Nézőpontok/Vélemény

Női mosdók és az építészet

1/5

Na még itt is. Pedig a toi toi WC-k nem nemhez kötöttek.

Na még itt is. Pedig a toi toi WC-k nem nemhez kötöttek.
Na ezt kéne valahogy a tervezőknek figyelembe venni.
Hol vannak a férfiak?
Eljön majd egy szebb jövő. Talán a női építészekkel?
Na még itt is. Pedig a toi toi WC-k nem nemhez kötöttek.
Na ezt kéne valahogy a tervezőknek figyelembe venni.
Hol vannak a férfiak?
Eljön majd egy szebb jövő. Talán a női építészekkel?
1/5

Na még itt is. Pedig a toi toi WC-k nem nemhez kötöttek.

Női mosdók és az építészet
Nézőpontok/Vélemény

Női mosdók és az építészet

2019.07.03. 16:18

Cikkinfó

Szerzők:
Kozár Alexandra

Földrajzi hely:
nagyvilág

Vélemények:
9

Ha valaki járt már budapesti (vagy vidéki) színházban, márpedig olvasóink mindegyike nyilván ide tartozik, tudja, hogy míg a férfi mosdó előtt sosincs (értsd sosincs) sor, a nőibe nagyjából a szünet végéig is képtelenség bejutni. Miért nem terveznek a — jobbára férfi — építészek több mosdót a nőknek? Nem érdekli őket a probléma? Netán nem vették észre? Vagy pusztán a szabályozásra fogják a dolgot? 

Hát nézzük. Ha nem érdekli őket a probléma, akkor vagy nincs feleségük és nem volt soha barátnőjük, vagy nem voltak vele soha színházban, moziban, plázában vagy rendezvényen.

Ha nem vették észre, akkor nem e világban élnek és nem lehet őket az építészetben egyébként mára kötelező holisztikus szemlélettel vádolni.

Ha pedig a szabályozásra fogják — még mindig ez a legenyhébb eset — akkor erre azt mondhatjuk, hogy ad. 1., ezt a szabályt is azért lehet képlékenyebben értelmezni, ad 2., minden jogszabályt az ember, a szakterület felelősei és a felelős állampolgár alakít.

2018-ban a vezető brit napilap, a The Guardian felmérést végzett női mosdó témakörben, melynek siralmas lett az eredménye: az egyenjogúság egész egyszerűen nem áll fenn a női és férfi mosdók tekintetében.


Hol vannak a férfiak?
3/5
Hol vannak a férfiak?

 

A felmérésben a nők 59 százaléka vallotta, hogy rendszeresen kell sorban állnia a nyilvános mosdók előtt, míg a férfiaknak csupán 11 százaléka néz szembe ezzel a kellemetlenséggel. (Ez némileg módosítja fenti, empirikus alapokra helyezett állításomat.) A Guardian szerzője a “WC-egyenlőtlenség” ellen rohant ki cikkében, melyben azt állítja, nem azért kell többet várakozniuk a nőknek, mert nem végzik elég hatékonyan a dolgukat, hanem azért, mert a mosdók nem az ő igényeikre lettek szabva. A felmérés szerit a férfiak 40, a nők 90 másodpercig használják általában a mosdót.

A női anatómia és biológia (női ciklus, terhesség, nőgyógyászati betegségek, illetve érzékenységek stb.), a divat és az öltözködés különbözőségei, valamint a berögzült gyereknevelési, társadalmi gyakorlatok (általában a nők kísérik a kisgyerekeket a WC-be, a férfiak közös helyiségben, a nők külön végzik eme tevékenységüket) mind azt eredményezik, hogy a nőknek lényegesen több idő kell minderre. Ehhez jön az, hogy a nők általában érzékenyebbek a tisztaságra és a higiéniára, ami méginkább meghosszabbítja a női mosdó használatát. Ennek dacára számukra nemhogy jóval több, de kevesebb WC-t terveznek az építészek, mert míg a piszoárokat nem kell elválasztani, az angol WC-ket igen, ezért adott területre a válaszfalak miatt lényegesen kevesebb fér.


Na ezt kéne valahogy a tervezőknek figyelembe venni.
2/5
Na ezt kéne valahogy a tervezőknek figyelembe venni.

 

A Magyar Narancs egyik gender témájú cikke a közelmúltban szembesítette az építészeket és a formatervezőket a problémával, mire egyikük így kiáltott fel: jaj de jó, ez eddig eszembe se jutott, de ezután majd több női mosdót fogok tervezni az épületeimbe. Szimpatikus hozzáállás, ami egyszersmind azt is mutatja, fel kell hívni a tervezők (különösen a férfi tervezők) figyelmét a problémára.

A Potty parity-ért, vagyis a WC-egyenlőségért mozgalom is létrejött az Egyesült Államokban, ahol a képviselőházban 2011-ig nem volt női mosdó a szavazóhelyiségek mellett, amikor pedig végre lett, őrült sorok álltak előtte. A mozgalom sokat tett és tesz az építészek oktatásában azért, hogy a WC-egyenlőség megvalósuljon.

Sajnos, Magyarországon legalábbis, a kérdést a szabályozás sem segíti.  


Na még itt is. Pedig a toi toi WC-k nem nemhez kötöttek.
1/5
Na még itt is. Pedig a toi toi WC-k nem nemhez kötöttek.

 

Bármilyen hihetetlen, az illemhelyek nagyságát és mennyiségét is jogszabály határozza meg, az 1997-es OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelmények) 99-edik paragrafusa.

Nos, eszerint az, hogy mekkora fülkében kell a műveletet végrehajtania a hölgyeknek, attól függ, merre nyílik az ajtó.

Ha kifelé, akkor elég, ha 0,9 x1,2 méter, ha befelé, akkor nem lehet 0,9 x 1,6 méternél kisebb a helység. Szóval túl nagy mozgásterük nincs.

Mennyi az annyi?

A WC-fülkék száma attól függ, az épületet hányan használják. Ezt biztosan senki nem tudja előre, ezért a becsléses megoldás van érvényben. (És épp itt lehet csalni is, pozitív irányban.)

Ha várhatóan nem lesznek 10-nél többen rendszeresen az épületben, akkor elég egy közös WC. Ha 10-nél többen, de 200-nál levesebben használják a mellékhelyiséget, már bonyolultabb a helyzet.

15 nőnek jár 1 WC-fülke és 40 férfinek 1 WC-fülke + 1 piszoár.

Ha 200-nál több, de 1000-nél kevesebb használóra számít az építtető, akkor 30 nőre 1 WC-fülkével kell számolnia és 80 férfinek kell 1 fülkés toalettet + 1 vizeldét vagy 2 két WC-fülkét építenie.


Eljön majd egy szebb jövő. Talán a női építészekkel?
5/5
Eljön majd egy szebb jövő. Talán a női építészekkel?

A legégetőbb a probléma a színházakban, mozikban és művelődési házakban, olyan helyeken, ahol különböző rendezvények vannak.

Van tehát még a témában bőven hová fejlődni.

Kedves Tervezők és Jogszabályalkotók! Szakmai portál lévén cikkünket nem könnyű nyári limonádénak szántuk, hanem komoly szakmai felhívásnak: kérjük, tervezzenek nekünk, a probléma szempontjából bonyolultabb anatómiával és változatosabb biológiai működéssel megáldott nőknek több női mosdót! Egyetlen engedményt teszünk: a stadionokba nem fogunk menni ellenőrizni.

Kozár Alexandra

 

Vélemények (9)
EMA
2019.07.04.
19:29

A wc-k nekem is mániámmá váltak, repülőtéren, bevásárlóközpontokban, kávézókban, éttermekben. Utóbbiakban először bemegyek a wc-be és csak azután rendelek ételt... van összefüggés!

Nagy ritkán találok jó példákat is: az egyik irányzat a koedukált wc - kinyírják a pisoárt, elvégre a férfiaknak otthon is meg kell tanulniuk beletalálni a wc-csészébe - csak kényelmes wc-fülkék vannak, nagy mennyiségben, a kézmosó-pultokkal középen. Ilyen wc-blokkot láttam, használtam Stockholmban az egyik múzeumban. Az előtérben még kanapé is volt, ahová leülve várhatják meg egymást, akik mondjuk együtt mennek múzeumba... nagyon esztétikus, tiszta, és sormentes wc volt.

A másik irányzat az, hogy szintén egy nagy, közös térből nyílik a jól méretezett női wc, van férfi de családos wc is, a mozgássérült wc-n kívül. Ilyenné alakítottak egy wc-blokkot a tel-avivi Dizengoff Centerben. 

Japánban még arra is figyelnek, hogy ne csak angol wc legyen, tisztelve azt, aki a gugolós technikához szokott.

Szóval, van még hová fejlődni...

esem
2019.07.04.
13:15

"Bármilyen hihetetlen, az illemhelyek nagyságát és mennyiségét is jogszabály határozza meg, az 1997-es OTÉK"

 

Ezután a szerző bemásolja az OTÉK előírásait. Mindezt 2019-ben, egy építészek számára megjelenő internetes szakmai magazinban. Köszönjük szépen.

Pákozdi Imre
2019.07.04.
15:22

@esem: Ez a cikk nagyonis ráfért a szakmájuk művelőire, bármilyen "alpári" (?) is legyen a témája. A KA által bemásolt adatok meglepőek azok számára, akik pontosan úgy állnak sorba a női illemhelyek előtt, ahogy azt a szerző leírja. Az OTÉK-ban előírt arányok ui. lényegében nem teljesülnek. Az általam látogatott színházak, mozik, hangverseny- és rendezvénytermek rákfenéje, hogy azonos számú, azaz igencsak egyenlőtlen kapacitásarányú férfiúi és női mosdó áll rendelkezésre. Láthatóan, tapasztalhatóan szó sincs arról, hogy a cikkben ismertetett előírások érvényesülnének. Ezek után nem fanyalogni kéne, hanem - az egyetértés hazánkban bevett jeleként - hallgatni.

Amúgy vannak más, olyan sarkalatos tervezési hibák, amelyek évtizedek óta változatlanul sújtják az épületek használóit. A fenti, elsősorban nyilvános közintézményeinkre jellemző bajon kívül ilyen pl. az alacsony belmagasság, és a talpig üvegablak, amelyek egyaránt rosszak a lakásokban és a közhasználatú terekben, továbbá az átlátszó korláttal épített erkély. A belmagasságon nem lehet javítani: egy 2,7 vagy 2,8 m-es lakás, iroda vagy váróhelyiség örökre vasalva rossz, akár megfelel az előírásoknak akár nem. A talpig üveg balkon-mellvéden a lakók próbálnak segíteni, nádazással, ráragasztott papírral, hullámpalával, vászontakaróval, amelyek, ugyebár, vidáman tarkává varázsolják a letisztult kortársi visszafogottsággal elképzelt homlokzatot. A talpig ablakok pedig, akár a lakásoké, akár az irodáké, teljes magasságukban és szélességükben befüggönyöződnek, tekintet nélkül arra, hogy amúgy az Óbudai Szigetre, Budapest látképére, a Várra vagy a lágymányosi túlpartra nyílnának...

EMA
2019.07.04.
19:09

@esem: Talán, nemcsak építészek olvassák ezt a lapot. Bár az építészekre ráférne, hogy kicsit többet olvassanak, nemcsak szakmai lapokat.

EMA
2019.07.04.
19:17

@Pákozdi Imre: Nagyon igaz! Az építészeti manírokkal nekem is tele a hócipőm!

Funkcionalitás nulla!

Most fejeztem be egy vadi új ház belső áttervezését, ami mintapéldája lehetne, hogy micsoda abszurd funkcionális zagyvaság születik abből, ha az építésznek a homlokzat a legfontosabb a tervezés során: ablaktalan wc, fix ablakok, amiket takarítani képtelenség, 20 éve elavult konyhai berendezés, egybeturmixolt zuhany, wc, mosógép, kazán, mosdó, mint egyetlen fürdőszoba egy háromgyerekes családnak és a kötelező külön wc - 2019-ben! És ha erre azt mondja a tervező, hogy a beruházó miatt ilyen pocsék a ház, akkor el kell áruljam, a beruházó kért fel, hogy pofozzam ki ezt a szörnyűséget.

Kozár Alexandra
2019.07.04.
22:56

@esem: Hangversenyre sem csak muzsikusok járnak.

Desiree
2019.07.04.
08:49

A Egyszülős Központban egy wc csoport van, amit férfiak, nők, gyerekek és kerekesszékkel közlekedők is igénybe vehetnek. Ez az ajtón lévő piktogramokból is kiderül. 

Másrészről mint építész és mint nő is megkéem a szerzőt, hogy ne írjon ilyen cikkeket.

Köszönettel,

Tőrös Ágnes

EMA
2019.07.04.
19:08

@Desiree: Jaj, hogy utálom ezt a hozzáállást! 

A wc nagyon sok helyen valódi probléma, és azoknak kellene ezt megérteniük, akik tervezik ezeket a wc-ket! Nők, férfiak, tök mindegy, ha értetlenek a problémára! 

Magam is terveztem egy cikket az OTEK elavultságával kapcsolatban, és meg is fogom írni, ha tetszik a kedves építészeknek, ha nem!

Az, hogy nem funkcionálisan terveznek egy dolog, azon még lehetne változtatni, ha hajlandók lennének olvasni, figyelni, megérteni bizonyos helyzeteket. Sose lesznek jó építészek azok, akik így kezelnek egy-egy problémát!

Magyarországon, sajnos, az öntudat túltengi a tudást, és ez nem vezet semmi jóra!

Pákozdi Imre
2019.07.04.
19:29

@EMA: Bocsánat, EMA, de itt nem az OTÉK elavultága, hanem annak figyelmen kívül hagyása a gond. Az OTÉK - ha jól értem - figyelembe venné a figyelembe veendőket, csak a T. építész hölgyek és urak nem teszik ezt! És némelyek, a szakma ebbéli fatális tervezői hibáját a szemérem kendője mögé rejtenék, és említeni se engednék :-). Pedig a cikkben említett gond amúgy estéről estére meggyötör néhány száz hölgyet az Erkelben, a Művészben, hadd ne folytassam. Kozár Alexandra nemzetközi hivatkozásokkal teletűzdelt cikkében joggal és jól tette szóvá a tárgykört érintő építőművészi negliganciát. Erre valaki, aki nyilván ugyanúgy kis híján bajba jutott a sorokban állva, mint az én hozzátartozóim, odanyilatkozik, hogy oh, jaj, a téma indikálta stílustól sérül a szférája - és amúgy is, a szóvá tett dolog evidencia. Jelentem: akkor lesz evidencia, amikor megoldották.

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk