Helyek

Panelépületek esztétikai rehabilitációja

1/11

Jankovics Márk

Bodon Zsófi

Faluház - 5. évf. hallgatói munka

Fridrich László

Dani Róbert - Óbuda Faluház

Kovács Petra

Miklóshalmi Zsolt

Pásztor Bence

Szaniszló Endre

?>
Jankovics Márk
?>
Bodon Zsófi
?>
Faluház - 5. évf. hallgatói munka
?>
Fridrich László
?>
Dani Róbert - Óbuda Faluház
?>
?>
Kovács Petra
?>
Miklóshalmi Zsolt
?>
Pásztor Bence
?>
Szaniszló Endre
?>
1/11

Jankovics Márk

Bodon Zsófi

Faluház - 5. évf. hallgatói munka

Fridrich László

Dani Róbert - Óbuda Faluház

Kovács Petra

Miklóshalmi Zsolt

Pásztor Bence

Szaniszló Endre

Panelépületek esztétikai rehabilitációja
Helyek

Panelépületek esztétikai rehabilitációja

2007.05.08. 09:12

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Tari Gábor

Vélemények:
4

Avagy vizuális szín és formaélményt a monoton szürkeség helyett! "a hatalmas falfelületeknek, a város arculatát alakító, kis anyagi ráfordítás növeléssel történő, nagyszabású vizuális élményt adó lehetőségét még nem ismerték fel..." Dr. Tari Gábor ötletelése a panel-rehabilitációról

Avagy vizuális szín és formaélményt a monoton szürkeség helyett!

 


Egyre több helyen vagyunk tanúi, hogy sikeres pályázatok után sok panelépület kerül hőtechnikai korszerűsítésre. Azonban ezeknek a hatalmas falfelületeknek a város arculatát alakító kis anyagi ráfordítás növeléssel történő, de nagyszabású vizuális élményt adó lehetőségét még nem ismerték fel. Vannak ugyan szabályozások az önkormányzatoknál bizonyos kijelölt területek egységes színezéséről, de a főépítészeknek nem igazán van idejük ezzel behatóbban foglalkozni. A lakóközösségek viszont a minimális anyagi kiadásban érdekeltek, bár ők is jobban éreznék magukat művészien megtervezett színes környezetben. Mégis a színezéseknek igazán nincs kitalálója, gazdája, összehangolója. A főépítészek akkor kezdenek el felfigyelni az események sajátos alakulására, amikor azonos struktúrájú épületek kezdenek el egymástól teljesen független logikájú, mondjuk libazöld és barbie-rózsaszín árnyalatokat kapni városképileg fontos helyeken. Az egy színnel történő nyakonöntés sem igazán üdvözlendő építészeti gesztus, ez a téves építészeti önmérséklet, álszerénység csak fokozza a kellemetlen monolitikus hatást. A tehetségtelen díszítgetés is csak zavaró hiányérzetet kelt ekkora felületen.

 
A polisztirol hablemezzel való borítás megszünteti a monoton, országszerte hasonló raszterhatás-osztást – így megfelelő művészi érzékkel hatalmas képfelületekként jelenhetnek meg az eddig sivár és unalmas falak a színek és a formák szabad, de invenciózus alakításának helyet adva... 

Az új formai tagolásoknak csak egy eléggé körülhatárolt stílusiránya lesz sikeres – úgy hogy azt az építésztársadalom is elfogadja és a népnyelv gúnyolódásának se legyen a tárgya.

 

A kép és az épület sokféle együttélését láthattuk már. A szocialista realizmus gyakran élt a murális művészet eszközeivel, mozaikok, sgrafittók, zománcképek hirdették a politikai tartalmú eszméket, életérzést. De léteznek önálló, független üzenetű alkotások is. Kérdés azonban, hogy valóban kell-e több emelet nagyságban néznünk a művészi szubjektum üzenetét, amikor sokszor már a kufár piaci szemlélet óriás reklámplakátjaitól is csömörünk van – hogy amnéziás birkanyájnak nézik az embert a reklámok unalomig történő ismételgetésével, amikor nincs is vásárlási szándékunk és a termék valódi értéke, összetevői pedig titokban maradnak...

 

 

Meg lenne az önálló képzőművészeti alkotásoknak is a hely az épített környezetben, de nem feltétlenül a panelek több emeletes nagyságában. Vagy inkább úgy fogalmaznék, főleg a szeriális absztrakt festészet irányvonalát kellene követnünk, ami azért tudomásul veszi azt, hogy itt egy ismétlődésekre épülő építészeti struktúrával kell együtt élni. A kép nem ellenszegülne, hanem kiegészítve oldana és gazdagítana. Victor Vasarely színes város elképzeléseiben találunk nagyszerű előképeket erre, de Hundertwasser szecesszióból gyökerező formavilága is kiválóan hat az épületeken.

 

 

A posztmodern építészet szemléletmódjától nem idegen a régi és az új együttélése – az, hogy továbbformálhatunk, akár dekonstruktív „bőrrel" is boríthatunk olyan építészeti struktúrát, aminek esztétikai formálása, arányrendszere szinte nem is volt szempont. A neomodern /legújabbnak tituált építészeti trend/ pedig már-már a képzőművészettől vesz kölcsön játékos formatagolásokat – pld a nyílászárók variálásával – vagy akár az egész épület tömegformálásánál. Biztos vagyok benne, hogy pld a budai telekhiányból fakadóan, kellemes környezetben lévő panellakásokat nemsokára formailag és szerkezetileg is át fognak építeni, pld szintek összekötésével, a homlokzatok tagolásával. De egyenlőre a színezés a legolcsóbb –viszont nagyon hatásos eszköz amivel élhetünk!

 

A Műszaki Egyetem Rajzi és Formaismereti Tanszékén a vezetésemmel évek óta működik a Színdinamika Posztgraduális Képzés, ahol egyik fő kutatási téma a városrészek átfogó színezése, régi épületek színrekonstrukciója a város arcának élhetőbbé, esztétikusabbá, vizuálisan élményszerűvé és jelentéstelivé formálása. Több kisváros központját színeztük már meg úgy, hogy az egy irányvonalat jelentett az elkövetkező tatarozásokhoz, kivédve a történelmi stílusok színbeli ignorálását és a piaci szemlélet bántó érvényesülését pld egy „milkalila" fodrászüzlet képében a barokk templom szomszédságában. De a Fertődi Esterházy Kastély új színe is ebből a műhelyből került ki. A panelépületek művészi színvonalú átfestése is az egyik legérdekesebb témánk. Egy nemzetközi hírű festékgyár a STO Hungary díjazta azt az építészhallgatóknak kiírt pályázatot, amelynek legérdekesebb alkotásait most itt is bemutatjuk és amit a Tanszéken szerveztünk. A díjak egy sikeres szimpozion keretében kerültek átadásra, ahol a társasházak képviselői, építészek, építészhallgatók kaptak tájékoztatást a legmodernebb energiatakarékos rendszerekről és színezési eljárásokról.
 
 
E sorok olvasóinak is sok szeretettel ajánlom, ha döntéshozó helyzetben vannak, tegyünk városaink vizuális arcáért, hiszen ez tulajdonképpen országimázs kérdés is. A szükséges festéket úgy is meg kell vásárolni, miért ne áldoznánk csak egy kevéskével többet azért, hogy a színek harmóniája élhetőbbé tegye hétköznapjainkat, külföldi vendégeinknek emlékezetessé, nekünk megjegyezhetően karakteressé téve városaink különböző részeit, az otthonunkat!
 

Akiket pedig érdekel a színek világa, az építészeti és képzőművészeti
alkotás összekapcsolása egy négy-féléves posztgraduális kurzus keretén belül, több számítógépes program megismerésével – szeretettel várom a BME Rajzi Tanszékén szeptemberben induló SZÍNDINAMIKA képzésünkön.


Dr. Tari Gábor
festőművész, egyetemi adjunktus

Vélemények (4)
hady
2007.05.12.
15:51

Nem érzem indokoltnak a panelszínezés kérdését. Az, hogy végre van lehetőség a rehabilitációra, rendben. De miért kellene túlpörögni? Miért kell egy újabb jelentésréteget ráhúzni a házakra? Valaki ettől reméli a kiemelkedést a balkánból? Sajnálható. Ha valaki úgy ítéli, hogy a panelházak panel jellege - falméretű, gyakran nyílásokkal rendelkező lapokból álló raszteres homlokzat - szégyellnivaló, az tanuljon kicsit még építészetül. Én személy szerint kicsit sajnálom, hogy a polisztirol zoknik ráhúzásával ez a raszteresség megszűnik, de egyfajta átírásként értelmezem. De "művészeti" alkotások számára ez a felület nem alkalmas. Nagyravágyó félreértésnek tartom. Rosszabb, mint a zabpehely a pörköltben.

beton
2007.05.08.
11:00

szerintem kéne indítani, egy mentsük meg a kelenföldi fekete paneleket mozgalmat. ha nem figyelünk, akkor azokra is műanyag randommintás ruci kerül.sőt egy részükre már került is.

Mészáros Jolán
2007.05.08.
20:23

@beton: Ki gondolta volna húsz évvel ezelőtt, hogy lehet még rontani a panelházakon? Hát lehet, bizonyítják az eddigi színesek, és még mi fog jönni... Csatlakozom az előttem szólóhoz. Igen, legalább a kelenföldi feketéket meg kéne menteni.

line out
2007.05.08.
10:00

itt meg lehet tekinteni néhány megépült példát, miheztartás végett :) http://sturman.livejournal.com/271320.html kisasszony! dzsungel ez a város!

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.