Passzívházak Magyarországon

A karbonalapú gazdasági fejlődés elérte határait, ennek egyik tünete a klímaválság. A posztmodern, technokrata társadalmaknak a fenntarthatóság irányába kell továbbfejlődniük, de – több különböző területhez hasonlóan – a környezettudatos építészet is különböző utakon indult el. Ezek közül egyik megoldást a passzívházak építése jelenti, a témáról most Szekér László tollából olvashatnak részletes írást.

Bevezetés
A karbonalapú gazdasági fejlődés elérte határait, ennek egyik tünete a klímaválság. A posztmodern, technokrata társadalmaknak a fenntarthatóság irányába kell továbbfejlődniük, egyre nagyobb az elvárás, hogy csökkentsük az épületek szén-dioxid-kibocsátását. Építészek és mérnökök dolgoznak világszerte azon, hogy új megoldásokat fejlesszenek ki, amelyek növelik az energiahatékonyságot, és ezzel csökkentik a környezet terhelését. A megújuló források és a passzív technológiák gazdaságos és megbízható hasznosítása közelebb hoz a megoldáshoz, miközben új lehetőségeket és iparágakat teremt.

Energiahatékonyság
Az épített környezetben felhasznált energia jelentős arányú csökkentése az EU főbb célkitűzései közé tartozik. Hazánkban is – ahol az energiafüggőség és az energiaszegénység egyaránt jellemző - egyre nagyobb figyelem övezi ezt a kérdést. Az EU direktívák (EPBD) minden uniós országra kötelezően előírják az energiahatékonyság növelését, a szabályozások és tanúsítások rendszerének kidolgozását. A passzívház-technológia a gyakorlatban bizonyította, hogy jelentős energia-megtakarítást tesz lehetővé. Az első minősített magyar passzívház (Szada, 2009. február) megépítése nagy érdeklődést generált a téma iránt, főként a magánépítkezők körében, akik már elvárásokat támasztanak a tervezőkkel szemben az épületek energiafogyasztását illetően. Azok az építtetők válnak passzívházépítőkké, akik a legkorszerűbb technológiák alkalmazásával hosszú távon (legalább tíz év) érdekeltek ingatlanjuk gazdaságos üzemeltetésében (főleg a fűtést illetően), illetve akik szeretnék az ingatlanjuk értékállóságát megőrizni.

Aktuális passzívház-projektek
Jelenleg mintegy tucatnyi passzívház található Magyarországon, ezek szinte mind az utóbbi két évben épültek, és a számuk folyamatosan nő. Az első minősített passzívházzal szívesen foglalkozott a sajtó is, és ez jelentős lendületet adott a hazai passzívház- törekvéseknek. Számos kísérlet történt már a szadai ház előtt is a passzívház-technológia alkalmazására, azonban egyik projekt sem lett minősítve. A 2005-ös Solanova-projekt komoly nemzetközi sikereket ért el, az első hazai passzívház-technológiai alkalmazás volt, ráadásul többlakásos panelfelújítás, ami nemzetközi téren is unikum. Gödöllőn 2006-ra megépült az első passzív családi ház; a 2007-es kőröshegyi hídmérnökség pedig az első, megújuló forrásokat és passzívház-technológiát alkalmazó irodaépület volt; illetve megépült az alacsonyenergiás Fészekrakó-ház a Pilisben stb. A szadai ház sikere részben annak köszönhető, hogy az említett korábbi projektekben együtt dolgozók összefogtak, egyesítették tudásukat és tapasztalataikat. A mai megépült passzívházak többsége lakóház, néhány irodaépület színesíti a palettát.

Passzívházépítők Országos Szövetsége (PAOSZ)  
A PAOSZ 2009. februárjában alakult. A szerveződést azok a magánszemélyek és cégek hozták létre, akik elkötelezettek a nemzetközi passzívház-követelményrendszer (PHI, Passivhaus Institut Darmstadt) alkalmazása iránt, minősített passzívházakat építenek tapasztalt tervezőkkel és kivitelezőkkel. A PAOSZ tagjai jegyzik csaknem az összes magyar passzívházat. A PAOSZ szervezésében minden évben, így idén novemberben is látogathatóak a megépült vagy építés alatt álló passzívházak a Nemzetközi Nyílt Passzívház Nap keretében. A PAOSZ tagja a nemzetközi Passzívház Szövetségnek, és az önként vállalt minőségbiztosítás révén a magyar passzívházak védjegyének számít.

Passzívházak minőségbiztosítása
Az épületek és tervek minősítése megkerülhetetlen kérdéssé vált napjainkra. A passzívházak minősítése önkéntes és nem támogatott jelenleg. A passzívházak egyre növekvő számával párhuzamosan megjelent az igény a magyar passzívházak tanúsítására. A teljes passzívház-tananyag elérhető magyarul, a tanúsítási folyamat (beleértve a PHPP-t is) elérhető magyar nyelven. A minősített (és valóban működő) passzívházaknak köszönhetően a passzívház kifejezés mára jól csengő védjeggyé vált, melyet sokan csalogató kereskedelmi szlogenként használnak anélkül, hogy megdolgoznának a tudásért, még az is előfordul, hogy nem rendelkeznek alapvető szakmai ismeretekkel sem, viszont könnyen megtéveszthetik a kérdésben járatlan laikust. A szakmai kamaráknak fontos szerepük lesz a jövőben, hogy a jelenlegi néha zavaros viszonyok tisztázásában közreműködjenek, és a piac letisztuljon.

Tervezők képzése
Hamarosan hivatalosan elismert, nemzetközileg is elfogadott passzívháztervező-oktatás veszi kezdetét hazánkban is. Hat, nemzetközileg is minősített passzívház-oktató közreműködésével indul hamarosan az a tanfolyam, mely felkészít a passzívház tervezésre, melynek előfeltétele a megfelelő szakirányú végzettség és tervezési praxis folytatása, valamint épületenergetikai alapismeretek (pl. energiatanúsító továbbképzés). Minősített passzívház-tervezővé úgy lehet válni, ha a megfelelő szakmai előzmények után sikeres vizsgát tesz valaki PHI által akkreditált intézményben, vagy hitelt érdemlően igazolja, hogy megvalósult, PHI által minősített passzívházat tervezett.

Nemzeti szabványok, a minősítés hatása a támogatási rendszerekre
Jelenleg semmilyen állami támogatás nincs a passzívházakra, illetve az energiahatékonysági, valamint megújulós támogatások szétaprózottak és nem következetesek. Egy nagyszabású, komplex energiahatékonysági és klímavédelmi komplex program előkészítése folyik napjainkban, melyben az elképzelések szerint kiemelt támogatást kapnának a passzívházak. Az új Széchenyi-tervbe illesztett támogatási rendszer várhatóan 2011. januárjától indul, és az új passzívházakra és a passzívház-szintű felújításokra egyaránt állami támogatást biztosít.    

Közel nulla-energiás épületek, megújuló források
A passzívház-technológia remekül kombinálható az ökológiai és szociális aspektusokkal, így a fenntartható építészet alappillérévé válhat. A fenntartható építészet célja, hogy fenntartható értéket hozzon létre a három kulcsterület: gazdasági, környezeti és szociális hasznosság egyidejű figyelembevételével. Ha fenntartható épített környezetet szeretnénk örökül hagyni az utánunk jövő generációknak, akkor természetes, gazdaságos, decentralizált, autonóm, fenntartható épületeket és városokat kell építenünk – és a meglevő épületállományt ilyenné kell átalakítani. A PAOSZ aktívan részt vesz az autonómház projektben, és támogatja a közel nulla-energiás építkezési gyakorlat elterjesztését.

Leckék és tanulságok
Rendkívül fontos, hogy megfelelő képzéssel rendelkező tervezők vegyenek részt a passzívházak építésében. A nemzeti szabályozásokat át kell alakítani a jövőben, hogy harmonizáljanak a megváltozott körülményekkel, EU direktívákkal, és a leendő támogatásokkal. Nagyon fontos, hogy csak azok a projektek legyenek támogatva, amelyeket az életciklus-elemzés is alkalmasnak tart a hosszú távú felújításra, illetve a szub-optimális felújítások ne kapjanak támogatást, mert ezek hosszú távra ellehetetlenítik a valóban energia-hatékony felújítást, és mintegy „belakatolják" az épületállományt, vele a CO2 kibocsátást is. A passzívház technológia a legjobb megoldás meglevő épületek „mély felújítására", és remekül kombinálható a megújuló forrásokkal, így a 2020-tól kötelező közel nulla-energiás építészet és emisszió-csökkentés egyik fő eszköze.

Szekér László