Példátlan együttműködés

Szerencsére a műemlékvédelmet érintő történésekben nem csupán negatív és rossz híreket olvashatunk, hanem olyanokat is, amelyek biztosítják az embert arról, hogy mindig van remény. Mindig felbukkan egy-egy pozitív hír. Ilyen például a Fiatal Műemlékvédők Egyesülete (FME) és Dabas város Önkormányzata között létrejött példátlan együttműködés története. Kecskeméti Norbert, az FME elnökének beszámolója.

Előzmények

Dabas városa tulajdonképpen az FME létrejöttének legalapvetőbb és legjelentősebb előzménye. Az Egyesület 2008-as megalakulása a városban található klasszicista kisnemesi kúriáknak köszönhető. Ezeknek a kúriáknak a példátlan, párját ritkító sora és formálása olyan személyes vonzalmat jelentett, amely személyemet a műemlékvédelem irányába fordította.  Megalakulásunkat követő időszakban legfőképpen Budapesttel és más vidéki épületekkel foglalkoztunk, kutattuk a rejtett építészeti értékeket Magyarország egész területén. Itt kapcsolódott Dabas a munkánk terébe, illetve egészen pontosan egy eklektikus polgári ház védési tervezete jelentette az első dabasi munkánkat. Felmértük a szóban forgó 1880 körül épült polgári házat, amelyet a legnagyobb sajnálatunkra tél közepén egyik napról a másikra lebontották. Ez jelentette azt a pontot, amikor úgy éreztük, hogy lépnünk kell! Azonnal írásban jeleztünk az Önkormányzatnak a szomorú híreket és számon kértük, hogyan fordulhatott elő, hogy egy értékes építészeti elemre kiadták a bontási engedélyt. Meglepő módon a levelünk után egy polgármesteri találkozó időpontja került egyeztetésre. Ezen a beszélgetésen a szóban forgó ház lebontásának indokai lettek megtárgyalva. Tulajdonképpen az épület vesztét a bürokrácia és a helyi építészeti értékek védelméről szóló rendelet hiánya jelentette. A város vezetőivel a Fiatal Műemlékvédők Egyesülete megállapodott abban, hogy az FME elkészíti a város építészeti értékleltárát, mégpedig azért, hogy az ilyen és ehhez hasonló rombolások ne következhessenek be.  

 

 

Utcáról-utcára: építészeti értékleltár készítése
Dabas egy 17000 lélekszámú Pest megyei kisváros, amely összesen 110 utcával rendelkezik. Az értékleltár készítése során minden utcát házról házra be kellett járni, hogy képet kapjunk arról, hogy milyen mennyiségű építészeti érték (épületek, sírok stb.) lelhető fel a város területén. Az értékleltár nyár végére elkészült, amely összesen 30 további értékes építészeti elemet jelölt meg a már meglévő műemlékállományon kívül. Ezeknek az épületeknek a felmérése és fotó általi dokumentálása már elkezdődött és azóta is folyamatban van. Jelenleg tíz épület felmérésével már végeztünk. Nem titkolt célunk, hogy ezeket az épületeket a helyi védelem oltalma alá helyezzük, illetve javasoljuk. Az FME a védést lehetővé tevő Helyi építészeti és természeti értékek védelméről szóló rendelet tervezetet tett le az Önkormányzat asztalára, amelyet az óta elfogadtak és már hatályba is léptették. Ez lehetővé teszi, hogy helyileg védhessünk épületeket. Ez azért fontos, mert a szóban forgó harminc épület országosan nem, de helyi örökségi szempontból jelentősek.

 

 

Egyedülálló építészeti örökség – klasszicista kúriák világa
Dabas szerencsésnek mondható az építészeti örökségét tekintve, hiszen a történelem viharait a kúriák döntő többsége átvészelte. Nincs arra példa a Kárpát-medencében, hogy egy településen ilyen sok kúria legyen fellelhető. Mindezt még az is fokozza, hogy 4 kúria kivételével, összesen 26 épület klasszicista stílusban épült fel 1820 és 1850 között. További érdekesség, hogy a város központi részén, amely az Alsódabas nevet viseli, a kúriák telkei egymást érve épültek fel, egymás szomszédjaiként. Mai szemmel azt mondhatnánk, hogy egy korabeli elit lakónegyedről beszélünk. Ez összesen 11 kúriát jelent. Éppen ezért a város vezetőjének javaslatot tettem arra az FME nevében, hogy ez a terület Műemlék jelentőségű Területi védelmet kapjon és külön építési szabályzatot vezessenek be erre a területre. Ez fontos, mert jelenleg még nem sérültek az épületek környezetei, legalábbis nem súlyosan. Viszont Dabason városrehabilitációs folyamatok zajlanak, amelyek a központ fejlődését eredményezik, amivel semmi probléma, de a városvezetésnek meg kell alapozni a kúriákból álló környék megóvását, hiszen a város növekedésével több többszintes épület és sűrűbb beépítés várható, amely tönkretenné a kúriák ligetes környezetben való érvényesülését. A városvezetésnek tetszett az ötlet és bízom benne, hogy közös egyeztetés által kidolgozunk egy olyan projektet, amely ezt a kúriákból álló területet óvárosi részként kezeli, hiszen Dabasnak nincs korabeli városmagja. Ezt a hiányt egy újonnan épülő városközponttal, városmaggal próbálják orvosolni. Javaslatot tettünk arra, hogy a kúriák környezetében szabályozzák a beépítési szintszámot, anyagok, színek, reklámfelületek használatát. Fontos tényezőként jelöltük meg azt is, hogy korabeli jellegű utcabútorok, járdaburkolat, kandeláberek elhelyezésére törekedjenek, valamint kitértem egy egységes kúria rehabilitációs program létrehozására, amelynek a Halász Antal Projekt (HAP) nevet adtam. A városvezetőnek megjelöltem a rehabilitálandó kúriákat és ezt kiemelt fontosságú jövőbeli célként jelöltem meg, hiszen Dabasnak más turisztikai vonzereje nincsen. Ez a kisebb terület egyfajta élő skanzen lenne. Szóba került az épületek felújítását jelentő anyagi háttér előteremthetősége, ahol a legjelentősebb és legelfogadhatóbb öltet az önkormányzati kamatmentes hitel biztosítása volt. Ezek már mélyebb pénzügyi dolgok, amelyeket nem szeretnék tovább részletezni.

 

 

Síkban és térben: építészeti tabló és makett kiállítás létrehozása
A városvezetéssel megállapodtunk egy átfogó kiállítási anyag készítésében is, amely tablók és makettek formájában fog megjelenni. Ezeken a tablókon nemcsak a város hírnevét jelentő klasszicista kúriákat, hanem a népi és egyházi emlékeket is bemutatjuk. Természetesen történelmi és kulturális, valamint építészettörténeti tablók is készülnek majd, hogy a látogató számára az adott kor teljes képe kirajzolódhasson. A tablókészítéshez a helytörténészekkel (Czagányi László, Klaniczay Péter, Topodi Katalin) való kapcsolatfelvételre, valamint a város fotógyűjteményére és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) anyagaira is szükségünk volt. Nem csupán hivatali és önkormányzati fotókra és anyagokra támaszkodtunk, hanem magánszemélyeket is felkerestünk, akik sok érdekes és fontos dokumentummal segítenek és segítettek bennünket. A maketteket Tillinger Ádám építészhallgató készíti, amelyeket majd az Ybl Miklós Építéstudományi Karon is szeretnénk kiállítani.

 

A városban található 30 kisnemesi kúriát M 1:100-as léptékben megmakettezzük, amely rendkívül értékessé teszi majd a kiállítási anyagot. Ezek anyaga többféle karton és modellezési fa. Egy épület elkészítése számos munkaórát emészt fel, hiszen a tervrajzi anyag sem teljes, az épületek átfogó rajzait is el kell készíteni a makettek megépítéséhez. Ezek kifordított homlokzatokból és az épület földszinti alaprajzából, valamint kiegészítő részlettervekből állnak. Ezek is M 1:100 léptékben készülnek, de pontosságukban eltérés lehet az eredeti épülethez képest, ezért Makettezési tervnek nevezzük. A makettek az épület arányait, megjelenését és szerkezeti kialakítását viszont látványosan szemléltetik a laikus szemek számára is. Lehetővé teszik, hogy átfogó képet kapjon a látogató a dabasi kúriaépítészetről. (Tillinger Ádám)

 

 

Folyamatosan dolgozunk ennek a kiállításnak az anyagán, hogy minél előbb a nagyközönség elé tárhassuk. A dabasi munkában a következő hallgatók vesznek részt (többsége SZIE YMÉK hallgató): Antal Anita, Bökönyi Levente, Fekete László, Gibizer Dávid, Kecskeméti Norbert, Kiss András, Nagy József, Sós Anett, Tillinger Ádám és Wappler Márton.

Végszó
Dabas város Önkormányzatával szoros együttműködésben a Fiatal Műemlékvédők Egyesülete végzi az általa javasolt munkálatok elvégzését és időre való teljesítését. Mindannyiunk érdeke egy értékes kiállítási anyag elkészítése, amely méltó módon hirdeti Dabas város építészeti értékeit.

Utószó
Egy következő cikkben szeretném részletesen bemutatni a dabasi kisnemesi klasszicista kúriákat, és bízom benne, hogy sikerül felkeltenem az érdeklődést e jelentős építészeti értékünk iránt.

Kecskeméti Norbert
FME Elnöke