
Praktikum és helyspecifikus tervezés – design a Mezőgazdasági Múzeum József nádor kiállításán
Egy kiállítás tartalmát mélyen meghatározza a bemutatás módja: a tér elrendezése, a tárgyak megvilágítása, installálása és a kiállítási anyagot tároló-védő-bemutató bútorok milyensége. A kiállításdesign kialakítása olyan folyamat, amely ritkán kerül az érdeklődés homlokterébe. Cikkünk ebbe a folyamatba enged betekintést a Mezőgazdasági Múzeumban látható József nádor kiállítás kapcsán.
Tavaly november óta látogatható a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár József nádor és Magyarország csinosítása című kiállítás a városligeti Vajdahunyadvárban. A kiállítás tartalmas anyagot vonultat fel Magyarország 19. századi fejlesztésekről és az azokat szorgalmazó Habsburg tisztviselőről. A kiállítás izgalmas betekintést nyújt Habsburg–Lotaringiai József nádor életébe és abba a szerepbe, amelyet Magyarország 19. századi fejlesztésében betöltött. A tárlat szerteágazó témaköröket mutat be a látogatók számára azokról a területekből, amik József nádor érdeklődési körét és munkásságát fedték le. A kert és tájalakítás, közlekedésfejlesztés, vasút és gőzhajózás támogatása, vízszabályozás mérnökképzés és a tudományos, akadémiai élet elindításának sarokkövei mind láthatóak.
A kiállítás a múzeum a bejárat tengelyébe eső emeleti nagyteremben kapott helyet. A sajátos hangulatú térbe az épület főlépcsője vezet fel, ami boltíves nyílással kapcsolódik az emeleti galéria tereihez. Nemcsak a megközelítése, hanem magassági méretei is hangsúlyosak. A bejárattal szemben tengelyben elhelyezett nagyméretű metszetkép vonja be látogatót a tér és a kiállítás hangulatába, ami a Gellért-hegy irányából mutatja a formálódó, korabeli Budapest látképét.
A terem tengelyesen szimmetrikus alaprajza a berendezését is meghatározta. A tematikus felosztás helyett egy szabadon bejárható tér létrehozását tűztük ki célul, amiben a kiállítási tárgyakat körülveszi a hozzájuk tartozó téma szöveges bemutatása. Ezáltal egyfajta keretbe foglalva a kiállítást a csarnokszerű térben. A vitrinek és fények sajátos hangulatú atmoszférát kölcsönöznek a helynek a csillanó, áttetsző üvegkockák között járva. Köszönhető ez a világítás tárgyakra fókuszált elhelyezésének, ami a terem szükségszerű használatából is adódott, derengő fényben tartva a terem mennyezetét.
A kiállítófelületek bútorelemeinek megtervezése hangsúlyos része volt a folyamatnak. A múzeummal közösen olyan koncepción dolgoztunk, aminek elemei az ideiglenes tárlat után továbbra is felhasználhatók. Mivel ehhez hasonló felületekkel nem rendelkezett a múzeum, de hosszútávon szükségük van rá. Ennek érdekében a paravánok kialakítása többféle használatot tesz lehetővé. Lényeges, hogy minden elem szabadon álló, körüljárható tárgyként is használható a sorolhatóság mellett és a felületek lehetővé teszik a különböző használati módokat. Egyik oldala furatolt, amibe fémcsapos rögzítővel helyezhetők el elemek, míg a másik oldalra a függesztősín által lehet tárgyakat rögzíteni.
A bútorelemek tervezése során az illesztések és rögzítési pontok minimalizálására törekedtünk, hogy önmagukban is esztétikus megjelenéssel bírjanak és biztosítsák a múzeumi igények kiszolgálását is, mint a független világítás lehetősége vagy a filigrán megjelenés.
A kiállítás tervezése során a tartósság-elegancia-praktikum hívószavak jellemezték az elképzeléseinket. Amik a téma, a hely és az igények alapján alakultak ki, hogy kellő minőségű hátteret biztosítsanak egy olyan gazdag örökség bemutatására, mint amit József nádor életművében láthatunk.
A kiállítás 2025. március 31.-ig látható a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtárban