Épülettervek

Őzdomb Lakókert

1/24

?>
?>
Őzdomb lakópark - Jánosi János
?>
Őzdomb lakópark - Jánosi János
?>
Őzdomb lakópark - Jánosi János
?>
Őzdomb lakópark - beépítés
?>
Őzdomb lakópark - Jánosi János
?>
Szabadon álló családi házak alaprajzai
?>
Sorházak alaprajzai
?>
Sorházak, külső sor
?>
Őzdomb lakópark - Jánosi János
?>
Őzdomb lakópark - Jánosi János
?>
Őzdomb lakópark - Jánosi János
?>
Őzdomb lakópark - Jánosi János
?>
Szabadon álló 2. típus
?>
Szabadon álló 2. típus
?>
Szabadon álló 3. típus
?>
Étterem látványterve
?>
Konditerem látványterve
?>
Konditerem utcai homlokzata
?>
Zsák bejárat
?>
Kápolna látványterve
?>
Vásárcsarnok látványterve
?>
Főbejárati látvány
?>
Átváltozás
1/24

Őzdomb Lakókert
Épülettervek

Őzdomb Lakókert

2009.05.20. 10:25

Projektinfó

Földrajzi hely:
Nyíregyháza, Magyarország

Építészek, alkotók:
Jánosi János

Vélemények:
34

Lakóparkjaink divatos szlogenek alapján terveződnek, szakemberek által kitalált elméletek szerint, de az ember sokszor kifelejtődik. Pedig az eredeti magyar falu magában hordozta, mind struktúrájában (beépítési formájában), mind épületeinek szervezésében és formájában a természethez és tájhoz fűződő viszonyában, mind az éggel és istenhez való kapcsolatában az „egész-séges" élet lehetőségét. Jánosi János lakókert terve Nyíregyháza-Sóstóhegyen.

A mai ember egyre többször hallja azt a divatos szót, hogy egészség (egészséges életmód, egészséges táplálkozás, egészséges lakókörnyezet stb.), de egyre inkább elfelejtődik az anyanyelvünk által még őrzött, eredeti jelentéstartalom: „egész-ség". Lakóparkjaink szintén sok divatos szlogen alapján terveződnek, „szakemberek" által kitalált elméletek szerint, de az ember sokszor kifelejtődik. Az eredeti jelentéstartalom elhomályosul, idegen elméletek által az élet hiánya érződik rajtuk. Pedig az eredetei magyar falu magában hordozta, mind struktúrájában (beépítési formájában), mind épületeinek szervezésében és formájában a természethez és tájhoz fűződő viszonyában, mind az éggel és istenhez való kapcsolatában az „egész-séges" élet lehetőségét. Természetes volt számunkra mikor egy ilyen feladathoz kezdtünk, hogy nem a divatos elméletek szerint kell kitalálnunk valami újat, hanem hagyományaink újraértelmezésével megtalálnunk egy a természetünknek és a valós életünknek megfelelő formát, hogy kerek egész lehessen a leendő lakók élete.

 

Őzdomb lakópark - Jánosi János
2/24
Őzdomb lakópark - Jánosi János

Őzdomb lakópark - Jánosi János
3/24
Őzdomb lakópark - Jánosi János

Őzdomb lakópark - Jánosi János
4/24
Őzdomb lakópark - Jánosi János

 

 

Előzmények
A jelenleg lakóövezetbe tartozó üres területre készült egy beépítési koncepció, melynek megfelelően a terület lakókertként épülne be sorházas és szabadon álló beépítéssel. Az előzetes kalkuláció szerint a jelenlegi tulajdonos nem telkeket értékesítene, hanem kulcsrakész lakásokat adna el a leendő tulajdonosok aktív bevonásával.

Koncepció
„Lakó-Kert" a nevében is benne van, hogy két dolog a fontos:

  • a lakó (az ember, általa az élet, az ember valós természete) aki itt fog élni
  • és a kert (a táji környezet, a táj természete és hagyományai, az épített környezet és a beépítés hagyományai), amely a tágabb életteret fogja adni.

A beépítés alapstruktúráját is két alapvető dolog határozza meg:

  1. az idők folyamán kialakult, az itt élő emberekre és táji adottságokra jellemző beépítési hagyomány (a „bokros" beépítés, a halmazos struktúra, melyeket Nyíregyháza környékén a mai napig őriznek a helyiségnevek: pl.: Róka bokor stb.)
  2. a mai valós élet körülményei, a mai „modern" életforma és annak egészséges továbbgondolása (a felgyorsult élet következményei, az autóval való közlekedés, az elidegenedett élet kompenzálása stb.)

 

Őzdomb lakópark - beépítés
5/24
Őzdomb lakópark - beépítés

Őzdomb lakópark - Jánosi János
6/24
Őzdomb lakópark - Jánosi János

Szabadon álló családi házak alaprajzai
7/24
Szabadon álló családi házak alaprajzai

Sorházak alaprajzai
8/24
Sorházak alaprajzai

Sorházak, külső sor
9/24
Sorházak, külső sor

 

 

Beépítés
A terület mellett húzódó, tervezett elkerülő út mellé, a főbejárat két oldalára kerültek a nagyobb autós forgalmat generáló középületek (állatsimogató, vásárcsarnok, étterem, squash) melyek az itt élőket és a város lakóit is kiszolgálják. A kert közepén a nyugalmat és pihenést szolgáló kert és a tó helyezkedik el a közösségi életet szolgáló központi épülettel és „látványmalommal", melyet a főközlekedést szolgáló körgyűrű vesz körül. Ide kerültek a városiasabb beépítésű sorházak. A körgyűrűből nyílnak a nyugodtabb élet feltételeit biztosító bokrok, zsákutcás beépítéssel, melyek a magántelkek bejáratait adják. Egy bokorba 12 teleknél több nem került, mert az még létszámára való tekintettel magában hordozza a bokrokon belüli kisebb közösségek lehetőségét. A terület felsőbb, központi terén egy hajló út teresedésében kapott helyet az ökumenikus kápolna.

A beépítést úgy alakítottuk ki, hogy a terület méreténél fogva a városba ágyazott, de az önálló közösség kialakulásának lehetőségét magán hordozza. Szellemi vezérfonala a terület közepén kialakított körgyűrű és kör alakú tó, pihenőparkkal, amely az egész beépítés középpontja, csillagrendszerének Napja. A terület felnyúló, ívesen kialakított rész központjában helyeztük el a templomot, a lakókert Holdját. A lakóterület bokros kialakítása pedig a bolygóknak felel meg.

 

 

Szabadon álló 2. típus
14/24
Szabadon álló 2. típus

Szabadon álló 2. típus
15/24
Szabadon álló 2. típus

Szabadon álló 3. típus
16/24
Szabadon álló 3. típus

Étterem látványterve
17/24
Étterem látványterve

Konditerem látványterve
18/24
Konditerem látványterve

Konditerem utcai homlokzata
19/24
Konditerem utcai homlokzata

Zsák bejárat
20/24
Zsák bejárat

 

Épületek
Az előzetes programegyeztetésnek és a beépítési koncepciónak megfelelően háromféle alaprajzi mérettel 12 szabadon álló családi ház és kétféle alaprajzi mérettel 8 sorház építészeti vázlatterve készült el jelen fázisban. Az előzetes egyeztetéseknek megfelelően a piaci igények, a beruházói elvárások és az építészeti minőség minél jobb kialakításának érdekében a típustervekbe a fentebb említett szempontokat építenénk be:

Szabadon álló épületek
A „bolygó" bokorba-zsákokba kerülő típusterveknél a 12 állatövi jegy volt a kiindulási alap, amely 12 különböző karaktert takar, és ennek megfelelően jött létre a 12 típusépület. Ez így természetesen csak a kezdet, egy „játék". A leendő lakók valódi karakteréhez lehet igazítani az adaptációs tervek időszakában az egyes épületeket úgy, hogy az eredetileg elképzelt építészeti karakter és utcakép a sokszínűség mellett egy irányba mutasson, és az építészetileg egységes kép kialakítását elősegítse, a tájegységre jellemző építészeti megformálással.

Az épületek előzetes egyeztetéseknek és a piaci igényeknek megfelelően három méretben készülnének (3x4 darab típus terv)

  • 90-120 m2 alapterülettel 1 állásos garázzsal, földszintes kivitelben tetőtérbeépítési lehetőséggel.
  • 120-180 m2 alapterülettel 2 állásos garázzsal, földszintes kivitelben tetőtérbeépítési lehetőséggel.
  • 180-250 m2 alapterülettel 2 állásos garázzsal, földszintes kivitelben tetőtérbeépítési lehetőséggel.

A kiválasztott három méret igazodik a beépítési karakterhez és telekméretekhez és ezen keresztül a várható értékesítéshez is. A „főbb" utak mentén a kisebb (~700m2) telekmérethez az 1-es típus, a zsákok bevezető útjai mentén lévő közepes (~800-900m2) telkekhez a 2-es típus, a legcsendesebb, legnagyobb (~900-1200m2) belső telkekhez tartozó 3-as típusú épület szerepel az elképzelések között.

 

Kápolna látványterve
21/24
Kápolna látványterve

Vásárcsarnok látványterve
22/24
Vásárcsarnok látványterve

Főbejárati látvány
23/24
Főbejárati látvány

Átváltozás
24/24
Átváltozás

 

 

Sorházi épületek
Az épületek a négy részre osztott központi körgyűrű mentén helyezkednek el. A típustervek fő karaktere ennek megfelelően a négy elemnek (tűz-föld-levegő-víz) és a négy ősalkotónak (meleg-hideg-nedves-száraz) az asztrológia szerinti társításából áll össze, összesen nyolc típustervként. Az előzetes egyeztetéseknek és a piaci igényeknek megfelelően két méretben összesen nyolc épülettípus került kidolgozásra.

  • 120m2(70+50) alapterülettel 1 állásos garázzsal, földszint + tetőtérbeépítéssel         
  • 140m2 (80+60) alapterülettel 1 állásos garázzsal, földszint + tetőtérbeépítéssel    

A kiválasztott két méret a beépítéshez és telekméretekhez igazodik. A külső, zajosabb sorházi telkek 10 méteres telekszélességgel az 1-es típusú épületek lehetőségét takarja, míg a csendesebb kicsit nagyobb telkekre, 12 méteres telekszélességgel a 2-es típusú, nagyobb épületeket lehet építeni.  

 

Őzdomb lakópark - Jánosi János
10/24
Őzdomb lakópark - Jánosi János

Őzdomb lakópark - Jánosi János
11/24
Őzdomb lakópark - Jánosi János

Őzdomb lakópark - Jánosi János
12/24
Őzdomb lakópark - Jánosi János

Őzdomb lakópark - Jánosi János
13/24
Őzdomb lakópark - Jánosi János

 

 

Karakter, beépítési lehetőségek
Természetesen, hogy a fent említett szempontok ne csak elméletek legyenek, a típusterveket egy általunk elképzelt, egy lehetséges variáció szerint összerajzoltuk  mintabokorrá, illetve a sorházas beépítés egy szeletévé. Ebben az esetben a várható egyediségek szerint alakítottuk az épületeket (pl.: a telek adottságainak megfelelően megtükröztük őket) így is igazolva azt, hogy az épületek a későbbi adaptáció folyamán alakíthatók a leendő telkek, tájolások és megrendelői elvárások szerint. Az alaprajzi formációk kialakításánál törekedtünk a sokszínűségre. Az alaprajzi ötletek összegyúrhatók egymással, a leendő vásárlók ötleteket nyerhetnek így az ő végső megoldásukhoz. Ezeken túlmenően az egész területről látványterveket készítettünk a várható hangulatot és karaktert érzékeltetve, melybe már a konkrét épületeket rajzoltuk be. Ezen terveknél inkább a hangulati elem a lényeges, és nem a konkrét részletek, azok a későbbi tervezési fázisokban pontosíthatók.

Jánosi János
Kvadrum Építész Kft.


Nyíregyháza-Sóstóhegy
224 telkes „ŐZDOMB" LAKÓKERT

Alapkoncepció és beépítés: Jánosi János Pro Architectura-díjas építész
Szabadonálló mintaházak: Balassa Endre építész, Bata Tibor építész, Jánosi János Pro Architectura-díjas építész, Makovecz Imre Kossuth- és Ybl-díjas építész, Orbán Oszkár építész, Pióker Andrea „vándor"építész, Robogány Andrea építész, Szegedi Antal építész, Túri Attila Ybl-díjas építész, Zsigmond Ágnes építész, Zsigmond László Ybl-díjas építész
Minta sorházak: Balassa Endre építész, Bata Tibor építész, Heil Tibor építész,
Jánosi János Pro Architectura-díjas építész, Orbán Oszkár építész, Robogány Andrea építész, Zsigmond Ágnes építész, Zsigmond László Ybl-díjas építész

Vélemények (34)
bandg
2009.05.26.
10:38

A tervezők bemutatnak valamit.

Az olvasók véleményt mondanak, beszélgetnek egymással, kérdéseket fogalmaznak meg. Olyanokat is amiket a tervezőknek kellene megválaszolniuk.

De miért nem?

omeko
2009.05.26.
07:36

a nők lapjában is vannak ilyen szép rajzok.

:)

Yan Gable
2009.05.25.
19:24

Yan Gable

A karancslapujto project úgy hallottam az első ház után meghalta magát.

A telepítési terv nem igazán szerencsés, mert a tájolás nem körszimmetrikus. Vagy a ház két eltérő oldala mutat más-más képet vagy nem funkcionális, amikor a kert és a ház viszony akifordul az észak-déli tengely mentén. A gyűrűk felszaggatása is esetleges.

Kicsit formalista és szerethető, de szakmailag erősen kritizálható a beépítés egy részén lakások és a kertek viszonya és használhatósága. Azsákutcás hurkok nem Kós Károly ötletei alapján születtek. Nem is értem, miért is említik egyesek együtt Kós Károlyt és a terv koncepcióját. Szerinetm nincs közük egymáshoz. Ez egy egységes és egyedi terv, de semmi köze sincs sem a hagyományos faluhoz, sem a modern kertvároshoz = építészetileg több energiával megfogalmazott urban sprawl.

csucsika
2009.05.25.
15:35

de miért olyan kevés az üvegfelület a házakon?? kell a hely a díszítésnek?  sötét lesz benn

marianna
2009.05.25.
09:44

F. L. Wright és Kós Károly szimbiózisa a boncasztalon. Ez maga az anakronizmus. A végeredmény azonban tagadhatatlanul szerethető, hiszen szerethető az a formavilág is, amiből a tervezők merítenek. A zsákutcák forduló sugaraival szerintem is bajok lesznek ( kukás autó, betonpumpa - mixerek ).

pászti
2009.05.25.
06:53

szuburbán amerikai mintára + erdélyi tematikájú Disneyland,

még hogy magyar falu lenne.... 

> { székely-smiley ajándékba minden kedves épitésznek 

pászti

sponcsak
2009.05.25.
15:21

@pászti: ha mar egy kis szeretheto diszités, meg a multra valo utalas is van egy épuleten az mar egybol Disneyland??!!! ;-(((

sityu
2009.05.25.
16:09

@sponcsak: Nem, nem erről van szó.

Diznilend-ről vagy kitsch-ről (gyk: giccs) akkor beszélünk, ha formai elemeket a történeti (és a történetiből következő formai) kontextusból kiemelve, csupán felszínes esztetizáló ('jaj de szép') elvek szerint szerkesztünk össze.

Nincs ezzel baj: az USA vidéki építészetének és építészeti kulturájának zöme erről szól, s a diznilendet is nagyon szeretik a zemberek. És ők is büszkék szoknak lenni a nemzetük eredményeire.

Csakhát mi szeretjük azt mondogatni, hogy különbek vagyunk kulturálisan a zUSÁnál...

S az építészet is a kultúra része, ha nehezebben is befogadható ill. nehezebben is kikerülhető, mint pl. a zirodalom.

Meghát szépek ezek a házak, meg jó ez a beépítés, csak a magyarázat sántít.

Tehát: diznilend=szép. 

Kühn Péter
2009.05.21.
21:53

Nagyon különösnek találom, hogy a műleírás elméleti fejtegetései köszönő viszonyban sincsenek a rajzokkal.

maga a műleírás első bekezdéseének mindenden egyes mondata komoly vitára ad okot, nem beszélve az ordító magyartalanságokról, melyeket rossz volt olvasni.(elfelejtődnek!, terveződik!, kifelejtődik!...!) Sajnálom, hogy pont ebben a témában kell ezt szóba hoznom.

Szerintem az építészet nem elsősorban (és általában nem) elméletek kifejezése,olyan nyelv , amelynek kifejezőeszközei sosem a szavak, hanem a megélhető és megtapasztalható arányok, terek, fények, benyomások, stb. az a létrejött valóság, ami más, mint az eszmék és gondolatok szintje.

ez nem jelenti azt, hogy az építészetben ne lenne koncepció,

eszme, filozófia ill. mondanivaló, csak azt, hogy nem ez az elsődleges, mert ez egy más műfaj.

Az is furcsa, hogy építész azt gondolhatja egy olyan körívbe szerkesztett zártsorú beépítésről, ahol a minimális kertek a tó felé szűkülnek , továbbá a laikus számára is nyilvánvaló túlépítésről vagy éppen csekélyke telekméretről, hogy az egy egész-séges élet kerete tud lenni.

Sajnálatos, hogy a szerzők a hivatkozott magyar falu tipográfiáját nem vették figyelembe, hanem degen formához nyúltak.

Az is sajnálatos, hogy elfelejtették közölni, hogy ez egy spekulációs beruházás.

Ugyanis a magyar falu az emberek valós igényéből és lehetőségeiből, az életforma hű lenyomataként született (és nem egy egészséges életforma kereteként, mert egészséges életforma nincs), építészek és beruhátók nélkül természetesen, természetesen.

Szerintem itt az embert úgy felejtették ki a tervezők, ahogy azt a műleírásban nem akarták.

befejezem, mert fáradt vagyok

Üdv

KP

 

iwel
2009.05.21.
16:31

Nagyon frankó és a grafika is nagyon szép.

gaspar_bonta
2009.05.23.
09:28

@iwel: megismételnéd ezt kérlek ?

bandg
2009.05.21.
09:17

nagyon sokminden felpöckölt

-szakmán belüli publikálásnál ritka hogy az -egyébként nagyon hosszú tervező névsort- mindenki kiegészíti még a sok-sok díjjal és elismeréssel amit kapott eddig.

Én e nélkül is elhiszem. Pontosabban a szememnek.

- nekem sántít a beépítés "a divatellenes, hagyományok újraértelmezése" magyarázat, ez nem hagyomány, ez egy beépítési típus amit a világ minden részén használnak jól vagy rosszul. Ha a centrális beépítésre ránézek előbb jut eszembe Delhi, mint a nyíregyházi bokros beépítés. 

- a madártávlati képen nem tűnik meggyőzőnek a zsákutcás forma beépítése, olyan mintha mindenki kapott volna egy telket-mint egy zh-ban- aztán rakjuk össze a végeredményt, és a tervek minősége is ezt az egydélutáni munkát mutatja

-modoros, írtó modoros, mai vagy 30 évvel ezelőtti?  - ugyanakkor mennyire örülnénk ha ebben a modorban, ilyen részletkkel és gazdagsággal , szeretettel beépülne ez a terüle, biztosan akik elhatározzák hogy ide költöznek, megkapják amire számítanak.

 

 

 

 

Kühn Péter
2009.05.21.
21:03

@bandg: szia,

egyetértek: nekem pl. a Honeckerrel  csókolózó Brezsnyev  legendás fotója jut eszembe a kidekorált névsorról. Sajnos szomorúan kell ezt mondanom organikus építészek kapcsán.

Még két dolog (mivel a bemutatott tervvel alapvetően elégedetlen vagyok)

-a díjak nem köteleznek semmire?-(ha nem, akkor baj van)

-minden új munkánál  bizonyítani kell (ha nem, akkor is baj van)

üdv

kp

Mócsi Gábor
2009.05.22.
14:23

@Kühn Péter: Én már azt sem értem egyébként, hogy minek írják oda egy házterv kapcsán egy cikkben, hogy "x.y. építész" Ki a csuda lenne? Gépész? Kertész? Cípész? Ki tervez házat, ha nem az építész? Már ez is egyfajta kivagyiság az én szememben. Amúgy engterven is láttam már olyat, hogy "x.y. Ybl-díjas". Ott már nem is "építész". De gondolom ez a hatóságot hidegen hagyja...

gaspar_bonta
2009.05.21.
08:23

bár már egyszer ezt megpróbáltam, de hátha most.

az építészeti rajz kérdése merül fel bennem egy ilyen terv láttán, az építész ábrázolási eszközei. alapvetőleg én három vállfaját különböztetem meg az építész és ábrái közötti viszonynak.

az első az a durva 3d rendermester, amikor a látványterveken a kanapén a tegnapi vörösborfolt is ott van - ebben az esetben szerintem a tervező és a megrendelő is a sterilségre, a tökéletes geometriára és a látvány hajszolására áldoz fel mindent - hiába. egy techikai trouveille - és közben annyit kamuzik benne a rendermester a fényekkel, felületekkel, bármivel, amíg vizuálisan tökéletes nem lesz a kép.

a második az ilyen fajta, mint ez a terv. számomra ez mélyen konceptuális alkotás, mivel minden rajzon látszik, ahogy az ötlet fontosabb a logikánál, a vázlatokon megjelenő formák ha épp nem ilyenek, hanem 3 görbe mentén képzett torz vesék lennének, szellemiségében akkor is ilyen notórius mintakövetés lenne. miért mondom ezt ? mégis ki veszi valaha észere, hogy az épületének kontúrja gondolatban folytatódik a szomszéd épületének kontúrjával, méterek távolságában? mégis mennyire megengedő egy ilyen ház, ha 20-30-50 év múlva az új tulajdonos át akarná alakítani ? persze a képeken az látszik, hogy a megépült ház gondosan ki lettdolgozva és a fotózáskor jól mutatott - de ahogy azokban a házakban, amit ezek mímelnek még benne volt az építész tudása, az anyag szeretete, az építőmester kézügyessége, a helyszín megbecslése - ebben én csak egy kínlódást látok.

a harmadik pedig az, amikor az ötlet szabad úton születik, mentesen konvencióktól és képektől, mentesen a stílus, a látvány vagy egyebek szorításától. megtelik belső értékekkel, felépít egy rendszert és megfelel a belső szabályainak.

 

bonta

Kühn Péter
2009.05.21.
20:51

@gaspar_bonta: szervusz,

igen, érdekes valóban a grafikáról elmélkedni pont ennek kapcsán.

Habár nehezen értem az eszmefuttatásodat és úgy érzem, hogy most éppen nem ide vágó illetve ide vágó lehetne, ha egyéb (fontosabb) dolgok rendben lennének.(lásd majd másik hozzászólást)

Én ennek kapcsán azon akadtam fent, hogy egészen mást mutat a ködbe vésző 3d render, (melyből egyetlen egy kép van fennt)  mint a szabadkezes axonometriák ill. beépítési helyszínrajzok. Sajnos az utóbbiakból ugyanis laikusok számára is egyértelműen látszik a durva túlépítés vagy másképpen nézve a kicsi telkek kiosztása (telekspekuláció), a kert hiánya, pontosabban a használhatatlansága stb.stb.

mintha  a feltételezésem szerint utóbb készített 3D korrigálna ezen... 

Sajnos az a véleményem a bemutatott rajzok alapján, hogy ez a beruházás is vastag üzleti szempontok szerint épül és az "egészséges élet lehetőségének" árát is jól meg kell majd fizetni.

üdv

KP

 

 

 

válfaj

mB
2009.05.20.
18:47

Meglepő, hogy a lakópark telepítési koncepciója a bokros településekre hivatkozik – azoknak a lényege – ha jól értem – valóban a „bokor”, de az egyes bokrok viszonylag távol vannak egymástól, lokális központocskákként, a köztük elterülő mezőgazdasági területek között.

Amit itt látunk az viszont nem nagyjából, hanem egy-az-egyben az észak-amerikai kertvárosok világának az átvétele: (szinte) kizárólagos lakófunkció, hangsúlyozott autóhasználat, és zsákutcák. (a lenti kép csak egy példa találomra: Edmonton, Kanada).

A kis telkek, a telkekben kényelmetlenül feszengő, azokhoz képest nagy házak… Különösen a háromszögű telken íves típusú épületek tűnnek nagyon kényelmetlennek… (Találtam jó sok északi tájolású szobát is…)

Még az identitáshoz - érdekes hogy a szöveg a "tájegységre jellemző formálást" említ, de a házak kísérteties hasonlóságot mutatnak az aszódi parókiához, például ("a hely szelleme" címmel jelent meg róla tudósítás...).



zapata
2009.05.21.
04:05

@mB: Ezek a zsákutcák azért nem eleve ördögtől valók. Jó tizenöt éve terveztem egy telekosztást, amiben egy ilyen zsákutca is előfordult, inkább kényszerből, mint előre megfontoltan. A földtulajdonos rettenetesen félt a trapéz formájú telkektől, de végül ezek lettek a legkapósabbak. A területen ma is ez a helyi népnyelvben féregnyúlványnak nevezett zsákutca a legnépszerűbb. Persze az utca végén a kört kétszer akkora átmérőjűre vettem, mint az utca és úgy látom Edmontonban is hasonlóan csinálták. Ezen az Őzdomb terven rettentően szűk a fordulókör.

mB
2009.05.21.
16:04

@zapata: Persze, nincs is probléma a zsákutcákkal, sőt: nyilván kisebb forgalmat jelentenek és nagyobb biztonságot mondjuk a játszó gyerekekenek, stb. A különös itt csak az, hogy a fenti telepítés a "tájra jellemző" gesztusokkal magyarázza a tipikusan északamerikai kertvárosi telepítést, és a helyi formai jellegzetességgel a - saját formavilágát. :-)

Amúgy ha már ilyen kis telkek vannak, én meggondoltam volna a telkek belakásának lehetőségeit: a szinte pontosan középre pöttyintett óriási házak gyakorlatikag "megeszik" a telket, szinte csak keskeny oldalkert marad körös-körül. Ha viszont oldalhatárra kerülnek a házak, az udvarhasználat sokkal intenzívebb lehetett volna - persze ehhez nem a körkörös és jin-jang telepítés, hanem a tájolásra jobban figyelemel lévő utcahálózat kellett volna, mondjuk. Ami - ha már valami - a magyar településekre inkább jellemző lehet, már csak a józan, tenyerestalpas okosság miatt is. Inkább, mint a körkörös jinjangok. :-)

Kühn Péter
2009.05.21.
21:09

@zapata: nemhogy nem, de a zsákutcák kifejezetten jók. nNm látom, hogy ezt valaki kritizálta volna. Biztos irigykednek azok, akik féregnyúlványnak nevezik azt az utcavéget ahol tollasozni vagy a gyereket biciglizni tanítani lehet.

Az Őzdomb az autós élet valóságáról csak műleírás szintjén vesz tudomást. Az építészet nem a szavak világa.

 Üdv

KP

Kühn Péter
2009.05.21.
22:01

@mB: szervusz mB,

egyetértek a hozzászólásaiddal, sőt! örömmel, olvastam őket, színvonalasak.

üdv

Kp

 

zsuppanandras
2009.05.20.
17:10

[hozzászólás törölve]

a hozzászólási lehetőség elsősorban arra szolgál, hogy tartalmas, átgondolt kritikát lehessen megfogalmazni a bemutatott épületekről. egy-egy odavetett, fanyalgó megjegyzésnél akkor is többet érdemel a tervezésbe befektetett rengeteg munka, ha az eredmény történetesen nem tetszik vkinek.

abra
2009.05.20.
18:12

@zsuppanandras: De ha senkinek sem tetszik? : )

sponcsak
2009.05.20.
21:05

@abra: Ez egyszeruen nem igaz

gaspar_bonta
2009.05.21.
07:50

@sponcsak: :(

na nekem lőttek.

Kühn Péter
2009.05.21.
21:19

@zsuppanandras: bocsánat, csak egy megjegyzés:

az elszaporodó kimoderálásokkal én személy szerint nem értek egyet, de ha már ez az elképzelés, akkor elejét lehetne venni, ha az ÉF a címlapon feltüntetné, hogy s mint, és ki mire számítson.

Sajnos a kritikával szemben nem tudom, hol lehet meghúzni a határt.

Pl. egy irgalmatlan ledorongolás előtt fusson meg egy jópársornyi kötelező kört  a befektetett munka iránti kötelező tiszteletről?

Sajna én is kaptam olyan kritikát ÉF-es szerkesztőtől, nagy hetilapban nagyon nyúlfarknyit, ami méltatlan volt a befektetetett munkához, mondom is: megalázó.

de a tietek a honlap

üdv

KP

 

zsuppanandras
2009.05.21.
21:38

@Kühn Péter: a moderációnak az a célja, hogy a kritika valódi kritika legyen: egy odavetett mondatnál  többet ér a többi olvasó és a szerző számára is ha tartalmas, átgondolt bejegyzések érkeznek. szeretnénk a nálunk publikáló tervezőket megvédeni - nem a szakmai vagy éppen szakmán kívüli kritikától, hanem attól a helyzettől, hogy a munkájuk megjelenése után sorra érkezzenek az "ez micsoda vacak, vaze", "ilyen rondaságot" típusú bejegyzések.

Kühn Péter
2009.05.21.
21:57

@zsuppanandras: ez teljesen érthető.

de erre szerintem nagy betűkkel fel kell hívni a hozzászóló figyelmét.

lehet hogy ez már (azóta, hogy regisztráltam) , így van??

üdv

KP

sponcsak
2009.05.22.
13:23

@zsuppanandras: Személy szerint nagyon profinak tartom az itteni moderaciot, mert megakadalyozza, hogy ugy eldurvuljon a vita, mint azt némely mas website-on lathatjuk és ennek is koszonheto, hogy tobbnyire értelmes hozzaszolasokkal talalkozunk itt anyazas helyett.

sponcsak
2009.05.20.
15:26

Gyonyoru!!!!

omeko
2009.05.20.
12:42

még valamikor a 80-as évek legelején, a nógrádi Karancslapujtő környékén próbálkozott ezzel a Mester, nem tudom mi lett belőle? Az első (udvar)ház, amit odatervezett, az olyan óriási volt, hogy amikor először megláttam, azt hittem, rossz léptékben kivitelezték.

omeko
2009.05.20.
12:25

1987 ?????

gratula

 

schigeru
2009.05.20.
12:10

ungarische romantische

sanyiahegyről
2009.05.21.
09:03

@schigeru: nemaz, ez posztmodern, persze más gyökerekből. (halmozós, felemlegetős, kontextusonkívüli szituációk)

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk