Épületek/Lakóépület

Pilisborosjenői családi ház

1/13

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
földszinti alaprajz
?>
?>
metszet
?>
?>
?>
?>
1/13

Pilisborosjenői családi ház
Épületek/Lakóépület

Pilisborosjenői családi ház

2007.07.27. 09:08

Projektinfó

Szerzők:
Emődi-Kiss Tamás

Földrajzi hely:
Pilisborosjenő

Építészek, alkotók:
Tomay Tamás, Emődi-Kiss Tamás

Tervezés éve:
2006

Építés éve:
2007

Az ízléstelenség nehezen támadható és ugyanolyan nehezen szerezhető rá jogi orvoslat, mint az igazságra. Nincs mérőszáma, bizonytalan a tartalma. Mégis, Tomay Tamás újra és újra megpróbálkozik vele, egy ablakforma megtartásához, ha másképp nem megy, a törvényt hívja segítségül.

Az ízléstelenség nehezen támadható és ugyanolyan nehezen szerezhető rá jogi orvoslat, mint az igazságra. Nincs mérőszáma, bizonytalan a tartalma. Mégis, Tomay Tamás újra és újra megpróbálkozik vele, egy ablakforma megtartásához, ha másképp nem megy, a törvényt hívja segítségül. Van ebben valami öntudatosság, rendszeretet, de irónia is.

Családi házat tervezni szakmai kihívás. Egyedisége a testközelségből ered. Minél kisebb egy épület, annál inkább anyag, minél nagyobb, annál inkább test, s ennél a léptéknél az anyag is testközeli. A mindennapok használatának valósága meghatározó, miközben a magánélet kifejezésigénye, szimbolikája a legerősebb. Ez az a feladat, amelyből az ember szociális mivolta sem hagyható ki.
Tomay Tamás családi házakat tervez – a világ így rendeződött be számára -, kedvvel, érdeklődéssel dolgozik. A munka eredmény évente „másfél" családi ház.

13/13

1/13

A nemrég elkészült pilisborosjenői háznak van egy kis ismerősség-hangulata, két okból. Egyrészt a gépkocsibehajtó és a felette levő barna faburkolat, rakott kőfal és növények mikrokörnyezete otthonosságot áraszt, ami mindig ismerős. Másrészt a bizonyos megrendelői körben és a szakmában egyenlőre csak „horizontálisan", de terjedő, felismerhetően jellegzetes forma natúr faablakok és téglaburkolat összeszövésével kialakuló homlokzatfelületek is egyre ismerősebbek. Az építészt megbízó fiatal házaspár – esztéta és közgazdász - „mindent elfogadott, amit lerajzoltam. A megrendelő az építkezés során gyakran módosítani szeretne a terven, amit a házbelsőben sokszor el is ér, ám a külsőben, ha a tervező érti a dolgát kevés esélye van arra, hogy igaza legyen, tudniillik ő nem gyakorolja a szakmát" - véli Tomay Tamás. Mivel ezek kompozíciós értelemben merev házak, nem bírják el, hogy például valahol a homlokzati összkép sérülése nélkül elmaradjon egy ablak. A homlokzat az építész felelőssége, amely azt is megmutatja, meddig futja a tervező képességéből.

2/13

3/13

A ház a falu határában enyhe lejtőn húzódó telken áll, kilátással a pilisborosjenői templomtoronyra. Az L alaprajzban a nappali és a vele sarkosan kapcsolódó étkező-konyha, valamint az emeleti hálók a kertre néznek. Ez a sarok az L törésénél tulajdonképpen egyikhez sem tartozik, de mindegyikhez kézre áll: nem hely. A helyzetet az innen induló lépcső tisztázza. A teraszról a kilátás nem zavartalan, mert a nappalinál túlfutó szimmetrikus falfül részben eltakarja, saját világát őrzi a külvilággal szemben. Az épület önértéke belső lehetőségeitől is nő, akár a külsők kizárásával, hogy az adott helyen, a teraszon, mást kínáljon cserébe – a külső-belső tér helyi kontrasztjának intimitását – megtartva és felerősítve a távoli külvilágot a nappali számára, ahol a falu látványát a nagyablak szerkesztetten vágja ki az általános képből, helyi belső értékű látványképpé. „A kilátás nem funkció: lehetőség. Akinek ez megvan, nem csinál belőle programot." - így Tomay. A nappalitól néhány lépcsővel feljebb a gépkocsitároló felett lévő másfél szint magas vendégszoba néz az utcára. A térképzés és alaprajzszervezés belső rendszeréből eredően környezetében alacsony belmagasságú maradékterek alakultak ki, használhatóságuk az emeleten nem egyértelmű. Mindazonáltal ez a szoba, bár bonyolultabb, ezért izgalmas is, önálló hely a lakáson belül. Az emeleti hálószobákhoz tartozó gardróbszekrények a közlekedő „közös" terében vannak, aminek a hatvanas évekből származó, funkcionalista eredetű hagyománya van, ahol a közös gardrób helykihasználása sokkal rugalmasabb, személyi igényekhez alakítható. Tomay Tamás tíz éve épült munkája, a Kavics utcában álló ház, még egészében a hatvanas évekre utalt, felvette az elejtett fonalat. „Abból az évtizedből erős érzelmű emlékek fűződnek a mába az akkor épült házak minőségéhez, amik a későbbiekhez már nem kapcsolódtak. A posztmodern nyilvánvaló félresiklás volt, aminek az volt a pozitívuma, hogy ezt ma tudjuk. Ezért próbáltam meg a hatvanas évekből újraéleszteni valamit" - mondja.

Legutóbbi épületei szabadabbak, aktuálisak, formai és funkcionális alakításukban, anyagaikban egyaránt, a mesterségbeli igazság ma látható jelei.

Emödi–Kiss Tamás írása az ATRIUM-ban jelent meg.

Építtető: Skultéty László
Építész: Tomay Tamás
Statikus: Reisch Róbert
Gépészet: Balla Julia, Sápi József
Kivitelező: Csabép Bt.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk