12 könyv karácsonyra építészeknek

A könyv a legszebb ajándék! Karácsonyi ajánlónkat pedig megpróbáltuk úgy összeállítani, hogy mindenki megtalálhassa benne a kedvére valót, a kortárs praxisoktól a szocialista modernizmuson a házfoglalás mikéntjéig.
 

Ajánlónkhoz kizárólag idén megjelent könyvekből válogattunk, amelyek megrendelhetőek online vagy hozzáférhetőek hazai könyvesboltokban is. A listába nem kerültek bele a kiadványok, amelyekkel az Építészfórum már foglalkozott. Magától értetődően ezeket is örömmel ajánljuk: Haba Péter hiánypótló összefoglalóját a magyar ipari építészet történetéről, Viczián Zsófiának a budapesti fákról írt könyvét, a KÉK kiadásában megjelent Trust Your Architect kötetet, vagy Vámossy Ferenc építészetelméleti írásainak gyűjteményét.

Az idei Oslói Építészeti Triennále rendhagyó kezdeményezéseiről a hivatalos fotós, Virág István írt az Építészfórumra. A Triennále publikációjaként megjelent Gross Ideas: Tales of Tomorrow´s Architecture sem a hagyományos értelemben vett építészeti könyv: rövid, írott és rajzolt történetek, sőt, versek segítségével visz kalandtúrára a „nemnövekedő" városok utcáin. A szerzők között építészek, sci-fi írók, költők, környezetvédelmi aktivisták neveit találjuk. Itthon még csak az Architecture Uncomfortable Workshop könyvespolcán van meg, akik egyenesen Oslóból hozták haza.

Kinek ajánljuk? Szelektíven gyűjtőknek, secondhand-ruházkodóknak, a világ jövőjén gondolkodóknak.

Kinek nem ajánljuk? Pató Pál úrnak és barátainak. 

A holland építészeti múzeumot is magába foglaló Het Nieuwe Instituut egyik újabb kiállítása a „squatting", azaz az épületfoglaláson alapuló térhasználat gyakorlatával foglalkozik. Bár a mozgalom elsősorban Nyugat-Európában tett szert komoly jelentőségre, elvétve itthon is találkozhattunk példáival. A kiállítás és katalógusa, az Architecture Of Appropriation. On Squatting As Spatial Practice a múzeum saját új szerzeményeire alapozva, építészek, archivisták, jogászok bevonásával elemzi hat helyszín történetét. A kötet teljes tartalma elérhető online is, ingyen. 

Kinek ajánljuk? Aki egyetért azzal, hogy a város mindenkié.

Kinek nem ajánljuk? Aki reggel azzal ébred, hogy „ami sok, az sok."

A hazai modernizmus talán legismertebb, és minden bizonnyal legsikeresebb épületegyüttese, a Napraforgó utcai kislakásos mintatelep első monográfiáját írta meg Ferkai András a Modern házak és lakóik címmel megjelenő könyvében. 22 különleges ház története, a bennük élő családokéval együtt. Bárcsak minden utcáról lenne ilyenünk – de legalább a Napraforgóról most már van. A kötet napokon belül a könyvesboltokba kerül, addig is kedvezményesen előrendelhető például itt vagy itt. 

Kinek ajánljuk? Mindenkinek, aki valaha átkukucskált már a Napraforgó utcai házak kerítése felett. 

Kinek nem ajánljuk? Aki már hetek óta nem tudta megnézni a kedvenc Netflix-sorozatának újabb epizódjait. (Mondjuk ebben az esetben a többit sem ajánljuk.)

Az xtro realm, azaz Horváth Gideon és Süveges Rita képzőművészek, valamint Zilahi Anna költő 2017 óta foglalkozik célzottan a posztantropocentrikus gondolkodással, nemzetközi és hazai példákat vizsgálva. Az extrodæsia gyakorlatilag egy enciklopédia, amely a gondolatkör legfontosabb fogalmait, hivatkozásait gyűjti össze, illetve bevett kategóriákat, kifejezéseket értelmez újra a kortárs filozófia friss fejleményeinek és diskurzusainak fényében. Nem építészet, világnézet.

Kinek ajánljuk? Aki elképzelhetőnek tartja, hogy a folyóknak jogaik legyenek.

Kinek nem ajánljuk? Akinek Donna Haraway nevéről az I Feel Love jut az eszébe.

A Leuveni Katolikus Egyetem professzora és a Modernitás és társadalom kutatócsoport vezetője, Martin Kohlrausch idén publikálta sokéves kutatásának eredményét, Brokers of Modernity. East Central Europe and the Rise of Modernist Architects címmel. A közép-kelet-európai modernisták önszerveződésének, hálózatépítésének, kommunikációjának és aktivitásának történetét feltáró könyv kiemelten foglalkozik a régió legnépesebb országa, Lengyelország kevéssé ismert korabeli történetével (kedvcsinálóként ajánljuk képes válogatásunkat a lengyel modernizmus épületeiről), de kitér a tágabb régió jelenségeire, így például a CIAM-Ost csoportjára vagy a Bata-város Zlín fejlesztésére is. 

Kinek ajánljuk? Aki legalább egy lengyel építészt meg tud nevezni. Vagy nem, de szeretne.  

Kinek nem ajánljuk? Aki már unja a nyugat-európai rácsodálkozást arra, hogy keleten is volt élet – illetve aki megelégszik a digitálisan ingyen hozzáférhető verzióval.  

Az 1959-ben alapított stúdió első monográfiájából részleteiben megismerhetjük egy dán identitását őrző, de 300 fős csapatával mára globálissá nőtt játékos munkamódszerét. A Hans Ibelings építészettörténész, illetve a Dán Építészeti Központ munkatársa, Kent Martinussen tanulmányát tartalmazó It begins with curiosity. Works by Henning Larsen Architects az iroda újabb munkáit mutatja be, a reykjavíki Harpa koncertteremtől a hongkongi Francia Nemzetközi Iskoláig, gyönyörű fényképekkel illusztrálva.

Kinek ajánljuk? Aki szerint végeredményben mindannyian a dániások köpönyegéből bújtunk elő. 

Kinek nem ajánljuk? Akinek feláll a szőr a hátán a „skandináv design" szóösszetételtől.

2011-ben, a fukushimai katasztrófa nyomán a szövetségi parlament arról határozott, hogy záros határidővel leállítják Németország összes atomerőművét. Bernhard Ludewig ekkor indult el, hogy minél többet befotózzon az erőművek közül, ameddig még működnek – és Németországon túl több európai helyszínre is eljutott. Ennek a munkának az eredménye a kiváló DOM Publishers-nél megjelent The Nuclear Dream, illetve német párja, a Der nukleare Traum. A kötet jócskán mutat olyan helyeket, ahova halandó ember soha nem teheti be a lábát – legalábbis ameddig az erőművek működnek.

Kinek ajánljuk? Aki nem sokall ennyi pénzt az atomra…

Kinek nem ajánljuk? Aki még soha nem nyitott ki „Belépni szigorúan tilos" felirattal ellátott ajtót.

Az idén elhunyt építész előtti, méltó tisztelgésként jelentette meg a Magvető a Mink László által, 2009-ben készült életútinterjú tíz évvel később egy beszélgetéssel kibővített, szerkesztett változatát. A tér tágassága nem csupán az építészt, de a 20. századi Magyarországot is bemutatja egy nem mindennapi életúton keresztül. A kötetet fotók, dokumentumok egészítik ki, a tájékozódást névmutató és jegyzetek segítik. 

Kinek ajánljuk? Aki be sem tenné a lábát a Lehel Csarnokba.

Kinek nem ajánljuk? Aki be sem tenné a lábát a Lehel Csarnokba.

A Budapest főépítészeként ismertté vált és főként urbanisztikai ügyekben mérvadó Schneller István ezúttal teológiai végzettségéhez közelebb ál témát választott. A Modern szakrális épületek a 20. század egyházi építészetének történetét mutatja be, stiláris alapú megközelítéssel, a szerző saját fényképeivel illusztrálva. A gazdag képanyag és a példák mellé olvasmányos, szakmailag megalapozott leírásokat kapunk.  

Kinek ajánljuk? Aki a „Boldog karácsonyt!" pártján áll a „Kellemes ünnepeket!" helyett.

Kinek nem ajánljuk? Aki több izgalomra vágyik az építészetben, mint egy tisztességesen megtervezett német templom a harmincas évekből.

A német építészeti folyóirat három részből álló, tematikus sorozata Sozial Bauen címmel idén szeptemberben jelent meg, és remek áttekintést kínál a szociális célú lakásépítés aktuális ügyeiről. A téma Magyarországon is elég forró, hiszen Budapesten már-már lakhatási válságról lehet beszélni, és a probléma erőteljesen előjött a legutóbbi önkormányzati választások során is. A három Baumeister-szám mellé az akció keretében a topos tájépítészeti és köztértervezési magazin egy számát adják ajándékba.

Kinek ajánljuk? Aki szerint a diplomázó építészhallgatókon, a 13. kerületen és a Habitat for Humanity-n kívül másnak is foglalkozni kéne lakhatási ügyekkel.

Kinek nem ajánljuk? Akik szerint elég autópályákat építeni, hogy összekössük az új stadionokat.

A kelet-közép-európai építészet 1955-1991 közötti történetének kutatására létrejött román BACU kezdeményezés, a Socialist Modernism projekt működtetője már második átfogó publikációjával rukkol elő. A két éve megjelent, Románia és Moldova korabeli építészetét bemutató, reprezentatív album után most itt az egykori Német Demokratikus Köztársaság meghatározó épületeit sorakoztatja fel, a kétnyelvű, Sozialistische Moderne in Deutschland – Socialist Modernism in Germany című reprezentatív albumban, újonnan készült, színes fotókkal, egyszerre történeti kutatásként és a mai állapotok dokumentációjaként.

Kinek ajánljuk? Aki valami melegséget érez a szíve környékén, ha rápillant Virág Csaba Villamos Teherelosztójára.

Kinek nem ajánljuk? Akinek ökölbe szorul a keze a Skála Kópétól.

Łukasz Stanek, a Manchester School of Architecture oktatója évek óta foglalkozik a közép-kelet-európai régió építészeti exportjával. Új kötete, az Architecture in Global Socialism: Eastern Europe, West Africa, and the Middle East in the Cold War öt városon keresztül vizsgálja meg, hogyan jutott el a régió építészeti tudása és szakértelme Afrikába és a Közel-Keletre. Accra, Lagosz, Bagdad, Abu Dzabi és Kuvait szovjet, lengyel, bolgár, román, jugoszláv és természetesen magyar vonatkozású projektjei új nézőpontból mutatnak meg egy mára szinte elfelejtett történetet.

Kinek ajánljuk? Aki szerint Afrika több, mint párduc-oroszlán, gorilla, ma-ká-kó.

Kinek nem ajánljuk? Akinek már Karcag is fényév távolság.