építészet : környezet : innováció

Összetettség és ellentmondás a tervtanácsban

Álságos díszlet vagy a régit átértelmező izgalmas kompozíció? Erről folyt a vita a Turányi Bence és Turányi Gábor által a budapesti Bem térre megálmodott irodaház terveit vizsgáló tervtanácson.
Haba Péter tudósítása.

Álságos díszlet vagy a régit átértelmező izgalmas kompozíció? A műemléki védelem okán megtartandó épületfragmentumokat magukba foglaló új épületek kritikái szinte mindig e két ellentétes véleményt fogalmazzák meg. Nem volt ez másként a Központi Építészeti-Műszaki Tervtanács január 29-i vitáján sem: bár a grémium egyként értett egyet abban, hogy a budapesti Bem téren létesítendő vegyesfunkciójú épület terve funkcionálisan átgondolt, s bővelkedik újszerű alaprajzi megoldásokban, a homlokzatok kialakítása mégis erősen megosztotta a jelenlévőket. Mindjárt az elején eláruljuk, hogy a diskurzus – mint mindig – most sem dőlt el egyik vagy másik oldal javára: megint megbizonyosodhattunk afelől, hogy erre a bonyolult építészelméleti-esztétikai kérdésre – talán nem túlzás ezt állítani – a kortárs építészet eddig nem talált általánosan kielégítő választ; legfeljebb csak néhány zseniális alkotó képes a többség számára meggyőző megoldást kiötölni.

 

Bem téri homlokzat
Légifotó
Bem téri homlokzat részlet
 

 

Mint kiderült, a Bem tér - Fekete sas utca – Bem József utca által határolt terület tulajdonosa az idehaza beruházói részről ritkán tapasztalható intelligencia jeleként meghívásos építészeti pályázatot írt ki. A tervezőknek nem csak az ingatlanfejlesztési programhoz kellett igazodniuk, hanem a területen található ideiglenes védelem alatt álló két épülethez is. Sőt, fokozva a helyzet bonyolultságát, a beruházó és az illetékes hatóságok (kerületi önkormányzat) közötti egyeztetésnek megfelelően a tervnek alapul kell szolgálnia a korábban érvényes kerületi szabályozási tervben a területre előírt módosításhoz is. A T2.a Építész Iroda Kft. építészei, Turányi Gábor, Turányi Bence és munkatársaik által készített győztes tervek egy korábbi tervtanácsi vitán (2008. július 24.) már megmérettettek, s jónak találtattak. A most bemutatott verzió azonban számos részletében eltér attól – a vitára ezért volt szükség ismét.

 

A védett magtár

 

Turányi Bence elmondta, hogy az 1897-ben K.u.K laktanyának emelt épület inkább történelmileg, semmint építészetileg érdekes – a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal állásfoglalásához igazodva ennek Bem téri első szerkezeti traktusát tartanák meg. A terület hátsó részén elhelyezkedő magtár két – a Fekete sas utcára és a Bem József utcára néző – véghomlokzata maradna meg. A három töredéket az új, üvegfalas épület mintegy körbefolyná. A kétszintes épület két patkóalakú átrium köré szerveződne – ezeket a Fekete sas utcától és a Bem József utcától egy-egy üvegfal rekesztené el, de a hozzájuk kapcsolódó passzázsokkal együtt a járókelők számára szabadon átjárhatók lennének (üzletsor és egy étterem is lenne a földszinten). A további hat emeleten irodákat alakítanának ki, a felszín alatt négy parkolószint húzódna. A homlokzatok karakterét az aranyszínű eloxált bevonattal ellátott függőleges bordázat váltakozó sűrűségű kiosztása, a raszterizált üvegfelületek és az árnyékolórendszerek határoznák meg. A korábbi üvegtető helyett az átriumokat egyfajta pneumatikus, teflonbevonatú fóliapanelek fednék (kiváló hőszigetelő; áttetsző, viszont árnyékol is).

Skardelli György opponens szerint az új terv az előző változat konzekvens folyománya, továbbfejlesztése. Az épület telepítését, arányait, kompakt tömegformáját, funkcionális rendszerét kiválónak tartja, dicséri azt is, ahogy az íves átriumokba befordul a külső homlokzati rendszer; a plasztikus, dinamikus hatású tetőzet és az átriumok viszonya számára a ház legizgalmasabb részlete. Ugyanakkor a régi homlokzatok megtartása és erőltetett beépítése hamis megoldás: a tartalom nélkülivé váló régi homlokzatok és az új részek között kibékíthetetlen küzdelem zajlik.

 

A hosszú oldalszárnyakat lebontják
Ez a kis parkocska mindenképpen eltűnik

 

A tervtanácsi tagok az épület szerkezetét érdemben nem vitatták, ellenben a homlokzatokat a legapróbb részletekig „felboncolták”: Finta József szerint régi homlokzatok díszletté degradálódtak, hártyákká, melyek mögött nincs hozzájuk tartozó „test”. Csak a Fekete sas utcában sikerült érdekes megoldást találni, mert itt a ház belsejében is folytatódik a régi magtár egyik megmaradó oldalfala révén. A maga részéről nem érti a ház történelmi jelentőségét sem: az 56-os eseményekhez semmi köze („az 1956-os forradalom számos fekete-fehér fényképén feltűnik mint háttér, és a rendszerváltás környékén is jelentős politikai események kötődtek az épülethez” – így az építészeti műleírás).

Sugár Péter a tervet „árnyalt és érzékeny viszonyulásnak” nevezi, a régi és új kapcsolatában a Venturi-féle „összetettség és ellentmondás” jelenségét idézi. A régi részek különös átlényegülésen mentek keresztül: az összkép izgalmas, a tervezés folyamata során példaszerűen gazdagodik újabb és újabb szép gondolatokkal.

A konklúzió: az elvi építési fázis építészetileg és műszakilag egyaránt továbbfejlesztett, építési engedélyezési terveit engedélyezésre javasolta a tervtanács, de ajánlotta a homlokzatok újabb átgondolását.

Haba Péter

5 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »