építészet : környezet : innováció

Origo Arrabona — a Győri Ipartörténeti Gyűjtemény terve

Tervező RAS Építész Kft. Építész: Rosta S. Csaba, munkatárs: Pados Melinda, társtervező: Sándor János

10 évvel ezelőtt Győrött kiállítást rendeztek abból az alkalomból, hogy 100 éves volt a RÁBA Magyar Vagon és Gépgyár, a későbbi RÁBA Rt. A gyűjtemény látogatottsága — területi elzártsága ellenére is — jelentős volt, a gyár történetének műszaki érdekességei a mai napig érvényesek és érdeklődésre tartanak számot. Az elmúlt tíz év alatt azonban jelentős változások álltak be nemcsak a cég, de a Győrött működő egyéb gyárak, üzemek, ipari létesítmények életében, gazdasági potenciáljában. Győr mint iparváros jelentősen átstrukturálódott. A RÁBA NYRt. 2001—2002 körül működésének racionalizálása érdekében döntést hozott. A tervek szerint a Vasúti Járműtelephelyről, mint tradicionális gyártási bázisról kiköltözik, annak területét, mely közvetlenül Győr Belvárosához kapcsolódik egy koncepció szerint értékesíti, fejlesztők számára áruba bocsátja. Ennek kapcsán a Múzeum, a gyűjtemény és a hozzá kapcsolódó szabadtéri kiállítási terület, melyen síneken elhelyezett vagonok, vasúti szerelvények voltak kiállítva — légüres térbe kerültek.



2002-ben — a területre opciót szerzett ENGEL-csoport meghívásos pályázatára készült javaslatban — rögzítették, hogy bizonyos emlékeket, bizonyos épületeket a jövőnek átörökítve kell megtartani, mintegy mementóként, ám élettel megtöltve azokat, gondosan választott funkciók segítségével. A helyszínen található épületek értékelését és a rehabilitáció ilyen korszerű módját azonban keresztülhúzta az a tény, hogy a főépület és ahhoz kapcsolódó jellegzetes épületek helye kereskedelmi szempontból stratégiai jelentőséggel bírt, így azok kerültek először értékesítésre, majd beépítésre (ÁRKÁD bevásárlóközpont).

E fejlesztések sodrásában tehát nem tarthatta magát a létrehozott kiállítási épület, és a vasúti pályák sem. 2003-tól civil kezdeményezésre, szakemberek bevonásával új idea merült fel: egy új, immár Győr iparának teljességét bemutató intézmény létrehozása. A civil csoport rövid távon a hely kijelölését, az épület nagyságának, a beruházás mértékének és a létrehozás gazdasági vizsgálatának komplex feladatát tűzte ki célul. Ennek érdekében az önszerveződő szakmai körök építész, gyűjteményi, gazdasági és egyéb csoportokban kezdték meg működésüket. A közös munka eredményeként összeállt egy olyan tárgyalási alapnak tekinthető koncepció, melyet az AUDI Motor Hungária és a RÁBA NyRt. mellett a Város életében erőteljes gazdasági szerepet játszó cégvezetők számára is hozzáférhetővé tett a civil csoport. Feltételezhetően a folyamatba tartozik, hogy Győr EKF2010 pályázatában is benne volt az elképzelés egy  "Neotechnológiai múzeum, konferenciaközpont, kutatóbázis" megvalósítására. Majd pedig 2006-ban a PRO-URBE Egyesület, a Győri Fészek Klub és a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával létrejött a Győri Ipartörténeti Alapítvány, és Dusza András elnökletével hamarosan eljutott oda, hogy elkészült az Origo Arrabona elvi engedélyezési terve.

Ezt megalapozandó, az Alapítvány működésének köszönhető, hogy:

  • Az Alapítvány a RÁBA NyRt.-vel tárgyalásokat folytatott a területén lévő légoltalmi bunker és a 00073 számú telek Gyűjteményi Épület céljára való megvásárlásáról. A tervezéshez, tervtanácsi bemutatáshoz szükséges tulajdonosi hozzájárulást a RÁBA Ny Rt. részéről megszerezték.
  • A RAS Építész Kft. térítésmentesen elvállalta az elvi építési engedélyhez szükséges tervek, valamint a látványtervek elkészítését egy az Alapítvánnyal kötött megállapodás alapján. A tervezési feladatokat Rosta S. Csaba és Pados Melinda végzi, míg a kiállítás-építészet tervezője Sándor János építész, a Plaza Műterem részéről.
  • A Győri Tervtanács 2006. április 20-án tárgyalta a koncepciót, mely alapján kiadott egy „módosításokkal javasolja” nyilatkozatot.
  • A „Sikeres Győrért" Alapítvánnyal közösen nemzetközi konferenciát és sajtótájékoztatót tartottak 2006. május 24-én, melynek célja a figyelemfelhívás, az adakozási kedv elősegítése volt.

 



bejárati szint
metszet

A meglévő bunker épület

A RÁBA Rt., mint kiemelt hadiüzem területén az 1950-es években létesítették a kb. 21 m x 21 m x 21 m méretű vasbeton szerkezetű bunkerépítményt.

A bunker sajátossága, hogy nem a hagyományos földalatti bunkerépítés példáit követi, hanem a földfelszín felett, minden oldalról 2,5 m vastag monolit vasbeton szerkezettel készült. A bunker álcázása sem volt cél, közvetlen a valamikori főépület, irodatömb mellett jelölték ki a helyét. Benne olyan stratégiai védelmi bázis kapott helyet, mely egy esetleges hadi helyzetben a gyár vezetése és kb. 2000 alkalmazott számára biztosított volna menedéket. A kor technikai színvonalát, létrehozóinak technokrata szemléletét, a gyárnak, mint hadiüzemnek védelmi stratégiai rendszerét hűen visszatükröző épületet az utókornak feltétlen megtartásra javasolták. A Vasúti Járműgyár Szabályozási Tervének készítésekor, az akkori főépítésszel egyeztetve az építmény védendő és a körülötte kialakított telek múzeumi besorolást kapott. Így megőrzésének és hasznosításának szabályozási háttere biztosított.

Az épület két bejárattal rendelkezik. Az íves vasbeton előtér, bejárati toldalék egy átmeneti teret képez a külvilág és a mesterségesen attól elszigetelt bunker légtere között. A 2,5 m vastag körítő falon több bejárati nyílás van, melyek acél ajtókkal, zsilipszerűen védték, reteszelték a belső teret. A bejárat mellett zuhany és egyéb raktárhelyiségek lettek kialakítva, ahol a sugárfertőzött külső térből érkezőket „fertőtlenítették és ellátták” (volna). A bunker közepén található a szűk belmagasságú tereket összekötő széles, menekülésre méretezett lépcsőrendszer, melynek érdekessége, hogy ún. bújtatott lépcső, azaz az egymásba fordított lépcsőkarok csak a felső és az alsó szinten átjárhatók, egyéb közbülső szinteken csak átlátás lehetséges.

A parancsnoki részleg, a telefonközpont, a „vezérkari „terem, mind a lépcsőtérhez kapcsolódik, míg az ellenkező oldalon a kórház, egészségügyi részleg kapott elhelyezést. A mai kor elvárásaihoz nem mérhető felszereltségű helyiségek különösen nyomasztó hatásúak. Külön érdekesség a bunker tetején lévő géppuskafészek, mely csak a bunker külső falán épített acél hágcsón közelíthető meg, felszerelése mindössze egy asztal és egy telefon.

A bunker hasznosítására szóba került, hogy levéltári célra használnák. A kiugróan magas páratartalom és a szűk bejáratok miatt e célra alkalmatlan. Eredeti, védelmi funkcióját ebben az állapotban nem képes betölteni, erre a célra ma már nagy valószínűséggel nem építenének bunkert. A cél tehát a bunker mai állapotát konzerválni, a benne lévő korlenyomatot rendszerezni, kiállítási rendbe illeszteni és a nagyközönség számára megnyitni.


 

Az Ipartörténeti Gyűjtemény tervezett új épülete

A RÁBA terület eladásakor a Belvárost Gyárvárossal összekötő területrészt az új városrész kapujaként, a valamikor elzárt őrzött terület megnyitásának fő csapásvonalaként értelmeztük. A megépült ÁRKÁD bevásárlóközpont, annak parkolói, a Szeszgyár iparvágányai és tartályai, valamint a meglévő, de folyamatos bontással társasházakká alakuló ipari „csarnok város” szegélyezi a bunker körül kijelölt területet. Az ÁRKÁD bevásárlóközpont megnyitása után a két fő forgalmi potenciál (Bécs-Budapest, illetve Székesfehérvár - Szlovákia) metszésében igen nagy átmenő és kereskedelmi célforgalom várható (napi 50.000 vásárló). A felszíni és a tetőn lévő parkolók helye, a reményekben hamarosan ide irányuló tömegközlekedés megállói és az épületen keresztül vezetett, a Belváros felőli gyalogos forgalmat átvivő tengely kivezetése azt sugallja, hogy a tervezett épület elhelyezkedése igen kedvező lesz a bevásárlóközpont megnyitása utáni időben.

Az épület megközelítése gyalogosan az ÁRKÁD főbejárata és a kelet-nyugati épületen keresztülvitt tengely irányából várható a közeljövőben, valamint a parkolók felől. Későbbi fejlesztések beindulása után új irányból, északról is várható gyalogos forgalom.

A turista forgalom szempontjából a Belváros zsúfoltsága és rossz parkolási helyzete miatt ki lehetne jelölni e területet az érkezők számára, mintegy találkozó pont, ahova a buszok parkolhatnak, ahonnan indulna a városnézés és ahová visszaérkezne a látogató Győr történelmi Belvárosának felfedezése után. Többek között ezért is adták a jellegzetes Gömb alakú épületrésznek az ORIGO elnevezést. A tervezett épület tehát kiinduló pontja, célpontja lehet Győr várost felfedezni kívánó érkező számára. Ebben az épületben elegendő információ adható a város történelméről, adottságairól, turisztikai érdekességekről a különböző szolgáltatásokról. E mellett a múzeumot, a gyűjteményt látogatók színes képet kapnak a város iparának múltját, jelenét és jövőjét meghatározó és alakító eseményekről, cégekről, programokról.



Parkoló, kültéri kiállítótér
A gépkocsival érkezők számára a telken belül nem jelöltünk ki parkolót. Előzetes egyeztetések alapján azonban a Szeszgyár kerítéséhez szorult, iparvágányokkal keresztülszőtt zöldterület bevonásával – az Alapítvány kezelésében – a parkolási feladatok és a kültéri kiállítás egyszerre oldható meg.

A mélykert
A gyalogosok épületbe juttatása különös nehézségű feladat. A bunker bejáratokhoz keskeny ösvényt vezetnek, egyben biztosítják az épületek körüljárhatóságát. A Gömb alakú épületrész alatt fűvel fedett, felülvilágítókkal „tarkított” járható részt adnak, annak érdekében, hogy a zöldterület minél nagyobb lehessen. A telek Belváros felőli részén, az ORIGO előtt terveznek egy olyan mélykertet, mely a föld alatt elhelyezett előcsarnoki, fogadótérre vezető lépcsőket, rámpát kíséri.

Az ORIGO
A tervezés korai fázisában, a helykijelölés időszakában és a külföldi példák tanulmányozása közben (Park La villette, Sevilla EXPO, Hannover EXPO, Heuréka Center Helsinki, Zsidó Múzeum Berlin, AUDI Fórum Ingolstadt) jutottak a tervezők arra a következtetésre, hogy az épület  külső megjelenése nagyon szembeötlő, formai értelemben különleges, szokásostól eltérő kell legyen. Az épület egyrészt sugallja a benne lévő funkciót, a múzeum sajátosságát, mely általában egy ablaktalan, zárt felülvilágított térsor. Másrészt a különleges geometriájú épületek önmaguk reklámjává válnak, könnyen megtalálhatók, könnyen megjegyezhetők, sőt kívülről vetíthetnek rájuk, esti kivilágításban akár komponált élményvilágítással lehet még izgalmasabbá tenni őket. Közös nevezőként találtak rá a tervezési területhez valamikor igen közel, a RÁBA gyár tervezésében és kivitelezésében megvalósult sajnos már lebontott- valamikori gáztartály gömb formájára.

Az ORIGO épületrész, mint a jövő szimbóluma belső terében igen különleges, szintjei a gömb oldalán futó rámpák segítségével járhatók be. A belső tér igen visszafogott építészeti burkolatokkal tervezett, de a gömb belső felületén a poligonokból szerkesztett acél tartószerkezet, annak csomópontjai láthatóak. A természetes fény a lépcsőházi mag és az áthatásban csatlakozó híd épületrész, a MÁTRIX felől érkezik. A gömb felületén csak helyenként alkalmaznak bevilágítást polikarbonát felületeken, a kiállítás belső koncepciójának megfelelően. Az ORIGO legfelső szintjén egy előadóterem kap helyet.

A MÁTRIX
A meglévő bunkert és a fő attrakciót jelentő, a jövőt jelképező ORIGO-t összekötő hídszerű építményt nevezik MÁTRIX-nak, amellyel új dimenziók nyílnak a múlt és a jövő között, s amely a kor mindenkori színvonalát, a város ipari teljesítőképességét, lakóinak kreativitását egyszerre képes bemutatni.

A tervezők célja, hogy a három, eltérő jellegű tér egy olyan konglomerátummá, ötvözetté olvadjon össze, hogy az egyes egységek jellege, karaktere megmaradjon, de a kiállítás látogatója minden térben, minden térszegletben azonos minőséget, egyenrangú, de eltérő élményeket kapjon. Nincs tehát alá és felé rendelt szerep a geometrikus jellegű terek között, mindinkább azonos erősségű formák áthatásáról van szó. 


Tervező: RAS Építész, Tervező, Beruházó Kft.
Építész: Rosta S. Csaba, munkatárs: Pados Melinda
Társtervező: Sándor János (Plaza Műterem Kft.)

forrás: elvi építési engedélyezési terv 

vélemény írásához jelentkezzen be »