Nyílt levél a Mátyás- templom rekonstrukció tervezéséről

...az Érsekség a több éve egyeztetett és folyamatban lévő munkálatok ellenére a tervezés folyamatában, annak tartalmában, esetleg a tervező személyében változtatásokat szándékozik tenni - álláspontunk szerint kellő indok nélkül.

I. Előzmények

2000. év júniusában vettük át a Mátyás templom rekonstrukció tervezését Sedlmayer János építész kollégától. A tervezési feladat pontosításához m=1:200 léptékű tervsorozatot készítettünk. 2000. év szeptembertől 2001 júniusáig megterveztük és levezettük a szervezett idegenforgalom működtetését ideiglenes jelleggel kiszolgáló szociális helyiségek megépítését. 2001. nyarán tovább folytattuk a templom állapotfelvételi dokumentációjának összeállítását, átvállalva a plébániától a még hiányzó szakvélemények és m=1:100 léptékű állapotfelvételi tervek elkészíttetését. A plébániával történt egyeztetések során 2001. szeptemberére kialakult a felújítási javaslatot tartalmazó közös egyetértésben elfogadott építészeti koncepció. A koncepció XXI. század színvonalán biztosítja a templomban párhuzamosan folyó liturgikus, zenei, múzeumi és turisztikai funkciók működését, egyidejűleg lehetővé téve a teljes körű műemléki helyreállítást, és biztosítva a műemléki minőség hosszútávú megőrizhetőségét. Az építészeti koncepció figyelembe vételével készült 2001 őszén a Mátyás-templom Turisztikai Hasznosítási és Fejlesztési Koncepciója. 2001. november-december hóban átadtuk a rekonstukció koncepciótervét az állapotfelvételi dokumentációval, modellel, filmvázlattal. 2003 nyarán a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalhoz elvi építési engedélyezési tervdokumentációt nyújtottunk be az Érsekségen keresztül, amelyre 2003. októberében jogerős elvi építési engedélyt kaptunk.

Medgyessy Péter miniszterelnök úr 2003. decemberi látogatása során külön hangsúlyozta, hogy a templom felújításához szükséges anyagi források biztosításában az állam szerepet vállalni szándékozik. Ezt követően 2004. áprilisában a Nemzeti Kulturális Örökségvédelmi Minisztérium bekérte a rekonstrukció előkészítő anyagait, és azt alaposan előkészítettnek találta. A plébánia megkapta a minisztériumtól a rekonstrukció lebonyolítási ütemezését, a tervezés és kivitelezés feladatainak felosztásáról. A megvalósíthatósági tanulmány és az építési engedélyezési tervek elkészíttetése a plébánia feladatai között szerepelt, 2004. évi teljesítéssel. 2004 májusában a plébánia független szakértő céggel elkészíttette a megvalósíthatósági tanulmányt, amely a koncepciót - miszerint a templom teljeskörű műemléki helyreállítása a jelenleg a templomot terhelő funkciók és hiányzó terek templomon kívüli elhelyezésével oldható csak meg műemlékrombolás nélkül - műszakilag és pénzügyileg is jól átgondoltnak és megvalósíthatónak ítélte meg. A kiviteli szintű építési engedélyezési tervek elkészítésére szerződést kötöttünk a plébániával 2004. május 15-én.

2004. június 13-án a Képviselőtestületi ülésen megtartott felolvasással értesültünk Bíboros Úr leveléből, hogy az általunk tervezett megoldás - amely a plébánia megbízott független szakértője által is alátámasztottan a templom korszerű műemléki felújítására az egyetlen mód - nem kerülhet továbbtervezésre. Ez számunkra a hatályos előírások szerint a további tervezésből való kizárást jelenti. Mindez arra utal, hogy az Érsekség a több éve egyeztetett és folyamatban lévő munkálatok ellenére a tervezés folyamatában, annak tartalmában, esetleg a tervező személyében változtatásokat szándékozik tenni - álláspontunk szerint kellő indok nélkül.

II. A koncepció lényege és a felmerült problémák

A terv építészeti lényege, hogy a felújítás problémáját úgy oldja meg, hogy a mű eredeti állapotában kerüljön helyreállításra, és a funkcionális szükségletekből fakadó kiegészítésekkel együtt szerves egységet alkotva új építészeti minőséget hozzon létre - a műemlék jelleg feltétlen megőrzése mellett. Az összes munkarész e szellemben készült. Mielőtt többévi munkánk felismerhetetlen torzóvá válna, építész-tervezői felelősségünk tudatában kötelességünknek tartjuk rögzíteni az alábbiakat:

Az általunk készített és leszállított tervek szerzői jogvédelem alatt állnak, egyszeri felhasználásra adtuk át csak a Felhasználónak (plébánia), azok továbbra is kizárólag a tervező tulajdonát képezik - különös tekintettel az említett szerzői jogok jelentős vagyoni értéket képviselő természetére. Az 2001-ben átadott Állapotfelvételi dokumentáció és koncepcióterv, valamint a 2003-ban átadott elvi engedélyezési tervdokumentáció önmagában oszthatatlan egységet alkot, ezért egyes munkarészek (mint pld. szakvélemények, felmérések) ezen dokumentumokból önmagukban nem ragadhatók ki, hiszen a koncepció szerves részét képezik. Az említett dokumentáció, illetve bármely, általunk a megbízás keretében készített dokumentum bármilyen jellegű felhasználásához az érvényben lévő jogszabályok, valamint az irányadó szerződéses rendelkezések értelmében előzetes hozzájárulásunk szükséges, melynek esetleges elmulasztása jogi következményeket von maga után. Rögzíteni kívánjuk, hogy ilyen jellegű hozzájárulást mindezidáig sem a Megbízó(a plébánia), sem más személy részére nem adtunk. Rögzítjük továbbá, hogy anyagaink ismételt felhasználásához, és más által történő továbbtervezéséhez való hozzájárulás esetén külön megállapodás szerinti díj illeti meg a tervezőt. (MÉK díjszámítás szerint.)

