szigorú energetikai követelményeinek, mely a munka során többek között a következő szerkesztési elvek betartását jelentette:
1. A termikus burok mentén folytonos vonalvezetésű, fokozott teljesítőképességű hőszigetelés kialakítása
2. A légzárás teljes értékű biztosítása, a szellőzési veszteségek csökkentésére
3. A betervezett nyílászáró szerkezetek különleges teljesítőképességűek
4. Az épület lemezalapozásának, alápincézésének kialakítása szintén a termikus burkon belül történt, így szükségszerűen ennek megfelelő teljesítőképességű rétegrendi kialakításra van szükség
  • Az épület szerkezeti rendszerének kialakításakor ügyelni kell a használhatósági követelményekre, valamint a szerkezet emberi oldalán a felhasznált anyagok beépítéséből következő belső komfortállapotokra.
  • A felhasznált anyagok típusa és mennyisége, a rétegrendi vastagságok kialakítása során nagyon fontos szempont a gazdaságosság. A projekt a szó szoros értelmében szociális, mely nagy szigort feltételez mind az építészeti, mind a szerkezeti tervezéskor.
  • Ha az alaprajzi kialakítás megváltoztatását egy később felmerülő igény indokolja, a helyiségek válaszfalai célszerűen áthelyezhetőek.
  • Lényeges, hogy a szerkezeti tervek az építészeti karakterrel, a tömeggel, valamint a gépészeti kialakítással együtt egy működőképes, megvalósítható, logikus és koherens rendszert alkossanak

 

vélemény írásához jelentkezzen be »