Pontosan, szépen – családi ház Szentendrén

Fiatal építészként mindig izgalmas érzés külföldön járva találkozni Mies van der Rohe vagy épp Alexander Brenner házaival. Hasonló utazásra hívott Kuknyó Lajos, amikor bemutatta azt a lakóházat, amit a közelmúltban tervezett a Szentendre fölé emelkedő, kivételes panorámával rendelkező domboldalra. A látogatás során nyilvánvalóvá vált, hogy európai színvonalat itthon is el lehet érni - kellő alapossággal, odafigyeléssel, no meg némi tőkével. Mizsei Anett írása.

A legfontosabb célkitűzés az volt, hogy az építészeti minőség sem a tervek, sem a beépített anyagok, sem pedig a kivitelezés tekintetében ne maradjon el a hasonló európai projekteknél látottaktól. Ennek érdekében a tervezést és a kivitelezést szigorúan egy kézben tartva, az utolsó részletig nagy odafigyeléssel épült meg a ház.

 

 

 

 

 

Az első és legszembetűnőbb alapelv talán az lehetett, hogy a tervezés – és így a ház – nem ér véget a ház kontúrjánál, de még a telekhatáron sem, hanem kiterjed arra a nem hétköznapi panorámára is, amely kelet felé nyílik a Dunára. Megérkezéskor a fehérre vakolt építménybe foglalt, fém és homokfúvott üveg kertkapu fogadja a vendéget. Belépve a kertbe jól érzékelhető a ház és a domboldal viszonya. Minimális tereprendezéssel alakították ki a kertet, megőrizve a teljes, értékes faállományt – egyetlen fenyő kivételével, ami a ház helyén állt. Egyes növényeket áthelyeztek, mások maradhattak a helyükön, s az új kert ezekhez igazodva született meg, így már röviddel a kivitelezés után is befejezettnek, késznek tűnik.

 

 

Az építménymagasság fontos kötöttség volt, a ház formáját, a teraszos kialakítást, a felső szint erőteljes hátrahúzását ez határozta meg. Kérdésemre, hogy a helyi építési szabályzat itt is predesztinálja-e az új épületeket a mediterrán stílusra, a tervező nagyot nevetve mutatott rá: ez egy mediterrán ház. És valóban, szemléletében az. De mit is értünk ez alatt pontosan?

Van gondos tájolás. Ehhez persze jó fekvésű telek is kellett, de ezt az induló tőkét itt bizony hibátlanul forgatták. Kelet felé nagy üvegfelületekkel elválasztva csatlakoznak a terepet követő teraszok, amelyek közül a legfelső egész egyszerűen a nappali folytatása. Az egyedi üveg tolóajtókat félrehúzva egyetlen nyitott térré válik a lakószinttel. Ugyanakkor a teraszokon is tisztán elkülönülnek a funkciók: pihenő, napozó, étkező… A reggeli nap akadálytalanul ragyogja be a házat, a multifunkciós üvegek azonban csak a napenergia 40%-át engedik át, ezzel védik a belső tereket a túlzott felmelegedéstől. Dél körül már a zártabb, bejárati homlokzat néz a nap felé, a hosszú nyári délutánokon pedig maga a domb és a sűrű növényzet csökkenti a hőterhelést.

 

 

Van nagyvonalú térképzés. A házba a kertkapuhoz hasonló acél-opálüveg ajtón léphetünk be. Előtér fogad, rejtett gardróbbal és mosdóval. Továbbhaladva feltárul a nappali, a konyha és az étkező, ha pedig megállunk a három funkciót magába fogadó térben, egyszerre láthatjuk a kertet, a keleti panorámát és a nyugat felől emelkedő domboldalt. Minden akkora, ami még és már kellemes. A konyha fő vonzereje, hogy jóformán az ablak parapetmagasságában folytatódik a domboldal és a kert. Nem is érzékeljük, hogy éppen kinézünk-e valahova, vagy ellenkezőleg, benézünk egy terráriumba vagy télikertbe. A funkciók között minimális elválasztásokat alkalmazott a tervező. A matt üveg tolóajtóval diszkréten elrejthető a konyha, a nappali és az étkező közé állított gránit pengefal azonos értékű dekoratív elemként jelenik meg mindkét helyiségben. Inkább szobor benyomását kelti, mint válaszfalét.

 

 

Vannak nemes anyagok. Bár a tervezés során kialakult a belsőépítészeti koncepció, de építés során öltözött fel a ház. A tervezés során egyfajta ökologikus gondolkodás is megvalósult, mivel a fő szempont az volt, hogy csak olyan anyag kerüljön be, ami ebbe a házba, erre a helyre jó. A matt, fehér bőrrel borított térbe a központi zöldesbarna gránitfal csempészi be a természet színeit, az egyetlen fából készített, beépített magasfényű amerikai dió bútorok pedig a ragyogást. Cél volt, hogy a tölgyfa padló folytonosságát ne törje meg a berendezés. Ennek érdekében az egyedi bútorok fényes krómacél lábazattal készültek, ugyanúgy, ahogyan az acéloszlopok borítása is. Ezek a tükröződések elemelik, szinte lebegtetik a tárgyakat a térben.

 

 

Van rend, a házzal összhangban álló életmód. A letisztult környezet fegyelmezett lakókat kíván, így különösen a földszinti, közösségi terekben fontos volt, hogy mindennek meglegyen a maga helye. A konyha, a dolgozósarok számos rafinált megoldással biztosítja a szükséges tárolóhelyeket. Az emelet már a bensőségesebb, a családi élet színtere. A gyermekszobában mágnesfal várja a játszó kicsiket, és tágas, részben zöldesített terasztető a pihenni vágyókat. A pinceszinten a gépkocsibeállót és a kiszolgáló helyiségeket helyezték el.

Összességében egy logikus, jól szervezett lakóházat ismerhettem meg a látogatás során. Lehet, hogy a beépített anyagok, és legfőképpen a kivitelezés színvonala itt és most még luxus…? Lehet. A tervező azt vallja, ennek nem lenne szabad így lennie. A ház a bizonyíték: meg lehet csinálni.

Mizsei Anett

---

Szentendrei villa

vezető tervező: Kuknyó Lajos - Architéma Kft.
statika: dr. Medek Ákos
épületgépészet: Komlóssy László
elektromosság: Nemere Lajos
kerttervezés: Gazsó István

tervezés éve: 2006
kivitelezés éve: 2010
bruttó szintterület: 329 m²
generálkivitelező: Architéma Kft.