Nézőpontok/Kritika

Kalauz a budapesti fákhoz

1/10

A Kék Csillag együttes pózol 1969-ben a Nagy Fa előtt. Fotó: Fortepan

?>
A Kék Csillag együttes pózol 1969-ben a Nagy Fa előtt. Fotó: Fortepan
?>
A tabáni Kőműves lépcső 1912-ben, jobbra ez az eperfa lóg ki az udvarból. Fotó: Fortepan
?>
Átvészelt világháborúkat, a Vár műemléki rekonstrukcióját, ma is rendületlenül hajt.
?>
?>
?>
Az eperfa története a tabáni tanösvény tábláján is olvasható.
?>
Öreg akác a Lánchídnál.
?>
Öreg akác a Lánchídnál.
?>
Margitszigeti ősplatán.
?>
Margitszigeti ősplatán.
1/10

A Kék Csillag együttes pózol 1969-ben a Nagy Fa előtt. Fotó: Fortepan

Kalauz a budapesti fákhoz
Nézőpontok/Kritika

Kalauz a budapesti fákhoz

2019.11.28. 19:30

Cikkinfó

Szerzők:
Tálos Lőrinc

Földrajzi hely:
Budapest

Építészek, alkotók:
Viczián Zsófia

Mit lehet írni egy fáról? Hogyan tud egy Budapesten ismert vagy kevésbé ismert, de más okból különleges fáit ismertető könyv érdekfeszítő lenni? Viczián Zsófia Budapesti fák – Kéregbe zárt történelem című, gazdagon illusztrált könyve életrajz, bűntény nélküli krimi, turistakalauz és várostörténeti ismeretterjesztő egyszerre.

Lehet-e egy fának életrajza? De még mennyire! A Budapesti fák valóságos életrajzi kötet, amely – amennyiben az kideríthető – az ültetéstől napjainkig kíséri végig egy-egy fa sorsát, hogyan éltek azok túl két világháborút, a város növekedését, átépitését. Tudták péládul, hogy a margitszigeti narancseperfát talán maga József nádor ültette a saját kezével és megdőlt törzse az 1838-as, nagy pesti árvíz emlékét őrzi? Ilyen és más hasonló történetek derülnek ki 315 oldalon keresztül.

A kiadvány éppen ettől lesz érdekfeszítő és izgalmas, mint egy bűntény nélküli detektívtörténet, amelyben a kiszemelt fák múltja utáni nyomozás során titkok derülnek ki és mítoszok dőlnek meg. Gondolták volna, hogy a Gesztenyéskertnek nevet adó vadgesztenyefasor valójában a németvölgyi temető alaprajzát őrzi, mert eredetileg a parcellák között vezető sétányt határolta? A szerző a Budapest elgöregebb fája utáni nyomozása közben – hogy „ki a tettes" vagy, hogy rejtély marad-e mindörökre, az maradjon meglepetés az olvasók számára – detronizálja a közvélekedés szerint a címre jogosult öreg, már mankóira támaszkodó akácfát a Széchenyi téren. Ferenc József jól dokumentált koronázásakor még biztos nem állt jelenlegi helyén, az átültetés pedig korunk technikája – vagy önbecsapása.

Margitszigeti ősplatán.
9/10
Margitszigeti ősplatán.

Anya, és erről a fáról írtál már? – kérdezgetik gyermekei a szerzőt kirándulásaik alkalmával. Mint a könyv bemutatóján kiderült, az egyes fák kiszemelése, felkeresése nem csak szenvedélyévé vált a szerzőnek, de állandó családi programmá is. És miért ne követhetnénk ebben? A puhafedeles kiadvány borítóbelsőin térképek segítik, hogy magunk is felkereshessük a főszereplőket, a fejezetek elolvasása után úgy tekitve rájuk, mintha hírességek vagy régi ismerősök lennének. Ha városbéli lófrálásainknak szeretnénk célt adni, bátran vegyük kézbe a könyvet és úgy tervezzük meg az útvonalat.

Akár felkeressük az ismertetett fákat és helyszíneket, akár csak fotelben ülve olvassuk el a könyvet, abban biztosak lehetünk, hogy sokkal jobban megismerjük Budapestet, hiszen valójában egy szokatlan nézőpontból megírt várostörténeti ismeretterjesztő könyvet tartunk a kezünkben, amelyből megtudhatjuk, hogyan és miért hódítottak az eperfák Mária Terézia uralkodása alatt, de azt is, hogy mi történt Budapest legismertebb fantomfájával, amit mindenki keres, de senki nem talál, hiszen a Normafa a kötet egyetlen posztomusz hőse. Reméljük e könyv nem lesz forrása, egykor állt, már csak névről ismert fahírességek történetének megírásához.

TL

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk