építészet : környezet : innováció

Perczel Anna: Pest régi zsidónegyede - A budapesti világörökségi terület védőzónájának sorsáról

Pest régi zsidónegyedéről gondolkodva óhatatlanul néhány, az egész fővárost érintő kérdés vetődik fel.

Pest régi zsidónegyedéről gondolkodva óhatatlanul néhány, az egész fővárost érintő kérdés vetődik fel.

Gazdagabb, érdekesebb, vonzóbb lett-e Budapest azáltal, hogy elvesztette egyes történelmi városrészeit? Jobb lett, élhetőbb lett-e a város azáltal, hogy lebontották a Tabánt, hogy eltűnt a hagyományos Óbuda? Érdekesebb lesz-e a város a Józsefváros kisvárosias világa nélkül? Vonzóbb lesz-e Budapest, ha tradicionális zsidónegyedében megvalósulnak a tervezett nagymértékű átalakítások, a zsidó vonatkozású értékek megbolygatása, a keresztutcák átszerkesztése, a Dob utca árkádosítása, a Madách-sétány új világának kiépítése? Szükségszerű-e, hogy a városrendezés modern elvei éppen a város belső történelmi negyedeiben valósuljanak meg? Valóban modernnek nevezhetők-e a történelmi negyedek bontására alapuló városátalakító tervek? Vajon pont Pest régi zsidónegyedét kell ilyen mértékben átalakítani? Milyen lesz ezáltal Budapest? Korszerű, modern, érdekes, izgalmas?

E rendhagyó áttekintő helyzetértékelésben a jelenlegi helyzetből kiindulva alapvetően ezekre a kérdésekre keresünk választ a ránk hagyott építészeti örökség megismertetésén, bemutatásán keresztül. A Fővárosi Önkormányzat Főpolgármesteri Hivatala Főépítészi Irodájának megbízásából készített áttekintő helyzetértékelés és tanulmány tárgya Budapest VII. kerületében, az Erzsébetvárosban a Király utca - Csányi utca - Klauzál tér - Kisdiófa utca - Dohány utca - Károly körút által határolt terület, mely 2002-ben "A régi pesti zsidónegyed" elnevezéssel a budapesti világörökségi terület védőzónája lett.

A tanulmányban szeretnénk felhívni a figyelmet Pest régi zsidó negyedének jelentőségére, fontosságára és szólni azon értékeiről, melyeket az eddigi tervezések és történések során egyáltalán nem vettek figyelembe - nem teljesen megfeledkezve a gondokról, nem kikerülve a megoldandó problémákat sem. Kiemelkedő, mindenki által ismert és elismert értékei mellett szeretnénk felhívni a figyelmet azon értékeire is, melyek együttesen képviselik e városrész sajátos karakterét, titokzatos hangulatát, az itt élő embereket, a hely tradícióját, szellemét.

Miért fontos, miért kell Pest régi zsidónegyedével kiemelten foglalkozni?

Pest régi zsidónegyede a főváros egyik legrégebbi, legizgalmasabb és leghangulatosabb városrésze, egyben egyetlen tradicionális zsidó-kereskedő negyede, mely minden tekintetben különbözik Budapest más városrészeitől, de Európa nagyvárosainak zsidónegyedei között is sajátos, egyedülálló helyet foglal el. Pest belvárosán kívül egyedül itt található meg még nagyobb területen összefüggően is a XVIII. századi spontán városfejlődés során alakult organikus utcahálózat és a régi XIX. századi Pest klasszicista-romantikus kisvárosias beépítése. A XIX. század közepe óta ez a negyed lett a tradicionális lakóhelye az európai nagyvárosok zsidó negyedei között az egyik legnagyobb zsidó közösségnek, mely adottság minden történelmi változás, tragédia és megfogyatkozás ellenére a mai napig is megmaradt.

Itt sűrűsödtek és ma is itt találhatók a magyarországi és fővárosi zsidó hitélet legfontosabb intézményei, zsinagógái, kulturális és adminisztratív épületei. A XX. század elején a negyed központi helyén talált helyet a Gozsdu alapítvány révén a Budapesti Román Orthodox Egyházközség. Budapest ezen egyetlen tradicionális zsidó negyedének nagy része mindezek ellenére - leépült állapota miatt - veszélyeztetett helyzetben van. Értékei folyamatosan pusztulnak, a területről szóló tervek többnyire a zsidó negyed tradícióit, az itt élő embereket és az itt található építészeti örökséget figyelmen kívül hagyva készültek és készülnek, sokszor teljes utcák, utcaszakaszok bontásával próbálva javítani a negyed életét.

2002-ben Pest régi zsidó negyede a budapesti Világörökségi terület védőzónája lett. Ha e tényt komolyan vesszük, akkor ez azt jelenti, hogy
- a világ számára is fontos helyről van szó,
- a városrész értékeit és az itt élő emberek által képviselt tradíciót fokozott védelem illeti meg,
- területén ezentúl sokkal óvatosabb és érzékenyebb átalakítások, változtatások vehetők figyelembe,
- az üres telkeken nem irodaházaknak, hanem elsősorban az itt élő és idelátogató emberek számára is hasznos, a vallás, a kultúra, a turizmus és a vendéglátás erősítését szolgáló új funkcióknak kell lehetőséget biztosítani a lakásépítés és a zöldterületek kialakítása mellett.

A főváros 2003-ban elfogadott Városfejlesztési Koncepciója is különleges hangsúlyt helyez a belvárosi történelmi városrészek megőrzésére. Pest régi zsidó negyedét ezen belül is megkülönböztetetten kezeli, az Andrássy út mellett elsődleges rehabilitációs területként említi.

Miért kell sürgősen cselekedni, sürgősen változtatni?

Az eddigi elfogadott tervek - melyek mentén a változások történnek - sem történelmi, sem örökségvédelmi, sem átfogó közlekedési-környezetterhelési, sem valóságos társadalmi kérdésekkel nem foglalkoztak. Az új vállalkozások során sorban tűnnek el a városrészt meghatározó értékek. Az új épületek kialakítása, nagyságrendje, funkciója szinte sohasem alkalmazkodik a környezethez.

Ha Pest régi zsidónegyedének átalakulása a jelenleg érvényes szabályozási tervek és kerületi elhatározások mentén folytatódik, úgy területének 36%-án teljessé válhat az a gyors változás, mely figyelmen kívül hagyja a negyed tradícióit, lakóit, építészeti-történeti-kulturális örökségét, a hely jellegét, további túlzott és elfogadhatatlan közlekedési terhelést jelent a Belvárosnak, és elsősorban rövidtávú ingatlanfejlesztési érdekeket érvényesít. A történelmi zsidónegyed közel fele veszítheti el így - épületeivel együtt - lakóit és az általuk képviselt szokásokat, tradíciót, kultúrát.

Ezért haladéktalanul számot kell vetni az elindított, már vissza nem fordítható folyamatokkal (eladott telkek, érvényes engedélyek), sürgősen meghúzni a határt (minél szűkebb határt), melytől indulóan már nem lehet a jelenlegi tervek szellemében cselekedni és tétovázás nélkül nekikezdeni olyan, erre a városnegyedre vonatkozó rehabilitációs terv kialakításához, mely lehetőséget ad a megfelelő szociális, és tradícióra épülő kulturális és turisztikai programok kialakításához. Ezzel párhuzamosan és ezekkel kölcsönhatásban olyan szabályozási terv elkészítéséhez kellene hozzákezdeni, mely a városrész karakteréhez illő programok mentén és már megfelelő örökségvédelmi és környezetvédelmi hatástanulmány alapján készül.

Ezt a nem túl egyszerű és nem túl könnyű lépést Budapestnek habozás nélkül kell megtennie, amennyiben valóban fontos számára régi pesti zsidónegyede, valóban komolyan veszi az UNESCO világörökségi területének védőzónája elnevezést, a 2001-ben elfogadott Kulturális Örökségvédelmi Törvény előírásait, a 2003-ban elfogadott Fővárosi Városfejlesztési Koncepció városrehabilitációval kapcsolatos stratégiai céljait és kijelentéseit, vagyis ez utóbbi esetben saját elhatározásait, vállalásait.

A rehabilitáció szükségessége, jellege

Ebben a több okból is új szemléletet igénylő megváltozott helyzetben szükség van a történelmi zsidónegyed egészére vonatkozó rehabilitációs terv és stratégia kialakítására - a hely történetét, kultúráját, tradícióit, az itt élő közösségek múltját és jelen érdekeit is figyelembevevő, kulturálisan és szociálisan is érzékeny, a közlekedést és környezetterhelést a teljes városrész vonatkozásában, és azon túl is vizsgáló és megoldó, hosszú távú gazdasági érdekekre is figyelő programokra. Hiszen az ily módon előkészített és meghatározott programok lesznek azok, melyekre az Európa Uniós támogatások is sikerrel megpályázhatók. Ennek alapján készíthető el az a szabályozási terv, mely egy ilyen különleges történelmi városrész esetében az itt elvárható sokrétű és óvatos, emberekre, tradícióra egyaránt figyelő rehabilitációt is képviselni tudja.

Fontos, hogy mindez rendkívül gyorsan indulhasson azért, hogy a városrész történeti, kulturális öröksége a jövő nemzedékek számára ne csak skanzenként, ne csak szimbolikusan, de összefüggően és életszerűen is megmaradjon és emellett a meglévő nagyszámú üres telken a legjobb építészek tervezzenek mai kort képviselő modern, magasszínvonalú, de még inkább kivételes, ugyanakkor arányos, a városrész léptékéhez és jellegéhez igazodó, funkcióban is ideillő épületeket.

Fontos, hogy a közlekedés és parkolás, valamint a környezetterhelés és a zöldterületek problémája és egyensúlyi kérdése legyen kompletten megoldva az egész városrészre nézve, és tágabb összefüggésben, a teljes Belvárosra vonatkoztatva.

Fontos, hogy a kialakuló forgalomcsillapított vagy gyalogos elsőbbségű utcák, terek, teresedések, parkok, gyalogos átjárók terve és megvalósítása ugyanolyan magas szintű elvárások mentén alakuljon, mint ami egy ilyen különleges városrész esetében nemcsak az itt felépülő épületektől, de közterületeitől is elvárható.

Fontos, hogy a városrész kereskedőnegyed jellege a továbbiakban is érvényesüljön, hogy a mellékutcák esetében ne a halott földszintek, tátongó mélyparkolók, lehajtók váljanak jellemzővé.

Fontos és egyben legelső feltétel is, hogy a vissza nem fordítható folyamatok számbavétele után, az érvényben lévő szabályozási tervek, bontásokról szóló döntések és a szabályozási tervek paramétereivel történő még létre nem jött épület és telekeladások sürgősen leállításra kerüljenek, és ezzel párhuzamosan a már eladott, ugyanakkor spekulációs céllal üresen tartott telkek beépítésére megfelelő kötelezések szülessenek, olyanok, amelyek érzékenyen viszonyulnak az adott helyhez, ehhez a városrészhez, annak tradícióihoz, értékeihez és sajátosságaihoz.

vélemény írásához jelentkezzen be »