Értelmetlennek és ablakon kidobott pénznek tartjuk a tervezés újrakezdését új tervező csapattal, melynek újra meg kell ismerni az épületet, annak problémáit, ami természetszerűleg jelentékeny időveszteséggel jár. Másrészt biztosra vehető, hogy a megszerzett ismeret mélysége sosem lesz olyan alapos, mint azé a tervező csapaté, aki 4-5 éve, télen-nyáron kíséri figyelemmel az épület romlását.

Jogerős elvi építési engedély birtokában programváltozás esetén az elvi építési engedély módosítása is elegendő, különös tekintettel a rendelkezésre álló rövid időre. Új tervkoncepció kialakítása álláspontunk szerint a tervezett bővítés miatt szakmailag is felesleges, mivel az engedély a felújítást és a bővítést külön bekezdésben tárgyalja (a bővítés önállóan is üzemképes, csupán a gépészeti terek közösek).

Álláspontunk szerint a megoldást átfogó, alapos előzetes vizsgálat, elmélyült kutatás és bátor hozzáállás kell, hogy jellemezze. Elődeink, nem kishitüségre adtak példát, hanem lényegi megoldásokat hoztak, takarékos módon. Az általunk leadott tervek erről szólnak, és erre szólítanak fel minden közreműködőt. A feladat nem csupán műszaki, hanem elsősorban építészeti probléma - életrekelteni Schulek városjelkép szintű épületszobrát a mai kor követelményeinek való megfelelés mellett.
Akarva-nem akarva a MA is rá fogja tenni kézjegyét az épületre - jól vagy rosszul.
A Mátyás-templom és a Szent István Bazilika felújítása azonos szinten kell történjen. A tervezés nem állhat meg az épület külső falsíkjánál. Magában kell foglalja a templom körüli régészeti terület feltárását az ötven év feletti közművek rekonstrukcióját, a térburkolat felújítását, az alapfalak hosszútávú biztonságos szigetelését - tekintettel a területen bárhol előforduló rétegvizekre - a felásott terület hasznosítását, bemutatását. A belső tér falfestéseinek felújítása előtt e külső munkáknak is el kell készülniük. Meg kell oldani a templomtérben lévő nem liturgikus funkciók templomon kívüli ill. a templom padlója alatti elhelyezését. Tehát a tervezésnek a teljes és nem a szűkített rekonstrukcióra kell vonatkoznia tekintet nélkül arra, hogy a kivitelezés hány ütemben történik.

III. Összefoglalás

Fentiek alapján megállapítható, hogy a 2004. június 13-án felolvasott levélben megfogalmazott törekvések egyaránt sértik a felújítás anyagi és szakmai érdekeit, továbbá ellentétben állnak a felek szerződéséből fakadó jogokkal és kötelezettségekkel. Határozott álláspontunk szerint a szóban forgó, városszimbólum jelentőségű műemlék történelmi és eszmei értéke, továbbá szellemisége méltatlanná teszi esetleges pillanatnyi, múló érdekek előtérbe helyezését jelen ügy megítélésekor. Mindezen ellentétek, valamint a tervezés, felújítás lebonyolítása körüli problémák mielőbbi feloldása végett fordulunk a nyilvánossághoz is jelen levelünkkel, hiszen a fentiekben vázolt helyzet megoldása minden oldalról fokozott körültekintést igényel.

Feltétlen szándékunk, hogy a kialakult helyzetet békés úton, megegyezéssel rendezzük, a felek igényeinek és lehetőségeinek, valamint a szakmai indokoknak feltétlen figyelembevételével. Amennyiben tárgyalásaink belátható időn belül mégsem vezetnének eredményre, jogaink védelme érdekében kénytelenek leszünk az illetékes jogi fórumhoz fordulni, ez esetben felmerült kárunkon túl a perindítással és a jogi képviselettel kapcsolatos költségeinket is az ellenérdekű félre hárítjuk. Mindazonáltal bízunk abban, hogy a peren kívüli egyeztetés a közeljövőben mindkét fél számára elfogadható jó megoldáshoz vezet.

Tudomásukra kívánjuk hozni továbbá, hogy Megbízónkkal a tervezési munkák végelszámolása még nincs rendezve, így a MÉK Etikai Szabályzata 5.7 a.) b.) potjaiban foglaltakra hivatkozva kérjük az érintetteket, hogy a Mátyás templom rekonstrukcióval kapcsolatban tervezési megbízást ne vállaljanak.

Budapest, 2004. augusztus 10.

Czoch Andrea építészmérnök

Szövényi István építészmérnök

Kapják (érintettek): dr. Varjú Imre kanonok, várplébános
Kőszegi Antal miniszteri főtanácsos, NKÖM
Szécsi Zsolt igazgató, ÁMRK
dr. Erdő Péter bíboros, prímás, érsek
dr. Hiller István miniszter, NKÖM
Eltér István, a MÉK elnöke
Sylvester Ádám, a BÉK elnöke
Weiler Árpád, a MÉSZ elnöke