Szerves ornamentika — Variációk egy témára

@Varinga46: Pedig ott van, Jánosi építész úr hosszú hozzázólásában ("ORNAMENTIKA vagy MODERNIZMUS AZ ÉPÍTÉSZETBEN") kétszer is leírta Molnár V. József nevét.

Amúgy szerintem ezek az épületek kicsit zavarosan szerkesztett alkotások. Ez a legfőbb bajuk; a túlzottan töredezett alaprajzok, a nagyívű tér- és tömegalakítási gesztusokat nélkülöző, vagy zegzugokkal megtörő alapvetés. "Otthonosak" akarnak lenni, és talán azok is, pl. a sarokszobával, amely neszebári ihletésű zárt erkélyként lebeg a pillér tetején. Ám, ez a romantika világa, nem a szerves építészeté. A nosztalgiázó, de igényes ornamentika csak aláhúzza a múltba révedés hangulatát.

Hogy mindez, illetve a fentiek számos előképe mitől magyar? mB szerette ezt kérdezni a vita során, amire az egyszerű válasz az volna, amit Déry építésztanár úr írt egyik könyvében, a szerves, pontosabban a makoveczi stílusról: attól magyar, hogy Magyarországon művelik*. Nos, persze, alapvetően ezért, de ez csak úgy igaz, amiképpen az olyan ember-definíció "igaz", amely az embert hús, háj, csontok és zsigerek együtteseként határozza meg. Tehát igencsak lapidáriasan az.

A makoveczi, Kós Károly-i, Lechner Ödön-i, Lajta Béla-i, Feszl Frigyes-i stílus attól magyar, hogy (1) alkotója, magyar művészként, annak képzelte és hogy (2) ezt a vízióját igen magas színvonalon valósította meg. Olyan magas színvonalon, hogy (3) számosan elfogadták, mint "tipikus" magyar építészetet. Elfogadták, azzal együtt, hogy Makovecz Imre bevallottan F. L. Wright-hoz, Kós Károlyhoz nyúlt vissza, és nem csak motívumkincsért, hanem az építészet leglényegéről vallott felfogásának kialakításakor; hogy Kós Károly, már a kortársak által is tudottan, az erdélyi építészet mellett, a XX. század eleji finnekhez és az angol kertvárosi építészet legnagyobbjaihoz folyamodott forma- és gondolatkincsért, inspirációért - és folytathatnám.

 ----

* Nemzeti kísérletek építészetünk történetében (Terc, 1995). A pontos megfogalmazás (197. old.): "...prefiguratív kulisszaépítészet kialakulásáról beszélhetünk, - amelynek az a magyar specifikuma, hogy Magyarországon művelik."

@mB: hát nem fantasztikus a különbség? Mondjuk Hans Hollein már saját korában sem számított megkerülhetetlen tényezőnek és itt csak az épületeire gondolok, az ún. kis munkái lenyűgözőek. Wright belekeverése a dologba inkább tragikomikus így 2010 tájékán.

@doktor_genya: Wright így 2010 táján is Wright, de való igaz, hogy ő sokkal több volt egy széles ereszkiugrásnál.

@zapata: A Nouvelnek a kék kobcertközpontja  kapcsán is előjött már az a régi cikk a Wrightklubos időkből  (visszanéztem - Helyes Gábor :  Dobozok és Dobozisták http://epiteszforum.hu/node/12027 ) Ez jutott most eszembe a sok hozzászólásból.

  De hogy ne menjünk túl messzire időben  : bal sarokban Casa CV , most jobb sarokban szerves építészet és ornamentika ( amiről most akkor nem is tudjuk, magyar-e vagy se).. persze az összehasonlításnál  csak a szőrmentén kialakult vitákra gondolok  - a hozzászólások nem egyszer a régi  organikus - modern  szembenállítás vitáit idézik vissza (Giccs , nem giccs, dobozt, ne dobozt .. stb ).  közben meg gyorsan változik a világ, egyik se ugyanaz már . Vajon hány menetes lesz még a bunyó .

@DSterner: Lehet, hogy nem szól különösebben senkihez, nem akar példakép lenni, sem bíztatás. Egyszerűen csak ilyen házban érzi jól magát e tisztelt megrendelő, nem pedig egy "casa cv"-ben (lásd Alsóörs). Ott is belinkeltem, itt sem érdektelen, hogy merre is fejlődik a modernizmus hívei szerint a lakóházépítészet:

http://magyar.mashkulture.net/2009/11/16/sou-fujimoto-house-h/

Senkinek sem kell magyarázni, hogy ez a japán ház nem válhat otthonná, valójában olyan (talán  pont ezért), mintha marslakók építették volna. Nem véletlenül használhatjuk az emberi, vagy az embertelen fogalmakat egy lakóépület esetében. 

@Mócsi Gábor: Semmi gond, én se vágyom ilyen házba - sem. Ahogy jó, úgy nyilván rossz építészetet is sokféleképpen lehet űzni. Nem vagyok biztos azonban abban, hogy ez az elrettentő példaként citált japán ház ugyanolyan hivalkodó módon próbálná magát többnek mutatni, mint ami. Egy extravagáns kísérlet, aki így akar lakni, tegye. Az épület viszont léptékében illeszkedik  környezetébe, és ha valami, akkor az egyszerűség, ami megkülönbözteti a szomszédaitól.

A tisztelt megrendelő természetesen olyan házat építtet, amilyenre pénze és ízlése futja. Az építész pedig megtervezi, amit egyébként én nem is akarnék különösebben kritizálni erkölcsi alapon, mivel mindenki pénzből él és a mai világban nem csak az építésznek kell árucikket csinálni a képességeiből. Ami viszont zavar, az a szirupos kvázi-ideológia ami ezekből a középszerű házakból valamiféle őszinteségi ikont akar csinálni és ezzel a többi zavaros stílusú újgazdagbunker fölé emelni. Nehéz ezeket a dolgokat szavakba önteni, mert az építészet éppen hogy nem verbális műfaj, és épp ezért nem teszi ezt a házat jobbá a hozzá fűzött lelkes értekezés népi ornamentikáról és szerves építészetről és egyebekről. Én úgy vagyok vele, hogy ha a ház tetszik, "megszólít", akkor kíváncsi leszek az alkotó filozófiájára is, de máskülönben a szöveg csak fölösleges magyarázkodás. De azért én is belinkelek egy nyaralót, ami szerintem sokkal inkább megtestesíti az ősi egyszerűség modern továbbgondolását:

http://epiteszforum.hu/node/3504 

 De azért Alsóörs se kutya... 

@Mócsi Gábor: az igaz ember félelmei legyőzéseivel foglalkoik (üvegfödém), inspiráló környezetben lakik (lakna), irracionális tényeket áttörő építészeti megoldásokkal.

a kis ember ólmeleg színekkel, és nosztalgiával vigasztalja magát. olyan helyen él ahol kibújhat minden kényelmetlenből...

@I. St. M.: Ez most egy hozzászólás...?

@Mócsi Gábor: ez már csak nettó indulat

@I. St. M.: Legalább logikailag stimmelhetne az állítás, ha már tartalmilag nem.

@Mócsi Gábor: mindkettő stimmel. egyszerűen nincs kedvem becsomagolni neked.

@I. St. M.: Nincs mit csomagolni. Oké, kezdjük a logikával: Ez a négy sor nyilvánvalóan egy ellentétpár akart volna lenni. Ha így kezdem a mondatot: "az igaz ember", akkor ennek az ellenttétpárjánál nem írhatom: "a kis ember". Mert ezek nem ellentétpárok. Aztán van olyan, hogy "tényeket áttörő építészeti megoldás"? A szerző szerint nyilván van, mert az "irracionális"itt csak jelző. Na nem mintha az "irracionális tényeket áttörő építészeti megoldás" kifejezés jobban értelmezhető volna. És még csak formai, logikai, nyelvi kérdéseket érintettünk. A tartalomról majd csak azután beszéljünk, ha meg tudtuk fogalmazni, mit akartunk mondani.

@Mócsi Gábor: jó  hagyuk gyorsan kerestem vmit amiből legalább az ólmeleg szót megértheted:

http://deske.hu/iras/html/pilinszky-egyutt.mp3elég hosszú majdnem egy óra és csak a vége felé kezdenek építész témába nyúlni.hallgasd meg vmikor.   

@mB: Válasz az építésztől, még 2009. év elejéről:

 

ORNAMENTIKA vagy MODERNIZMUS AZ ÉPÍTÉSZETBEN 

Az építészet egyik alap témája a kezdetektől fogva az ornamentika. Elképzelhetetlen volt építészet, épület, díszítés nélkül. A modern  kialakulásával ez az alap állítás megkérdőjelezni látszott. A XIX. századtól kezdődően igény született a művészetek újraértelmezésére. Hosszú elemző folyamatok végeként mára  általánosan elfogadható tételnek tűnhet az építészet terén, az építészek körében az úgynevezett épületdíszítés pejoratív jellege.

   A művészet megújítás igényének kétségtelen, hogy valós, mély szellemi gyökerei vannak. A modern ember elidegenedése, a természeti kapocs elvesztése, a materializmus megjelenése új helyzeteket teremtett az építészet terén is. A régkorban használt építészeti formák nem tudtak választ adni a felmerült kérdésekre, jelentéstartalmuk elveszett, az ornamentikát mintakönyvekből vett „díszítésként” kezdték el használni, a szív vitte tovább a formákat, de ez a fajta romantika nem tudott megfelelni a kor kihívásainak. A „modern” építészet ezen ellentmondás feloldásaként kezdett új utakat keresni, de az élet minden területén beindult ez a folyamat. Mára viszont úgy látszik, hogy ezen folyamat végeként a mosdóvízzel a gyermeket is kiöntöttük. A valós szellemi útkeresésből- mikor még a modern útkeresők, más fajta felfogásban, de a díszítést az építészet egyik alapelemének tekintették (Frank Lloyd Wright Testamentuma)-mára eljutottuk a ciki kategóriájához, pedig ez véleményem szerint csak a szellemtelenség takarója. A nagy igyekezetben a kialakult hamis ideológiák között az internacionalizmus gondolata az építészet területére is begyűrűzött, pedig ezen gondolat hátterében valaha az egészre, egyetemesre való törekvés állhatott. De elfelejtődött az az alapállítás, hogy bizonyos szellemi, útkeresési tartalmakat nem lehet összekeverni. Először is önismeretre van szükség, mert csak egy valós önismereten keresztül juthatunk el nemzettudatunkhoz és ezen keresztül lehetünk európaiak ill. világpolgárok. (a sorrendet sem  lehet összekeverni)

    Ha a dolgok lényegére akarunk látni, érdemes újra a kezdetekhez visszanyúlni, a mai „divatos” letisztult, egyszerű formák eredetét érdemes az őskor embere környezetében is megtalálható, nem avuló formákban keresni, de ilyen például a népművészet is. Ősképek ezek melyeket nem ki-, hanem megtaláltak a régmúlt emberei, hogy modellezni tudják a világot. A szerves gondolkodás lényege a világ egységes egészként történő értelmezése, hogy rész-ként is egész-nek érezhessük. Ebből következik számomra, hogy az alap az eredendő, természetes, szerves műveltség és a magyarságnak a mai napig megmaradt, létet is szabályozó gazdag műveltsége, amely a mai napig őrzi  a természettől szinte teljesen elfordult, elidegenedett társadalmunk újjászületésének lehetőségét és jelentéstartalmánál fogva, nemzeti valóságában is  magán hordozza az egyetemességet.

    Mindezeket az építészetre vonatkoztatva az épületek gondolati alapját az ősképek, népművészeti jelek adhatják és ebben a gondolatmenetben az ornamentika (forma, design) nem kitalált, hanem újra megtalált elem lehet, egy adott gondolat szerves része és nem „díszítése”. Részben ezen  objektív alapokra épülő gondolkodásba a szubjektív elemekre is épülő szépség eszméje kell, hogy beleszövődjön, mert ha ez a szívvel átszőtt gondolkodás kimarad egy adott épületből (amit sokszor láthattunk a modern építészet kapcsán) akkor csak a száraz látszatvalóság marad, mely az emberek természetes, belső szépérzékének elfogadhatatlan lesz.  Számomra a magyar népművészet, a Makovecz Imre népművészeti formákat elemző naplója, ill. Molnár V. József: „Vázlat a természetes modellezéshez” című tanulmánya adta, adja az egyik kiindulási alapot.

Makovecz  Imre népművészeti formákra vonatkozó elemzése ill. felfedezése, miszerint ha egy narancsot (gömböt) spirális  irányban meghámozunk és utána kiterítjük, a magyar honfoglalás kori tarsolylemezeken látható mintákat kapjuk. Tehát a síkbeli minták magasabb jelentéstartalmat (térbeliséget) hordoznak magukban.

Molnár V. József „Vázlat a természetes modellezéshez” című tanulmánya, ahol rámutat a forgó rózsa ill. svasztika magasabb jelentéstartalmára, arra a tényre, hogy síkbeli ábrázolások forgásuk által mozgást imitálnak, dinamizmus van bennük. Látszólagos forgásuk által legyőzik a mozdulatlant( az anyagot) és kijelölnek egy függ. tengelyt (az éggel köt össze).

      Ha ezeket tekintem kiinduló pontnak és alkalmazom építészeti alapként, az épület tömegformálására vonatkozó újszerű kiindulási pontokat kaphatok és ebben a modern építészeti ornamentika nem díszítésként jelenik meg, hanem az adott alapgondolat szerves részeként és annak kifejező eszközévé válhat.  Ahogy ez a népművészetben mindig is így volt.   

Budapest, 2009. február hava

Jánosi János-építész

@czsasa: segítsek lazítani? 

@czsasa: Köszönöm a reakciót - bár a tavaly februári műleírás aligha tekinthető válasznak az idén februárban feltett kérdésre. ;-)

Engem még mindig érdekelne konkrétan ezzel a házzal kapcsolatban amit az imént írtam: "1.) mi benne a népi, és 2.) mi benne a magyar?... TÉNYLEG érdekelne, hogy hol lenne a fenti két forrás kézzelfogható.", szemben a fentebb szintén felemlegetett nemzetközi irányokkal.

@zoligeotop: ugyan úgy működhet, mint bármelyik másik ház (igaz, erre nem tér ki a szerző) hogy neked ez mitől szerves? talán mert cserép helyett nádtetőt látsz és a nappaliba búbos kemencét? ez attól még nem lesz szerves. nekem külön tetszik az a szerves halogénlámpa insatalláció a plafonon...

@gramercy: Mar mitol lenne giccs? Mert nem egy ablaktalan doboz? Még szerencse!

@sponcsak: a giccs olyan alkotás, ami időbeli és anyagi befektetésekhez képest aránytalanul kevés igazságot és szépséget hordoz.

(ez már megint egy óvis meló.

kezdem azt gondolni, hogy akinek ez tetszik, nem vmihez tartja magát, hanem vkihez.

ez így halálra van ítélve)

@sponcsak: Azért az, mert nem a valódi szándékot - az ökonomikusságot, a természetességet - tartják ezek a házak alapvetésnek, hanem formákat. A népi formálási kánont, amit itt páran emlegetnek nem mint díszitést kellene érteni, hanem általános formálási elvet. Egyszer azon bosszankodott P. Antal, hogy egy hallgatói terv mennyire hamis, mert a vasbeton vázon ruhaként jelenik meg a fa/tégla/akármilyen héj. Ezek a házak is ilyenek. Disszonáns héjuk van.

@sponcsak: Jánosi János is arról ír a cikkben, hogy a népművészetet nem díszítésként érti hanem a formálás eszközeként. Amúgy valóban jó lenne ha tégla mögött tégla lenne

@I. St. M.: És ugyan, miért ne hordoznanak szépséget ezek a hazak? Nem elemzem, hanem egyszeruen a szememet meg a szivemet hasznalom, mint a legtobb laikus.

Azt se tudom, ki az a Janosi, nekem tényleg a hazak kulseje, formavilaga tetszik, és nem a szerzonek "nyalok be", mint ahogy oly gyakran latok példakat ezen és mas magyar épitészeti site-okon.

@marianna: A szerves építészetben, úgy látom, és úgy gondolom nem arról van szó hogy a parasztember építő tehetségéhez mérten alkotjuk épületeink. A szerves építészet csak a nép által évszázadok során létrejött és megalkotott építészeti formavilágot használja és fejleszti tovább. Mint ahogy például Kis Jankó Bori textilművész tette, aki a matyó motívumvilágot fejleszette tovább, ma még is az ő dízsítő stílusát használják a Matyóföldön, és nem a nép által szervesen kialakult ősibb motívumvilágot. A szerves építészettől nem azt kell elvárni, és nem is az a célja, hogy a parasztember lehetőségeit és forma világát használja csak is kizárólag. Nem lehet még egy faluban sem elvárni hogy az emberek a skenzenekben látható méretű, tömegű, és elrendezésű házakban éljenek. Az igények másak mint a XIX. században. A szerves építészet lényege hogy a mai kor elvárásainak megfelelő, de természetes anyagokból és a népművészet motívumvilágából épülő házakat tervezen. Kós Károly sem falusi házakat tervezett a Wekerle telepre, hisz egy városi közegben alkotott, de a nép (Erdély) motívumvilágát használta és határozta meg kollégái számára.Tehát ezek az épületek nem a népi építészet alkotásai hanem a mai szerves építészet kiváló példái. Már elnézést...

@marianna: Kedves Kurucz, látszólag most én vagyok a labanc, pedig dehogy! Majd egyszer elmagyarázom :- )

@marianna: Hamár értelmezések állnak szemben egymással;

A Wekerle telep is egyfajta disneyland. A parasztház ellenben őszinte, és ökonomikus. Érdemes lenne megkeresni az UNG-al készül egyik legutsó interjút, ami sok, lényegi kérdésre világít rá, a képmutatás, és a valós értékek tekintetében. 

@marianna: Nem hinném hogy a Wekerle disneyland lenne. Kós és társai az akkor még élő erdélyi (melynek erős középkori gyökerei vannak valóban, de attól még élő) építészet motívum világát használta.

A disneylandet inkább olyan épületek esetében használnám ahol egy letünt kor, már nem használt ornamentikáját használta az építészt. Például Schulek Frigyes Halászbástyája esetében. De a disneyland szót itt sem negatív értelemben használnám, hisz szerves része lett a vár látképének, Schulek mester értette a dolgát. Nehéz kérdések ezek, 100 év után szépnek és jónak érzékeljük a román kor koppintását. De ha ma valaki egy középkori várat építene, na az valóban disneyland lenne! :-)

@marianna: Nekem már megint amolyan földhözragadt problémáim vannak - a földszint ovális alaprajza funkcionálisan sokhelyütt sántit...erősen férfi-gondolkodásra vall, ahogy a nappali térképzésén van a hangsúly, hosszú rávezetéssel, míg sokkal kevesebb gondoskodó figyelem kíséri a "mellékhelyiségek" térkapcsolatát. Mint gyakorló lakás-áttervező tudom, hogy egy család életében a nappaliban való ücsörgés térélményénél sokkal fontosabb, hogy a lakás a legpraktikusabban működjön, minél kevesebb fölösleges sétafikával lehessen a napi feladatokat ellátni, és nem utolsó sorban, jól takaríthatóak is legyenek a különböző helyiségek. Ez akkor is fontos, ha a megrendelő az építésszel való találkozásaikor ezeket nem említi. 

Nekem az az érzésem, hogy a zárt geometriai forma ráeröltetése a lakás funkcionális rendjére több problémát okoz a használatban, mint amennyit hoz esztétikailag. Nem ismerem a tervező életkorát, és cseppet sem szeretném megbántani, hiszen tudom, hogy mennyi munka, energia van egy ilyen ház megvalósításában, de azt hiszem, hogy fiatal emberek hajlamosak megerőszakolni a funkciót egy kis formai játék kedvéért, később már nagyobb alázattal fordulnak az élet valós problémáinak megoldásához.

 

@EMA: Talán már nem is olyan fiatal, ámbátor elismert, a hazai organikus építészet másodgenerációját képviselő, Pro Architektúra Díja építészünk.

http://www.vandoriskola.hu/?q=node/115

@batki: Ez mind nagyon szép, de a kritikámat ezzel nem vonom vissza - számomra nem tekintélyelvűen rendeződik a világ...

Sajnos, a magyar építészek körzött nem ritka, hogy egy lakóépületnél a lakással kapcsolatos funkciók kevésbé fontosak, mint a fomai meggondolások. Ezek a házak is szép példái ennek.

 

@EMA: Kedves EMA, Nem a kritikádra reagáltam, csak tényszerű megjegyzés volt,  a kritikád természtesen ne vondd vissza.

"a magyar építészek között nem ritka.." - Ezt  a jelenség nálunk szignifikánsabban jellemző mint máshol ?