Fenntarthatóság

Passzívházak, energiahatékony épületek és felújítások Magyarországon

2010.11.10. 10:50

"A passzívházak olyan energiatakarékos épületek, melyek üzemeltetéséhez a mai építési szabályzat előírásaihoz képest kb. 70-90% -kal kevesebb primerenergia szükséges. Építésük sok esetben már a mai energiaárak mellett gazdaságos lehet, ennek lehetősége elsősorban a tervezés és a kivitelezés minőségétől függ. Szakszerű kialakításukhoz mélyreható, több szakmát átfogó szakmai ismeret szükséges." - Szekér László írása.

Passzívházak minőségbiztosításával kapcsolatos javaslataink:

A passzívházak olyan energiatakarékos épületek, melyek üzemeltetéséhez a mai építési szabályzat előírásaihoz képest kb. 70-90% -kal kevesebb primerenergia szükséges. Építésük sok esetben már a mai energiaárak mellett gazdaságos lehet, ennek lehetősége elsősorban a tervezés és a kivitelezés minőségétől függ. Szakszerű kialakításukhoz mélyreható, több szakmát átfogó szakmai ismeret szükséges.

Passzívházaknak azokat az épületeket nevezzük, melyek a németországi Passivhaus Institut által kifejlesztett PHPP (Passzívház Tervező Csomag) számítási eljárással felállított energiamérleg a következő határértékeket betartja:

  • Fűtési hőenergiaigény: 15 kWh/m²év
  • Primerenergiaigény: 120 kWh/m²év fűtéssel, hűtéssel, melegvízellátással, háztartási árammal
  • n50-légtömörségvizsgálat eredménye: max 0,6 h-1

A PHPP egy magyar nyelven hozzáférhető, tudományosan ellenőrzött és európai szabványokra épülő energiamérleg számítási eljárás, mely ebben az alacsony alkalmazási tartományban is megbízhatóan pontos eredményeket ad.

A megépült passzívházak száma Európában, sőt már ezen kívül is rohamosan nő, számuk már meghaladta a 20.000-et. Egyre több nyugat-európai város önkormányzata hozott már határozatot a passzívház követelményrendszer alkalmazásáról középületek esetén. Megvalósításuk lehetővé teszi az EU 2020-as direktívájának elérését (a zéró-CO2 közeli épületeket illetően), mivel energiaigényük olyan alacsony, hogy a megújuló forrásokkal történő előállítása az alacsony szükséges teljesítmény miatt gazdaságosan megvalósítható.

Mivel a passzívházak tervezéséhez és kivitelezéséhez az összes egyéb épületenergetikai standardhoz képest a legtöbb tudományosan kifejlesztett, ellenőrzött és rendszerezett tudás könnyen elérhető és átadható módon rendelkezésre áll, javasoljuk ennek adaptálását a magyar épületenergetikai szabályozásba és támogatási rendszerbe. A cél az, hogy a már eddig megvalósult mintaépületeknyomán megfelelő tájékoztatási és oktatási rendszer szülessen meg, és a magyar tervezők elsajátíthatnák azt szaktudást, mely az EU 2020-as direktívájának eléréséhez elendhetetlenül szükséges. Fontos szempont, hogy ezen építési szabvány egyre nagyobb méretekben és különböző épülettípusok esetén is elterjedhessen Magyarországon.

A direktíva eléréséhez továbbá egy többlépcsős szigorításra van szükség az épületenergetikai követelményekben, melyek idővel megközelítenék és elérnék a passzívház követelményrendszert.

Az eddig előterjesztett javaslatok között a komplex támogatási rendszert illetően különböző anomáliákat észleltünk, melyek véleményünk szerint nem hogy közelítenek, de egyenesen távolítanak a megnevezett céloktól.

  • Megengedhetetlen, hogy nem tisztázott feltételekkel, hozzá nem értő személyek és szervezetek minősítsenek jogosultsággal rendelkező tervezőket, építtetőket és más szereplőket. A szakmai körökben ismeretlen magánvállalkozások által történő építési termékek, tervezők és kivitelezők minősítése elfogadhatatlan, mert a tervezési jogosultság minősítését és nyilvántartását, az esélyegyenlőséget és a versenysemlegességet sérti. Széles szakmai konszenzuson alapuló szakmai, fenntarthatósági stratégiát, jövőképet kell kialakítani, az összes, az ügyben elkötelezett, hiteles személy és szervezet bevonásával.

Ehelyett javasoljuk a következő minősítési rendszer kialakítását:

JAVASLATOK:

  1. Semleges, termék- és védjegyérdektől független szakemberek általi pályázatelbírálás szükséges.
  2. A pályázatelbírálás kitér a beépítendő anyagok alkalmasságának elbírálására is.
  3. A szakemberek minősítése a szakmai kamarákban történik, beleértve a érdeksemlegesség vizsgálatát is. Az érdeksemlegesség megsértését szankcionálni kell.
  4. Passzívházak esetén javasoljuk a Passivhaus Institut által akkreditált Minősített Passzívház Tervezőket a pályázatok elbírálásánál szakértői véleményezésre. Az érdeksemlegességnek ebben az esetben is érvényesülni kell, melyet a szakmai kamarák ellenőriznek.
  5. Amennyiben az épület tervezője nem rendelkezik ilyen végzettséggel, vagy nem érdeksemleges, elegendő, ha a terveket és az energetikai számításokat egy érdeksemleges Minősített Passzívház Tervező ellenőrzi és aláírásával jóváhagyja.
  6. Azon projektek, melyek megszerzik a nemzetközileg elismert passzívház minősítést (a darmstadti Passivhaus Institut-tól, vagy általa akkreditált minősítőtől) kapjanak állami támogatást. Ugyanez legyen érvényes egy olyan passzívházra, melyet egy a Passivhaus Instiut által akkreditált termékérdekektől független Minősített Passzívház Tervező tervezett vagy jóváhagyott, arra a Passzívház Tervező Csomaggal (PHPP) egy energetikai számítást végzett, vagy ellenőrzött és aláírásával a tervek és a számítások alapján történt kivitelezést igazolja.
  7. Ezt későbbiekben szúrópróbaszerűen ellenőrzik, és eltérés esetén szankcionálják.
  8. A Minősített Passzívház Tervezők képzése az Európai Unió támogatásával és jóváhagyásával készült nemzetközi tananyagra épül, a tervezők továbbképzését és vizsgáztatását a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara felügyelik.
  9. A Passzívházak mindenkori minőségi követelményei összhangban vannak a Passivhaus Insitut által meghatározott és nyilvánosságra hozott követelményekkel.

Ezen kívül javasoljuk:

Hazai, szakmai konszenzuson alapuló értékelést kell kialakítani új kategóriákra, fogalmakra (alacsony energiás ház, öko-ház, autonóm ház stb.), erre megfelelő időt kell biztosítani a jogharmonizációval és az EU direktívákkal összhangban. Szükséges lenne az EU 2020-as direktívájához igazodni, és előre közzétenni a nemzeti célkitűzéseket, illetve a 2011-es év során tervet állítani fel a többlépcsős, fokozatokban szigorítandó épüleletenergetikai követelményrendszer megalkotására, hogy erre időben fel lehessen készülniük az érintetteknek.

Budapest, 2010. november 8.

Szekér László
Építészet a Fenntartható Jövőért II. Régió programigazgató, Építészek Nemzetközi Szövetsége (UIA); Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) „Megújuló Források" munkacsoport vezető; Passzívházépítők Országos Szövetsége (PAOSZ) alelnök; Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) alapító elnökségi tag;

Vélemények (7)
petrusferenc
2010.11.11.
11:20

Összefolalva:

Javasoljuk, hogy mindenki, minden féle formában adjon pénzt (jó sokat) nekünk. Fontos, hogy ez előírás legyen, mert mi találtuk fel a spanyolviaszt, és a loobizáson kívül máshoz különben sem értünk.  

PH
2010.11.11.
14:20

@petrusferenc: Tisztelt Petrus úr, az idei évben is csatlakoznak a nemzetközi nyílt naphoz a hazai passzívházak és tulajdonosaik, tervezőik. Megnyitják a nagyközönség előtt az épületeiket. Országszerte több minősített, minősítés alatt álló, és ha nem is minősített, de ellenőrzött épület kerül bemutatásra. A minősítéseket a Darmstadti Passzívház Intézet nevében eljáró akkreditált minősítő állította ki azok után, hogy szigorú vizsgálatnak vetette alá a tervdokumentációkat. Ennek külön módszertana van, további információk a minősítő oldaláról tölthetők le magyar nyelven. http://www.passivhaus-info.eu/02_Magyar/01_passivhaus/anforderungen/anforderungen.htm

Az kivitelezés alatt álló épületek már túljutottak az első akadályon, a minősítő által elkészített jegyzőkönyvek alapján az ellenőrzött tervdokumentációból passzívház építhető.A hétvégén a PAOSZ szervezésében látogatható épületekről az érdeklődők a www.passzivhazak.info.hu honlapon tájékozódhatnak. A PAOSZ a tervezők és kivitelezők azon csoportját fogja össze, akik elkötelezetten vallják a passzívházak létjogosultságát, szándékuk szerint a darmstadti Passzívház Intézet útmutatásainak megfelelően végzik tevékenységüket a megrendelők és építtetők érdekében. Az épületlátogatások során a tervezésben és kivitelezésben közreműködő szakemberek állnak az érdeklődők rendelkezésére, akik minden kérdésre kimerítő válasszal tudnak szolgálni. A tavalyi év mérlegeként elmondható, a látogatók 70-80 %-a szakmabeli volt, többnyire építész. Nagyon jó arány,azonban mégis kívánatos lenne, ha az építtetők nagyobb számban vennének részt a látogatásokon, hiszen a nyílt nap valódi célja az építtetők közvetlen tájékoztatása, információkkal való ellátása. Napsütötte szép napot kívánunk az épületek látogatóinak remélve, hogy hamarosan ők is a passzívház tulajdonosok boldog és népes táborához (20.000) tartoznak majd.

ortibor
2010.11.11.
14:41

@petrusferenc: Érdekes, nekem is ez jött le.

Sajnos, egy műszakilag érdekes és előremutató megoldást teljesen hiteltelenít az  erősen anyagi természetű nyomulás.

Szeretem a passzívházat! Utálom a passzívház minősítést! 

PH
2010.11.11.
17:34

@ortibor: Valószínűleg nem olvasta el figyelmesen az írást.  "A cél az, hogy a már eddig megvalósult mintaépületek nyomán megfelelő tájékoztatási és oktatási rendszer szülessen meg, és a magyar tervezők elsajátíthatnák azt szaktudást, mely az EU 2020-as direktívájának eléréséhez elendhetetlenül szükséges. Fontos szempont, hogy ezen építési szabvány egyre nagyobb méretekben és különböző épülettípusok esetén is elterjedhessen Magyarországon." Továbbá éppen hogy egy "nyomulós" előterjesztést bírálva íródott ez a cikk. A minősítést lehet nem szeretni, mégis ez a garanciája az építtetőnek, és a tervezőnek is jó, ha tudja, az amit tervezett, működik, tehát hitelesek legyenek.

ortibor
2010.11.16.
18:04

@PH: Nem ebből a cikkből vontam le a következtetésemet, hanem mindabból az információból, amit a tárgykörben eddig olvastam. Mert ha Darmstadtban - ahol , bár komoly műszaki megfontolások alapján, de mégis alapvetően önkényesen kitalálták a szabványt - akkreditálják azokat, akik akkreditálhatják azokat akik akkreditálhatnak..., és mindez (némi) pénzbe kerül, akkor én egy piramist látok.

A minősítésekkel (és nem csak a passzívház minősítéssel) szemben egyébként két elvi jellegű kifogásom van:

1. A minősítések költsége könnyen meghaladhatja a kockázati értéket. (Mert ha áttételesen is, mindezt a végfelhasználó fizeti ki.)

2. A 100 %-os biztonság illúzióját nyújtja. És ami a nagyobb baj, nem csak műszakilag, de egzisztenciálisan is! És ez innentől világnézeti kérdés.

PH
2010.11.18.
10:49

@ortibor: Kedves ortibor, ha jól értelmezem szavait, akkor önt egy anyagi természetű nyomulás zavarja, melyet az interneten tájékozódva érzékel: "előremutató megoldást teljesen hiteltelenít az  erősen anyagi természetű nyomulás". Ha jól értem a felvetését, akkor erről kellene beszélnünk, mert ez másokat (többek között engem is) nagyon zavar. Tudna esetleg idézni, hol találkozott olyan megnyilvánulásokkal, amik ezt a sommás ítéletét kiváltották? Ha lehet konkrét példákat hozzon, ezeket kellene elemezni.

Passzívház minősítő
2010.11.18.
14:13

@ortibor: Kedves Uram!

Ön téved, ha bármi piramist vél látni, ilyen nincs. A Passivhaus Insitut kijelöl minősítőket – ha jelentkeznek és elég kompetensek ehhez. Ezek pedig saját vállalkozásuk keretében kínálják tanácsadó munkájukat azoknak, akik erre igényt tartanak. El nem tudja képzelni, mennyi hiba lehetséges a tervezés közben, ami nem csak a passzívház standard elérését akadályozná meg, de egyenesen kárt is okozhat. Szoktam ilyenekkel találkozni a munkám során. Ha ezt is beszámítjuk, akkor a minősítés kifejezetten olcsó is lehet.

Ennek ellenére nem látjuk szükségesnek azt, hogy bármi minősítést rá kellene erőltetni bárkire, a passzívház standard és annak minőségellenőrzése egy önkéntes rendszer. Némi kivétel akkor áll fenn, ha egy pályázó állami támogatást szándékozik igénybe venni. Ekkor szükséges valami minimális kontroll. Ennek kialakítására tettünk javaslatot a cikkben. Azért lett ezen a fórumon nyilvánosságra hozva, hogy bárki hozzá tudjon járulni a javaslataival, ne csak egy szűk lobbi kör magánvállalkozása legyen. A jelenleg a döntéshozók asztalán lévő javaslat ugyanis pont ilyen. Lsd. ehhez Ertsey Attila cikkét:

 http://www.epiteszforum.hu/node/17229

A témához ezt a cikket is javaslom: http://www.epiteszforum.hu/node/17228

Üdvözlettel

 Sariri-Baffia Enikő

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk