Nézőpontok/Vélemény

Lehet még normálisan dolgozni, „szakmailag” örülni?

1/9

Bejárat a FUGÁ-ba; fotó vm

?>
Bejárat a FUGÁ-ba; fotó vm
?>
BÉK küldöttgyűlés a FUGÁ-ban; fotó vm
?>
BÉK küldöttgyűlés a FUGÁ-ban; fotó vm
?>
Mónus János, Bálint Imre, O.Ecker Judit / BÉK küldöttgyűlés a FUGÁ-ban; fotó vm
?>
BÉK küldöttgyűlés a FUGÁ-ban; fotó vm
?>
Nagy Bálint a BÉK küldöttgyűlésen; fotó vm
?>
FUGA bontás előtt, fotó vm
?>
FUGA bontás előtt, fotó vm
?>
1/9

Bejárat a FUGÁ-ba; fotó vm

Lehet még normálisan dolgozni, „szakmailag” örülni?
Nézőpontok/Vélemény

Lehet még normálisan dolgozni, „szakmailag” örülni?

2009.06.17. 12:15

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Emődi-Kiss Tamás

Vélemények:
1

Dosszié:

Részletek Emődi-Kiss Tamás sajtóreferens beszámolójából a BÉK küldöttgyűléséről / FUGA, június 5.

A péntek délutáni nyüzsgő belvárosból érkezve a június 5-i küldöttgyűlésre, lassan az az egyre határozottabb benyomás alakult ki bennem, hogy – az egyébként inkább konferenciára emlékeztető, jó hangulatú – rendezvény az élet kettősségét ismétli. Egyrészt dolgozunk, együtt vagyunk a családdal, barátokkal, kollégákkal, tervezünk, éljük a saját módon boldog saját kis életünket, s mindettől függetlenül, úgy érezzük – már-már nem e mellett, hanem mindez ellenében – van valami külső, felső eseményfolyam, a politika, a gazdaság. A kamara is teszi a dolgát, miközben érzi, hogy nem lehet elvonatkoztatni a környező aktuális helyzettől. Ezt a légkört érzem, ha arra gondolok, hogy rossz a mára elviselhetőség határig növekedett, miközben természetesen továbbra is jó a házakkal s az emberekkel való munka, jó az építészettel foglalkozni. Ez kettős tudatállapothoz vezet, az egyik szemünk sír, a másik azért nevet.

 

Bejárat a FUGÁ-ba; fotó vm
1/9
Bejárat a FUGÁ-ba; fotó vm

BÉK küldöttgyűlés a FUGÁ-ban; fotó vm
2/9
BÉK küldöttgyűlés a FUGÁ-ban; fotó vm

BÉK küldöttgyűlés a FUGÁ-ban; fotó vm
3/9
BÉK küldöttgyűlés a FUGÁ-ban; fotó vm

 

A gyűlés erre a napi tapasztalatra mégis rácáfolt: ezúttal talán a rossz, vagy kedvezőtlen folyamatokkal kapcsolatban is volt pozitívum, nevezetesen az, hogy most már látható eredménnyel sokan dolgozunk, gondolkodunk ezek együttes, remélhetőleg hatékony, és a remélhetőleg nem túl távoli jövőben történő feloldásán, másrészt mindeközben búvópatakként felszínre tör az építészet, éled a FUGA. Lehetett az építészetről, kulturáról is beszélni, valódi mögöttes, pontosabban kézzelfoghatóan körülölelő fizikai és szimbolikus tartalommal.

A munkacsoportok beszámolóját O.Ecker Judit nyitotta. Az általa koordinált munkacsoport nagy állandó létszámmal, nagy energiával és vehemenciával kezdett hozzá a jogszabályi és alapszabályi háttér hiányainak, réseinek feltérképezéséhez, amelyekből kiindulva a kamarai kötelező és elvárt feladatok meghatározása után, e mögé, a jelenlegi jogi keretben is hatékonyabb, jobb munkát eredményező új kamarai szervezeti modellt szerkesztett. Tagjaink nem érzik a kamara működését, mert személyes problémáikra nincs reakció, bármiféle megoldásra utaló jel. Ezért, többek között problémacsoportok szerinti munkacsoportok működését javasolják, egy-egy elnökségi tag koordinálásával. Így az elnökség a munkacsoportok révén tartja a kapcsolatot a tagsággal, valóban fogadva az észrevételeket.

A második csoport a szabályzatok, jogszabályok, a jogi és pénzügyi szakmagyakorlási garanciák számbevétele után – mindezt zavarosnak és elégtelennek ítélve – határozottan javasolja egy olyan szervezet létrehozását, amely harmonizálja a megrendelő-tervező-kamara hármast, kamarai szolgáltatásként adva szervezési, garanciális hátteret tervezőnek, megrendelőnek. Kérdés, van-e a tagságnak igénye, hajlandósága arra, hogy a kamara szervezetén keresztül szerződjön, tartson jogi-pénzügyi kapcsolatot a megrendelőkkel, a kölcsönös korrektség kamarai őrködése mellett? A 15–20 fő körüli létszámmal rendszeresen ülésező harmadik témacsoport az ideális tervezési folyamat-modell végiggondolásával foglalkozva – egyszer-kétszer panaszdélutánként működve – haladt előre. Kruppa Gábor és az ötödik munkacsoport azzal az egyetértéssel ült le először, hogy a tervezői verseny jó. S arra jutottak, hogy azért ez nem egészen így van. Nyerni jó, viszont nyerni általában egyvalaki szokott, ezért gyakori a „dopping". Miközben mindenki úgy gondolja, hogy mindenki doppingol, csak ő nem. A „munkaszerzési" versennyel kapcsolatos jogszabályok elburjánzottak, önjáróvá váltak, ami részben rajtunk, építész résztvevőkön is múlott. A versenyek elvesztették természetes céljukat, szépségüket! A cél a verseny szabályozásának saját magunk alkotta, s nem kormányhatározatokkal készülő szabályok általi irányítása lenne, amelyek nekünk építészeknek betarthatók, hogy ezek a szabályok életszerűek lehessenek. Ez harmonizálna az EU általános minőségbiztosítási elvével (ISO).

 

Mónus János, Bálint Imre, O.Ecker Judit / BÉK küldöttgyűlés a FUGÁ-ban; fotó vm
4/9
Mónus János, Bálint Imre, O.Ecker Judit / BÉK küldöttgyűlés a FUGÁ-ban; fotó vm

BÉK küldöttgyűlés a FUGÁ-ban; fotó vm
5/9
BÉK küldöttgyűlés a FUGÁ-ban; fotó vm

Nagy Bálint a BÉK küldöttgyűlésen; fotó vm
6/9
Nagy Bálint a BÉK küldöttgyűlésen; fotó vm

 

A Gábor Péter koordinálta, egyéb felvetésekkel foglalkozó csoporthoz 43 témajavaslat érkezett a tagoktól. Ténylegesen a szabadtér tervezés, a kamarán belüli közösségépítő programok hiányának kérdésével, a 37/2007 kor. rendelet tájépítészeti szempontú kritikájával, a tájépítészeti műszaki ellenőri tevékenység jogszabályi hátterével foglalkoztak.

Alelnöki összegzés szerint a 120 jelentkező fele aktívan is megnyilvánult szóban személyesen, írásban az internet segítségével. A FUGA befejezését, beindulását követően az elnökség fokozott figyelmet fordít a munkacsoportok munkájának „élesítésére", konzultációkkal nagyon is konkrét eredmények produkálására, nyilvánvaló segítségnyújtásként a MÉK-nek, olyan területeken, amelyek nem az ő önálló hatáskörébe tartoznak.

Nagy Bálint – még mindig az elnöki beszámoló részeként – tájékoztatta a küldötteket a FUGÁ-ról. Ennek lényege, hogy elsősorban építészetet – és nem csak azt – kívánnak bemutatni, minden ismerős lesz, de minden egy kicsit másként fog történni. Együtt építészet és színház, építészek és civilek, zene és makett, gyerekek és komoly konferencialátogatók. A nyitás október 1-én az építészet hónapja nyitónapján, csütörtökön lesz, amely napot egyébként a FUGA építészeti napjának szánják. Az épületben működő valamikori Építők Műszaki Klubja komoly jazz hagyományait felelevenítve a péntek a jazz köré szerveződik, László Attila (volt építész) zenész szervezésében, saját és vendégzenekarok közreműködésével. A szombat egész nap a gyerekeké lesz, különböző korosztályok számára. Rajtuk keresztül, gondolva itt a kollégák családjára is, talán mi felnőttek is jobban megismerjük egymást, a fiatal generációk pedig az építészet szépségét. A vasárnap a komolyzenei és a színházi nap. Zsámbéki Gábor örömmel vette a megkeresést, tehát fognak színházat hozni a nagyterembe, a FUGA pedig „építészetet visz" a színház előcsarnokába. A hét első három napján termékbemutatók, konferenciák lesznek. Többek között lenne építészetkritika élőben, vetített prezentációként, lehetőség lesz a fővároson túl más fontos, vagy érdekes téma, projekt bemutatására is. Végül fontos kiállítások lennének a Budapestre érkező „vendégművészek", bemutatkozó rendezvényei. Amennyiben a pincei helyiségek is bekapcsolhatók, a tervezett képzőművészeti tevékenység is beindítható lesz. Az október 1-i indulás előtt 3 héttel sötétedés után a leendő programról előzetesek vetítésének segítségével a túloldali színházlátogató közönség „bevonásával" terjesztik a FUGA közelgő megnyitását. „Mostantól tőlem sokszor hallják majd: Hölgyeim és Uraim, érezzék jól magukat a FUGÁ-ban!" – zárta mondandóját Nagy Bálint, örömteli, nagy tapsot aratva.

 

FUGA bontás előtt, fotó vm
7/9
FUGA bontás előtt, fotó vm

FUGA bontás előtt, fotó vm
8/9
FUGA bontás előtt, fotó vm

 

Mónus János alelnök a költségvetések kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy a tagság elemi érdeke a FUGA, fizikai érintkezési pont létesítése egymással és a budapestiekkel. Az állam helyett ne csak a törvényes feladatokra költsünk, jutnia kell kulturális, építészeti tevékenységre is, saját magunkra. A FUGA gazdasági megalapozása két év alatt történt meg, ami így egy tagnak évi 8000 forintjába került. Egyébként a tagdíjbevétel alig több mint negyede marad kamaránk működésére, ami megdöbbentő! Más megvilágításból nézve: a jelenlegi 44000 forintos tagdíjból 57% kerül az államhoz adók és egyéb elvonások útján, a maradék szolgálja az állami köztestületi feladatok ellátását, vagyis e közfeladat ellátáshoz az állam nem ad, hanem kap. 2008-ban a BÉK 13.579.000 forintot fordított a FUGA létesítésére, tagi kölcsönként. Ez évben 44.325.000 forint fordítható költségvetés szerint a központ létesítésére. Komoly negatívum, hogy 14 millió forintnyi éveken át húzódó tagdíjhátralék van. Meg kell értenie mindenkinek: a kamara kötelező szolgáltatást végez, és most már közösségi munka is folyik.

A kamara továbbképző Kht-ja (Építész Továbbképző Kht.) az indulás után egy évvel 2008-ban lényegében nullszaldós lett. A távoktatás is sikeresen beindult, az internetes honlap és ennek háttere jól működik. Úgy tűnik rájöttünk, hogy a továbbképzés hasznos dolog, a programok és résztvevők száma nőtt, sokan a szükségesen túl több rendezvényen, képzésen vettek részt. A siker mérésére bevezetett 10-es skálán a résztvevők ítélete szerint a programok minőségi átlaga 8 pontos. A Kht. semmilyen állami, pályázati és kamarai támogatást nem kap, egyedül a részvételi díjakból kell fedeznie magát. Az egyszerűbb, olcsóbb működés érdekében Szendrei Zsolt, a Kht. vezetője bérletrendszer bevezetését javasolta, ami egyszeri éves befizetés után az évi programok szabadon látogatását biztosítja, ezzel az adminisztratív költségeknél elérhető megtakarításokkal a képzési díjak közel a felére lennének csökkenthetők. Hőnich Henrik, a felügyelő bizottság elnöke többek között kiemelte, hogy több éves hiányt pótolva, a tagsággal a belső kommunikáció megoldódni látszik.

A beszámolók után a bizottságok jelentését, a 2008-as és 2009-es költségvetést a Küldöttgyűlés elfogadta. Végül néhány hónapos elnöki jövőkép zárta az eseményt, mely szerint a kamarának progresszív túlélésre kell berendezkednie, határozottan csak a célok elérésére koncentrálva. A szakmai közéletben a BÉK jelentős helyet szeretne elfoglalni mind a FUGÁ-val, mind a Többék folyamat továbbvitelével és eredményeinek MÉK-kel közös érvényesítésével.

Emődi-Kiss Tamás sajtóreferens
2009.06.15.

forrás: Budapesti Építész Kamara

Vélemények (1)
rokon
2009.06.19.
22:40
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk