Közélet, hírek

Összegzés — a BÉK-től, a „TÖBBÉK” egyeztetés nyomán

1/1

?>
1/1

Összegzés — a BÉK-től, a „TÖBBÉK” egyeztetés nyomán
Közélet, hírek

Összegzés — a BÉK-től, a „TÖBBÉK” egyeztetés nyomán

2010.02.09. 07:29

Cikkinfó

Vélemények:
4

Dosszié:

...„az építészet" még ma sem fontos eleme társadalmi berendezkedésünknek. Tarthatatlan helyzet ez, mert az építészet tudatformáló ereje parlagon hever, vagy esetleg az események után kullog. Építészetügyi ajánlások az országos parlamenti tisztújítások előtt.

ÖSSZEGZÉS

A nemzetgazdaság jelentős részét kitevő építőipar helyzetének javítása, az épített örökség védelme, illetve épített és táji környezetünk rohamos romlásának megakadályozása közös társadalmi és gazdasági érdekünk. Az ezekkel kapcsolatos feladatok meghatározásában és a megoldások kidolgozásában a Magyar Építész Kamara minden szakmai és emberi segítségével rendelkezésre áll. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy a Kamarát az építőipar minden szegmensére vonatkozó jogalkotási, illetve felülvizsgálati folyamat aktív és megkerülhetetlen részesévé kell tenni. Első lépésként alább rögzítjük a Budapesti Építész Kamara ajánlásait az országos parlamenti tisztújítások előtt.

Idézet Molnár Péter (1925–2000) építésztől: „minden társadalom építészete olyan, amilyent megérdemel".

A gyökerek a '60-as évekre nyúlnak vissza, az „engedékenység" korába, amikor már másodgazdaság jöhetett létre. Ennek gyümölcsei azonban olyan magáningatlanokban (nyaralók, családi,- és ikerházak) realizálódtak, melyek valós értékítélete nem alakulhatott ki, mert létesítésük célja nem élettér-otthon teremtése és az ehhez kapcsolódó ingatlanforgalom létrejötte volt, hanem csupán a megtermelt javak „jegelése" elképzelt (de nem gyakorolt) forgalmi értékítéletek szerint.

Ezek a hamis beidegződések a rendszerváltás után is hatottak (nem csak a lakásépítés területén), és hatnak még ma is: „az építészet" még ma sem fontos eleme társadalmi berendezkedésünknek. Tarthatatlan helyzet ez, mert az építészet tudatformáló ereje parlagon hever, vagy esetleg az események után kullog.

A Budapesti Építész Kamara (BÉK) ennek a helyzetnek feloldására és az építésztervezői szakmagyakorlás feltételeinek javítása érdekében elindított egy problémafeltáró, megoldásokat kereső mozgalmat tagsága (4200 építésztervező) körében, írásos és konzultációs megnyilvánulásokon alapuló csoportmunkák szervezésével. A folyamat („TÖBBÉK") teljesen nyílt volt, akár személyesen, akár elektronikus úton bárki véleményt nyilváníthatott. Ezzel a lehetőséggel egyszeri, vagy „visszatérő" módon 150 építész élt, ennek tanulságai, „eredményei" az alábbiakban összegezhetők.

1. „Az építészet ügye" önálló, összevont Építészeti,- és Örökségvédelmi Hivatal felállítását igényli (szoros működési kötelékben az országos és a területi mérnöki-, építészeti kamarákkal).

2. Az igényelt magas színvonalú építészeti tevékenység csak a jelenleg is működő Főépítészi Kollégium megerősítésével, hatáskörének kiterjesztésével, anyagi és erkölcsi függetlenségének megteremtésével biztosítható, együttműködésben a jó építészeti minőséget pártoló társadalmi szervezetekkel.

További feladatok

3. Az építészeti verseny újraértelmezése, kitágítása nyilvános jellegű elbírálása (hisz a társadalom érdekeit képviseli, a jó építészeti minőséget szolgálja és nem gátja a társadalmi fejlődésnek)

  • a tervpályázatok számát meg kell sokszorozni (szabályozási tervi előírásokkal,  rendeletekkel);
  • a tervpályázatok tartalmát szűkíteni –bővíteni kell (lényegi verseny legyen a „tervdokumentációk" versenye helyett, kis munkaráfordítással, ugyanakkor bő gondolatisággal);
  • ötletpályázatok dömpingjére van szükség, kétlépcsős pályázati eljárásokkal;
  • a tervpályázatok (és mindenféle egyéb, építészettel összefüggő verseny) elbírálását új alapokra kell helyezni (kis létszámú szakmai zsűri nyílt,- és a mindenkori pályázók titkos szavazásával bírálni).

4. Az építési engedélyezési eljárások egyszerűsítése

  • az engedélyezési tervdokumentációk tartalmának szűkítésével;
  • a szolgáltatói, hatósági nyilatkozási „körök" racionalizálásával;
  • az „építész-szerző" jogainak, személyiségének előtérbe helyezésével.

5. A tervtanácsi rendszer újraértelmezése

  • a „tervező-szerző" segítésén alapuló tanácsadási rendszer kiépítése;
  • az alkotói szabadság biztosítása;
  • az érdemi „tanácsadás" és az érdemi tervezői „befogadás" feltételeinek megteremtése.

6. Az építészeti kiviteli tervezés folyamatában az „építész-szerző" státuszának erősítése

  • bármilyen kivitelezési tevékenység csak az eredeti „szerző-tervező" által, vagy jóváhagyásával készített építészeti és szakági kiviteli tervdokumentációk alapján folytatható;
  • az építésztervező jelenléte és ennek igazolása a kivitelezési folyamatban feltétele az építmény használatba vételének (minden esetben).

7. Az olyan állami jellegű feladatok elvégzésének központi költségvetési támogatása, melyeket törvények, kormányrendeletek, miniszteri rendeletek írnak elő a köztestületi mérnöki-és építészeti kamarák számára.

8. Az építészeti értékek felismerése, ismerete közügy legyen az oktatás minden területén (az általános iskolától az egyetemekig), az ezzel kapcsolatos látásmód-kultúra megteremtésével.

9. Elengedhetetlen a Budapestet érintő átfogó fejlesztések politikai konszenzuson, a Főváros és a kerületek közötti együttműködésen alapuló vitele, a hajdani Közmunkák Tanácsa működési elveivel rokon, mégis korszerű keretek között.

10. A városi „szabadtér"-tervezés a szemléletváltozás korszakát éli: az „élhető" terek megteremtése elsőrendű szemponttá vált a településfejlesztésben. Ezért újra kell értelmezni a „szabadtér" tervezés módszereit, közösségi üggyé kell tenni az ezzel kapcsolatos jogi szabályozási, módszertani változtatásokat, elhatározásokat; meg kell teremteni a „részvételi" tervezés feltételeit.

Megjegyzés: a Területi Elnökök 2010. február 5-ei értekezletén a Budapesti Építész Kamara alelnöke hivatalosan átnyújtotta a fenti cselekvési program szöveget a Magyar Építész Kamara elnökének azzal a szándékkal, hogy segítse és befolyásolja a MÉK munkaprogramját.

a Budapesti Építész Kamara Elnöksége

forrás: BÉK
[szerkesztői kiemelésekkel]

Vélemények (4)
zapata
2010.02.13.
18:01

Csökkenteni akarjuk a bürokráciát vagy növelni? Annak a főépítészi kollégiumnak akarunk többletjogokat, amelynek a tagjait a polgármesterek nevezték ki és bármikor kirughatják?Más lenne persze a helyzet, ha a települési főépítészeket a szakma választaná ki és nem lehetnének a jegyzők lábtörlői...

Vásárhelyi Dániel
2010.02.13.
16:53

Az itt leírtakkal maradéktalanul egyet lehet érteni. De mindez jámbor óhaj, amivel nem megyünk a világon semmire. Mert konkrétumok kellenek. Csakhogy a szakmánk mozgásterének és kompetenciájának kiterjesztése mások érdekeinek sérelmével jár. Ráadásul Borvendég Bénitől tudhatjuk, hogy " vé...ajt nem lehet púderral gyógyítani ... " Akkor pedig ne a tüneteket próbáljuk meg kezelni, hanem magát a betegséget. Hogy mit jelent mindez ? Megmondom  ... Amikor odahagyta hivatalát Schneller István egykori budapesti főépítész, akkor - nyilván hirtelen felindulásból - nagyon világosan fogalmazott, a Kossuth Rádiónak adott egyik nyilatkozatában. Azt írta ugyanis nagyon pontosan körül, hogya pártok és a mögöttük álló gazdasági erők egy fajta pénzjegy nyomdának tekintik a TRT-t. Tehát a legtöbb bajunk okozója a zavaros pátfinanszírozásból eredő, már-már intézményesítet, össznépi mutyi, ami immár a korrupció legfőbb gerjesztője. A személyes érdekekkel átszőtt pártpolitikai sumákolás lassan mindent és mindenkit benyálaz. Véget kell ennek vetni. Transzparenssé kell tenni a pártfinanszírozást és akkor a dolgaink is jóra fordul(hat)nak. Különben nincs semmi remény ...

rokon
2010.02.09.
22:00

A Molnár Pétertől fönt idézett mondat e cikkben olvasható (forrásmegjelöléssel): Molnár Péter: Kommunikációs zavarok az építészet körül (1986)

ragacs
2010.02.09.
23:42

@rokon: Valóban. Szerintem azonban a "forrásmegjelölés-áradat" ez esetben nyugodtan hanyagolható, hisz a mondat eleve átirat. :) Eredetileg egy nemzet kormányára ill. politikusaira mondhatták, mára azonban már vagy fél tucat variánsa született az alábbi formula alapján:

Every nation/society gets/has the .......... it deservs.

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk