építészet : környezet : innováció

Odooproject: két év munka gyümölcse öt részben - Házat tervezünk, ami fenntartható (1)

A BME csapata első alkalommal jutott az egyetemek közötti európai Solar Decathlon verseny döntőjébe. A több lépcsőből álló, hosszas tervezési folyamat után hamarosan a valóságban is testet ölt az Odooproject napenergiával működő lakóháza, amelyet aztán több darabban szállítanak ki Madridba, a verseny színhelyére. Most induló cikksorozatunk első részében a fenntartható ház innovatív koncepciójának kialakulását és főbb építészeti alapelveit mutatjuk be.

Indíttatás

Napjainkban egyre népszerűbb a környezettudatos otthonteremtés és a fenntartható építészet gondolata. Nem csak a gombamód szaporodó napelemes házak bizonyítják ezt, de az oktatásban is egyre többször kerül szóba az innovatív, fenntartható építészet. Ez utóbbi nem csak a legújabb technológiákat alkalmazva könnyíti meg mindennapjainkat, de az energiatakarékos berendezésekkel és építési technikákkal hosszú távon a pénztárcánkat, a csökkentett károsanyag-kibocsátással pedig környezetünket kíméljük.

 

 

Az építészetben megjelenő zöld technológiák népszerűsítésére már egy évtizede futó Solar Decathlon nemzetközi innovációs verseny európai és amerikai egyetemek legjobbjainak tudását méri össze. A pályázat kiírása szerint a jelentkező csapatoknak olyan környezettudatos, energiahatékony, könnyűszerkezetes lakóépületet kell tervezniük - a legjobbaknak pedig felépíteniük -, amelynek kivitelezését az építőipar piaci szereplői támogatják. Az idei, madridi központú versenyben először indult magyar csapat, és a közel 50 indulóból bejutott a legjobb húsz csapatba, így kapva meg a lehetőséget a madridi szereplésre és ezáltal a ház felépítésére. A Budapesti Műszaki Egyetem közel hetven fős csapatában az összes szakról találunk hallgatót: építész-, építő-, gépész-, villamos-, vegyész-, mechatronikai mérnök, közgazdász és kommunikáció szakos hallgató együtt tervezi az Odoo névre keresztelt projekt minden apró részletét.

Az építkező csapatok versenyműveit tíz szempont alapján értékeli a zsűri: építészeti- és mérnöki minőség, kivitelezés, energiahatékonyság, villamosenergia-mérleg, komfort, energiatakarékos háztartási berendezések, kommunikáció és társadalmi felelősségvállalás, ipari megvalósíthatóság és piacképesség, innovációk, és végül, de nem utolsósorban, fenntarthatóság.

Az Odoo tervezése

A fenntartható ház létrehozása azonban nem a napelemekkel kezdődik. Ha egy épület minél kevesebb változást idéz elő környezetében, és minél több energiát spórol meg, annál fenntarthatóbb a létezése. Ezt a gondolatot a legelső pillanattól szem előtt tartva már a tervezés koncepionális szintjén is a fenntarthatóságot szolgáló döntéseket hozhatunk. Az épület tájolása, geometriája,  tömegalakítása, a transzparens felületek elhelyezése mind-mind olyan építészeti döntések, amelyekkel eleve meghatározzuk a ház passzív nyereségét befolyásoló tulajdonságait. Például minél kompaktabb a tömeg, annál kevesebb esélyt adunk a hő eltávozásának a bonyolult geometriai megoldások helyén; az ablakok télen a megfelelő irányba nézve a napsütéses órákban a ház melegítését segítik – ezek mellett még számtalan olyan tényező van, ami nem aktív beavatkozás eredményeként járul hozzá a ház energianyereségéhez. Alapvető célunk az volt, hogy minimalizáljuk  az energiaveszteséget, a nyereséget pedig maximalizáljuk. Az Odoo esetében a tervezés vezérgondolata a „legyen fenntartható” mottó volt, ezután jött minden más.

 

 

Az építészeti alapgondolat egy egyszerű statisztikai adatból indult: 95%. Ilyen arányban töltjük  mindennapjainkat klimatizált helyiségekben a szabad levegő rovására. Pedig ha a nyáron zsúfolásig tömött kertkocsmákra, parkokra, játszóterekre gondolunk, tisztán látszik, hogy szeretünk a szabadban lenni, de többnyire a lakóépületeink nem teremtik meg ennek a funkcionális és komfortbeli lehetőségét. Olyan házat szerettünk volna, ami lehetővé teszi, hogy annyi időt töltsünk kint, amennyit csak szeretnénk, és a külvilágot is a mindennapi életünk részévé tudjuk tenni. Létező példáért nem kell olyan messze menni, hiszen a tradícionális magyar népi építészet mindezt megvalósítja: a kicsi, így télen könnyen kifűthető házhoz tornác, udvar, nyárikonyha tartozott. Az Odooban megpróbáltuk a népi építészet praktikumát a kortárs életstílussal és komfortigényekkel kombinálni, korunk technikai fejlettségét kihasználva egy otthonos odút kialakítani.

 

 

 

A ház

Az épület geometriáját úgy alakítottuk ki, hogy az aktív és passzív energianyereséget maximalizálja, a napelemeket beillesszük az építészeti karakterbe, a tömeg karakteres legyen - ugyanakkor ne feledjük, hogy ez elsősorban egy versenyprojekt, tehát a követelményeknek megfelelően, látogatók fogadására alkalmas pavilonnak kell lennie.

A ház három fő részre tagolható: a kicsi, kompakt lakótömbre, az innen nyíló teraszra és a kiemelt szereppel bíró, a terasz átellenes oldalán található - a továbbiakban csak „nyári falnak” nevezett – falszakaszra. A lakóegységben egy blokkba rendezve találjuk a fürdőszobát, konyhát és gépészeti helyiséget, ezen felül a tér többi része szabadon variálható: hálószobaként, nappaliként, étkezőként és dolgozószobaként egyaránt használható. Ezt a fő épületrészt a terasszal szinte a teljes falfelületen üveg köti össze, a tolóajtók miatt intenzív a kapcsolat a terasszal, a beözönlő fény jól megvilágítja a belső tereket, télen pedig a hatalmas üvegfelület jelentős szoláris nyereséget produkál. A napelemek döntő többsége ennek a házrésznek a tetején található, ez a fő, aktív energiatermelő egység, ami 6 fokos lejtésével a nyári időszakban működik a legnagyobb hatásfokkal.

Birtalan Orsolya, Hardi Judit

építész tervezők: Auth Adrián és Szelecsényi Balázs
konzulens: Csízy László
mentor: Dr. Becker Gábor, a BME Építészmérnöki Kar dékánja
lead Faculty Advisor: Varga Tamás DLA, egyetemi docens
kommunikáció: Birtalan Orsolya, Nagy Orsolya

A cikk folytatása a csapat blogján olvasható ezen a linken>>>

Az odooproject bemutatkozó videója itt érhető el>>>

 

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »