Ösvény és négyzetháló – online előadássorozat / 3.

Az Ösvény és négyzetháló – Regionalizmus és modernizmus határán című előadássorozat harmadik előadása, amelyet Helen Fessas-Emmanouil építészettörténész, az Athéni Egyetem nyugalmazott professzora tart. Az előadássorozat egy kutatáshoz kapcsolódik, amely 20. századi görög építészek munkásságán keresztül foglalkozik a regionalizmus és a modernizmus örökös dichotómiájával az építészetben.

Az építész és a tervező: modernitás és hagyomány Aris Konstantinidis és Constantinos Doxiadis munkáiban

Az előadás a kortárs görög építészet és várostervezés két kiemelkedő alakjának újraértékelését javasolja, akiknek holisztikus megközelítése túllépett a modernizmus gyökértelenségén és anti-tradicionalista elvein. Constantinos Doxiadis (1913-1975), a világhírű várostervező és az ekisztika elmélet atyja; és Aris Konstantinidis (1913-1993), építész, filozófus, akinek munkásságában modernitás és hagyomány egyszerre jelent meg. 
Annak ellenére, hogy e két férfi származásuk, személyiségük, végzettségük, tehetségük, képességeik, pályafutásuk és munkásságuk nagyságrendje tekintetében jelentősen különbözött egymástól, volt bennük néhány közös vonás is.
Az előadás a két férfi munkásságának azon aspektusaira összpontosít, amelyek megerősítik a görög festő és költő, Nicos Engonopoulos alábbi nézetét: "Az évek szerintem arra tanítanak bennünket, hogy minél nagyobb egy művészet [és mesterség] helyi jellege, annál globálisabb a relevanciája. Hogy minél személyesebb, annál nagyobb az egyetemes jelentősége. És minél inkább a saját korából való, annál örökkévalóbb a tartalma".

Helen Fessas-Emmanouil építészettörténész, az Athéni Egyetem professor emeritusa. Az athéni Nemzeti Műszaki Egyetemen tanult építészetet, majd doktori fokozatot szerzett. Az egyetem Színháztudományok Tanszékén színházi építészettörténet és színpadtervezés témában oktatott. Kutatómunkája a 19. század végi és különösen a 20. századi görögországi építészetre összpontosít, történelmi és kulturális kontextusában, valamint a világ építészetével való kapcsolatában. Számos tudományos cikke és kutatási cikke jelent meg görög és külföldi folyóiratokban, konferencia-kiadványokban, lexikonokban és gyűjteményes kötetekben. Huszonegy tudományos monográfia szerzője (vagy társszerzője és szerkesztője) középületekről, kiemelkedő építészekről, színházi építészetről és építészetelméletről. Doktori disszertációjával, melynek címe: Theatre Architecture in Modern Greece, 1720-1940 (1994) az Athéni Akadémia 1995-ös díját nyerte el, Essays on Neohellenic Architecture (2001) című könyvét pedig a Nemzetközi Építészeti Akadémia (Interarch) a 2003-ban Szófiában megrendezett 10. Építészeti Világtriennálé könyv/folyóirat pályázatán kitüntetéssel jutalmazta. Utolsó monográfiája Basile Coureménos építész és akadémikusról 2017-ben jelent meg az Athéni Akadémia kiadásában.

Az előadás angol nyelvű!

Az esemény megvalósulását az NKA támogatta. (www.nka.hu)