építészet : környezet : innováció

Párhuzamos két ház

Egyetemi épület a Józsefvárosban és irodaház Ferihegyen

Balázs Mihály: Pázmány Egyetem Információs Technológiai Kar


Nagy Tamás: Hungarocontroll irodaház

 

Egyetemi épület a Józsefvárosban - történetesen annak brutálisan átépített körzetében - és irodaház Ferihegyen, a repülőtér városvégi csücskében, családi házas övezetben. Véletlenül úgy is kapcsolatba hozhatók, hogy ha az Üllői úton elindulunk a reptérre, akkor mindkettő ezen útvonaltól nem messze, balra esik: az első igen hamar, kicsivel a nagykörút után, a másik pedig még mielőtt kiérünk az 1-es terminálhoz. De főképp formai rokonság miatt érdemes együtt szemlélni a tavaly elkészült két épületet, a szerkesztésükben adódik a párhuzamosság.

Az egyetemi épület, a Pázmány Egyetem információs technológiai karának új tömbje a Práter utcában áll, körbejárhatóan, kicsit befeléfordulóan. Ott, ahol hirtelen panel lakómonstrumok dominálnak, meg a közvetlenül ezekhez telepített földszintes üzletsilók. Lakóteleptorzó, amivel a hetvenes-nyolcvanas években szétrobbantották a megszokott városi szövetet. Balázs Mihály építésztől bátor tett volt, hogy olyan, sima síkokkal határolt tömböt tett le ide, mai architektonikus eszközökkel, ami nem idegen a "modern" lakótelepi építészettől. Nálunk eddig ritkábban alkalmazott formai plusz a házon - amiben persze eltér a környező épületektől -, hogy teteje nem vízszintes. Egyetlen hátra lejtő sík fedi, ezért a főhomlokzatnál még négyemeletes, a végén már csak három.

Tető szempontjából hagyományos, teljes egészében vízszintesen fedett, háromemeletes tömb a Hungarocontroll, a repülésirányítási szervezet új irodaépülete, amit Nagy Tamás tervezett. A két épület hasonlósága az alaprajzi rendszerben van, valamint az anyaghasználatban, a téglaburkolatban. Az irodaházhoz Ferihegyen tágasabb terület állt rendelkezésre, így ott tisztábban mutatkozik a szerkesztési ötlet: három, fésűsen egymás mögé sorolt egységből tevődik össze a ház a bejárattól jobbra, pontosabban éppen egy negatív tömeggel, udvarral indul. Keskenyebb végigmenő épületsáv kapcsolja egybe a szabályosan váltakozó három-három udvart és irodaszárnyat, balra pedig egyetlen nyaktag vezet át a régebbi épülethez.

Az egyetemnél is vannak udvarok - talán pontosabb, ha felszakításoknak nevezzük -, mert a fésűs szerkesztés itt keskenyebb közöket jelent, nem ugyanabban a ritmusban bal-, illetve jobboldalon. Vagyis mintha nem tömbök sorolásáról lenne szó, hanem a rendeltetési egységek - tantermek és irodaszárnyak - szándékos széthúzásáról. A kétoldali, párhuzamos falú felszakítások szintje váltakozó, több esetben tetőterasz. Ami a földszintre esik, kintről szintén csak magasabban érvényesül, mert a földszinten takarja az egyöntetűen végigvitt burkolati téglafal mint kerítés. Ebben szintén hasonlít a két ház egymásra, az irodaháznál is végigvonul a tégla, ha kerítés, akkor gondosan tervezett lyuggatással.

A sorolt avagy fésűs szerkesztés egyik előnye, hogy kedvező fényviszonyokat teremt az összes helyiségben, miközben azok ablakai nem a környezet felé, hanem egymásra, vagy éppen az egyetemnél saját falra néznek. Az irodaház esetében, miután ott majdnem minden ablak földig ér, még sok is a benapozás, utólag árnyékolók felszerelése vált szükségessé ott, ahol eredetileg nem volt. A két épületet összekötő, emeletes üvegfolyosóra ugyanis terveztek árnyékolást, mégpedig tetszetős látványt nyújtó, egyedi felületkezeléssel. A vízszintes üvegtáblákra színes madártollak erősen felnagyított, közeli fotóját vitték föl, ami messziről látványos absztrakt színkompozíciót mutat. Nagy Tamás építész hasonló érzékenységről tesz tanúbizonyságot, ahogy a korábban épített repülésirányítási központ tömbjéhez viszonyul. Az aránylag új, de nem túl szerencsésen formált épületet nem elnyomni, érvényteleníteni igyekszik, hanem integrálja az együttesbe a körötte lévő parkoló teljes pergolafedésével, a téglakerítéssel vagy például egyetlen kis részlet, egy acélszerkezetű lépcső hozzátoldásával.

Szintén hatásos az egyetem saját formavilága, ami egyáltalán nem zárja ki a kapcsolódást a környezethez. Balázs Mihály a funkciónak megfelelően zárt tömböt tervezett, amit csak a főhomlokzaton nyit fel egy többszintes, jól tagolt nyílással, és ezt még megfejeli a teljes homlokzaton végigfutó tetőterasszal is. Ezáltal a belépő számára az előkészítés, ráhangolás teljes, de ugyanezt átérezheti a külső szemlélő, az egyszerű járókelő is. Annál is fontosabb ez, mert jó előkészítés a környék rehabilitációjához, amit Corvin sétány néven indítanak. (Az épület belül csak felében áll készen, remélhetőleg hamarosan jut pénz a mielőbbi befejezésre, mert tudjuk, hogy a nem használt, sorsára hagyott épület, még ha új is, rohamosan elöregedhet. S egy apró hiányosság: az épület alatt autóparkoló van, de a bejáratnál a biciklik tárolására egyáltalán nem gondoltak.)

Vargha Mihály


Hungarocontroll irodaház, 2004
Budapest XVIII., Ferihegy
építész: Nagy Tamás DLA
építész munkatárs: Lévai Tamás, Simon Viktória, Sipos András, Sándor Gergő
belsőépítész: Ignácz Erika, Kismarty-Lechner Kinga
épületszerkezeti tervezők: Becker Gábor, Dobszay Gergő
statikus: Kovács István
épületgépészet: Suri Ilona, Balla Júlia, Lakner László
villamos tervező: Kovács György
konyhatechnológia: Szefcsik József
akusztika: Kotschy András
kertész tervező: Veszelszky Éva
úttervező: Wettstein Miklós
külső közmű: Koross László
Generálkivitelező: MASZER-KÖZÉV Mérnöki Iroda Rt.

 

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar, 2004 - Budapest VIII., Práter utca 50/a
építész: Balázs Mihály DLA
építész társtervező: Tarnóczky Tamás, Somogyi-Soma Katalin
építész munkatárs: Tatár Balázs, Török Dávid
belsőépítész: Frank György


A cikk megjelent az Élet és Irodalom 2005/15. számában

 

3 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »