Fenntarthatóság

Passzívházak Magyarországon

1/13

Első minősített passzívház Szadán (2008), építészet: Szekér László, épületenergetika: Benécs József

?>
Első minősített passzívház Szadán (2008), építészet: Szekér László, épületenergetika: Benécs József
?>
Második minősített passzívház, Tényő 2008, építészet és fotó: Boros Károly, épületenergetika: Benécs József
?>
Harmadik minősített passzívház Orosháza 2009, építészet: Sári Attila, épületenergetika és fotó: Benécs József
?>
Negyedik minősített passzívház Fótliget 2009, építészet: Sigray Judit
?>
Ötödik minősített passzívház Kiskunfélegyháza 2010, építészet: Sári Attila, épületenergetika: Benécs József
?>
Előminősített passzívház Budaörs 2010, építészet és fotó: Szekér László, épületenergetika: Benécs József
?>
Előminősített passzívház Jakabszállás, 2010, építészet: Sigray Judit
?>
Passzívház-technológia + megújuló források Kőröshegy irodaépület 2007,  építészet és fotó: Szekér László
?>
Passzívház-technológia Tengelic, irodaépület, 2010, építészet: Szekér László, épületgépészet: Detre Zsolt
?>
Passzívház Budapest II., 2010, építészet: Szekér László, épületgépészet: Detre Zsolt, épületenergetika: Benécs József
?>
Előminősített passzívház Pesterzsébet, 2010, építészet: Sigray Judit
?>
passzívház-technológia + mérések Dunaújváros, 2005, építészet: dr. Novák Ágnes, dr. Osztroluczky Miklós
?>
1/13

Első minősített passzívház Szadán (2008), építészet: Szekér László, épületenergetika: Benécs József

Passzívházak Magyarországon
Fenntarthatóság

Passzívházak Magyarországon

2010.11.04. 14:00

Cikkinfó

A Fenntarthatóság rovatot támogatja az 

Építészek, alkotók:
Szekér László

Dosszié:

A karbonalapú gazdasági fejlődés elérte határait, ennek egyik tünete a klímaválság. A posztmodern, technokrata társadalmaknak a fenntarthatóság irányába kell továbbfejlődniük, de – több különböző területhez hasonlóan – a környezettudatos építészet is különböző utakon indult el. Ezek közül egyik megoldást a passzívházak építése jelenti, a témáról most Szekér László tollából olvashatnak részletes írást.

Bevezetés
A karbonalapú gazdasági fejlődés elérte határait, ennek egyik tünete a klímaválság. A posztmodern, technokrata társadalmaknak a fenntarthatóság irányába kell továbbfejlődniük, egyre nagyobb az elvárás, hogy csökkentsük az épületek szén-dioxid-kibocsátását. Építészek és mérnökök dolgoznak világszerte azon, hogy új megoldásokat fejlesszenek ki, amelyek növelik az energiahatékonyságot, és ezzel csökkentik a környezet terhelését. A megújuló források és a passzív technológiák gazdaságos és megbízható hasznosítása közelebb hoz a megoldáshoz, miközben új lehetőségeket és iparágakat teremt.

 

 

Első minősített passzívház Szadán (2008), építészet: Szekér László, épületenergetika: Benécs József
1/13
Első minősített passzívház Szadán (2008), építészet: Szekér László, épületenergetika: Benécs József

Második minősített passzívház, Tényő 2008, építészet és fotó: Boros Károly, épületenergetika: Benécs József
2/13
Második minősített passzívház, Tényő 2008, építészet és fotó: Boros Károly, épületenergetika: Benécs József

Harmadik minősített passzívház Orosháza 2009, építészet: Sári Attila, épületenergetika és fotó: Benécs József
3/13
Harmadik minősített passzívház Orosháza 2009, építészet: Sári Attila, épületenergetika és fotó: Benécs József

 

Energiahatékonyság
Az épített környezetben felhasznált energia jelentős arányú csökkentése az EU főbb célkitűzései közé tartozik. Hazánkban is – ahol az energiafüggőség és az energiaszegénység egyaránt jellemző - egyre nagyobb figyelem övezi ezt a kérdést. Az EU direktívák (EPBD) minden uniós országra kötelezően előírják az energiahatékonyság növelését, a szabályozások és tanúsítások rendszerének kidolgozását. A passzívház-technológia a gyakorlatban bizonyította, hogy jelentős energia-megtakarítást tesz lehetővé. Az első minősített magyar passzívház (Szada, 2009. február) megépítése nagy érdeklődést generált a téma iránt, főként a magánépítkezők körében, akik már elvárásokat támasztanak a tervezőkkel szemben az épületek energiafogyasztását illetően. Azok az építtetők válnak passzívházépítőkké, akik a legkorszerűbb technológiák alkalmazásával hosszú távon (legalább tíz év) érdekeltek ingatlanjuk gazdaságos üzemeltetésében (főleg a fűtést illetően), illetve akik szeretnék az ingatlanjuk értékállóságát megőrizni.

Aktuális passzívház-projektek
Jelenleg mintegy tucatnyi passzívház található Magyarországon, ezek szinte mind az utóbbi két évben épültek, és a számuk folyamatosan nő. Az első minősített passzívházzal szívesen foglalkozott a sajtó is, és ez jelentős lendületet adott a hazai passzívház- törekvéseknek. Számos kísérlet történt már a szadai ház előtt is a passzívház-technológia alkalmazására, azonban egyik projekt sem lett minősítve. A 2005-ös Solanova-projekt komoly nemzetközi sikereket ért el, az első hazai passzívház-technológiai alkalmazás volt, ráadásul többlakásos panelfelújítás, ami nemzetközi téren is unikum. Gödöllőn 2006-ra megépült az első passzív családi ház; a 2007-es kőröshegyi hídmérnökség pedig az első, megújuló forrásokat és passzívház-technológiát alkalmazó irodaépület volt; illetve megépült az alacsonyenergiás Fészekrakó-ház a Pilisben stb. A szadai ház sikere részben annak köszönhető, hogy az említett korábbi projektekben együtt dolgozók összefogtak, egyesítették tudásukat és tapasztalataikat. A mai megépült passzívházak többsége lakóház, néhány irodaépület színesíti a palettát.

 

Negyedik minősített passzívház Fótliget 2009, építészet: Sigray Judit
4/13
Negyedik minősített passzívház Fótliget 2009, építészet: Sigray Judit

Ötödik minősített passzívház Kiskunfélegyháza 2010, építészet: Sári Attila, épületenergetika: Benécs József
5/13
Ötödik minősített passzívház Kiskunfélegyháza 2010, építészet: Sári Attila, épületenergetika: Benécs József

Előminősített passzívház Budaörs 2010, építészet és fotó: Szekér László, épületenergetika: Benécs József
6/13
Előminősített passzívház Budaörs 2010, építészet és fotó: Szekér László, épületenergetika: Benécs József

 

 

Passzívházépítők Országos Szövetsége (PAOSZ)  
A PAOSZ 2009. februárjában alakult. A szerveződést azok a magánszemélyek és cégek hozták létre, akik elkötelezettek a nemzetközi passzívház-követelményrendszer (PHI, Passivhaus Institut Darmstadt) alkalmazása iránt, minősített passzívházakat építenek tapasztalt tervezőkkel és kivitelezőkkel. A PAOSZ tagjai jegyzik csaknem az összes magyar passzívházat. A PAOSZ szervezésében minden évben, így idén novemberben is látogathatóak a megépült vagy építés alatt álló passzívházak a Nemzetközi Nyílt Passzívház Nap keretében. A PAOSZ tagja a nemzetközi Passzívház Szövetségnek, és az önként vállalt minőségbiztosítás révén a magyar passzívházak védjegyének számít.

Passzívházak minőségbiztosítása
Az épületek és tervek minősítése megkerülhetetlen kérdéssé vált napjainkra. A passzívházak minősítése önkéntes és nem támogatott jelenleg. A passzívházak egyre növekvő számával párhuzamosan megjelent az igény a magyar passzívházak tanúsítására. A teljes passzívház-tananyag elérhető magyarul, a tanúsítási folyamat (beleértve a PHPP-t is) elérhető magyar nyelven. A minősített (és valóban működő) passzívházaknak köszönhetően a passzívház kifejezés mára jól csengő védjeggyé vált, melyet sokan csalogató kereskedelmi szlogenként használnak anélkül, hogy megdolgoznának a tudásért, még az is előfordul, hogy nem rendelkeznek alapvető szakmai ismeretekkel sem, viszont könnyen megtéveszthetik a kérdésben járatlan laikust. A szakmai kamaráknak fontos szerepük lesz a jövőben, hogy a jelenlegi néha zavaros viszonyok tisztázásában közreműködjenek, és a piac letisztuljon.

 

 

Előminősített passzívház Jakabszállás, 2010, építészet: Sigray Judit
7/13
Előminősített passzívház Jakabszállás, 2010, építészet: Sigray Judit

Passzívház-technológia + megújuló források Kőröshegy irodaépület 2007,  építészet és fotó: Szekér László
8/13
Passzívház-technológia + megújuló források Kőröshegy irodaépület 2007, építészet és fotó: Szekér László

Passzívház-technológia Tengelic, irodaépület, 2010, építészet: Szekér László, épületgépészet: Detre Zsolt
9/13
Passzívház-technológia Tengelic, irodaépület, 2010, építészet: Szekér László, épületgépészet: Detre Zsolt

 

Tervezők képzése
Hamarosan hivatalosan elismert, nemzetközileg is elfogadott passzívháztervező-oktatás veszi kezdetét hazánkban is. Hat, nemzetközileg is minősített passzívház-oktató közreműködésével indul hamarosan az a tanfolyam, mely felkészít a passzívház tervezésre, melynek előfeltétele a megfelelő szakirányú végzettség és tervezési praxis folytatása, valamint épületenergetikai alapismeretek (pl. energiatanúsító továbbképzés). Minősített passzívház-tervezővé úgy lehet válni, ha a megfelelő szakmai előzmények után sikeres vizsgát tesz valaki PHI által akkreditált intézményben, vagy hitelt érdemlően igazolja, hogy megvalósult, PHI által minősített passzívházat tervezett.

Nemzeti szabványok, a minősítés hatása a támogatási rendszerekre
Jelenleg semmilyen állami támogatás nincs a passzívházakra, illetve az energiahatékonysági, valamint megújulós támogatások szétaprózottak és nem következetesek. Egy nagyszabású, komplex energiahatékonysági és klímavédelmi komplex program előkészítése folyik napjainkban, melyben az elképzelések szerint kiemelt támogatást kapnának a passzívházak. Az új Széchenyi-tervbe illesztett támogatási rendszer várhatóan 2011. januárjától indul, és az új passzívházakra és a passzívház-szintű felújításokra egyaránt állami támogatást biztosít.    

Közel nulla-energiás épületek, megújuló források
A passzívház-technológia remekül kombinálható az ökológiai és szociális aspektusokkal, így a fenntartható építészet alappillérévé válhat. A fenntartható építészet célja, hogy fenntartható értéket hozzon létre a három kulcsterület: gazdasági, környezeti és szociális hasznosság egyidejű figyelembevételével. Ha fenntartható épített környezetet szeretnénk örökül hagyni az utánunk jövő generációknak, akkor természetes, gazdaságos, decentralizált, autonóm, fenntartható épületeket és városokat kell építenünk – és a meglevő épületállományt ilyenné kell átalakítani. A PAOSZ aktívan részt vesz az autonómház projektben, és támogatja a közel nulla-energiás építkezési gyakorlat elterjesztését.

 

 

Passzívház Budapest II., 2010, építészet: Szekér László, épületgépészet: Detre Zsolt, épületenergetika: Benécs József
10/13
Passzívház Budapest II., 2010, építészet: Szekér László, épületgépészet: Detre Zsolt, épületenergetika: Benécs József

Előminősített passzívház Pesterzsébet, 2010, építészet: Sigray Judit
11/13
Előminősített passzívház Pesterzsébet, 2010, építészet: Sigray Judit

passzívház-technológia + mérések Dunaújváros, 2005, építészet: dr. Novák Ágnes, dr. Osztroluczky Miklós
12/13
passzívház-technológia + mérések Dunaújváros, 2005, építészet: dr. Novák Ágnes, dr. Osztroluczky Miklós

 

Leckék és tanulságok
Rendkívül fontos, hogy megfelelő képzéssel rendelkező tervezők vegyenek részt a passzívházak építésében. A nemzeti szabályozásokat át kell alakítani a jövőben, hogy harmonizáljanak a megváltozott körülményekkel, EU direktívákkal, és a leendő támogatásokkal. Nagyon fontos, hogy csak azok a projektek legyenek támogatva, amelyeket az életciklus-elemzés is alkalmasnak tart a hosszú távú felújításra, illetve a szub-optimális felújítások ne kapjanak támogatást, mert ezek hosszú távra ellehetetlenítik a valóban energia-hatékony felújítást, és mintegy „belakatolják" az épületállományt, vele a CO2 kibocsátást is. A passzívház technológia a legjobb megoldás meglevő épületek „mély felújítására", és remekül kombinálható a megújuló forrásokkal, így a 2020-tól kötelező közel nulla-energiás építészet és emisszió-csökkentés egyik fő eszköze.

Szekér László

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk