Közélet, hírek

Elhunyt Rajk László

1/22

Rajk László (1949-2019)

?>
Rajk László (1949-2019)
?>
A Nagy Bálinttal és Bachman Gáborral közösen tervezett műteremház a franciaországi Vence-ben a Károlyi Alapítvány számára épült 1983-1984-ben. Fotó: Rajk László archívuma, rajk.info
?>
A sztrájkoló háza. A japán 1986 Shinkenshiku pályázatra beadott munka Bachman Gáborral, Haraszti Miklóssal, Konrád Györggyel közösen készült. Fotó: Rajk László archívuma, rajk.info
?>
Plakátterv Nagy Imre szimbolikus sírhelyének átadására a Pére Lachaise temetőben, Párizs, 1988. Fotó: Rajk László archívuma, rajk.info
?>
Nagy Imre és mártírtársainak újjátemetése, a Hősök terén létrehozott installáció (Bachman Gáborral), 1989. Fotó: Rajk László archívuma, rajk.info
?>
Hazug, mint a híd. Pályázat a bécsi világkiállításra, 1990. Alkotótársak: Bachman Gábor, Haraszti Miklós, Konrád György. Fotó: Rajk László archívuma, rajk.info
?>
Corvin Mozi, 1994-1996. Fotó: Zsitva Tibor, forrás: Rajk László archívuma, rajk.info
?>
A Bécsi Magyar Kulturális Intézet rekonstrukciója és átalakítása, Balázs Jánossal és Borsos Írisszel, 1996-1998. Fotó: Rajk László archívuma, rajk.info
?>
Makett a Graphisoft Konferenciaközpont pályázatára, Konrád Györggyel és Haraszti Miklóssal, 2002. Fotó: Rajk László archívuma, rajk.info
?>
Pályázat a U2 stúdió-toronyépületére, Dublin, 2002. Fotó: Rajk László archívuma, rajk.info
?>
A 2002-ben elkészült Lehel Csarnok oldalhomlokzata. Fotó: Fred Romero, Wikimedia Commons
?>
CEU Business School, Budapest. Pályázati terv, 2005. Fotó: Rajk László archívuma, rajk.info
?>
A József Attila Színház rekonstrukciója és bővítése, pályázati terv, 2005. Fotó: Rajk László archívuma, rajk.info
?>
Kiállítási installáció terve a Holokauszt Emlékmúzeum és Dokumentációs Központ számára, 2005. Fotó: Rajk László archívuma, rajk.info
?>
A veszprémi 1956-os emlékmű terve, 2005
?>
Az Aquincumi Múzeum új állandó kiállítási épülete, 2007
?>
Rajk Látvány. Filmszobrok és akcionista frottázsok. Kiállítás a FUGA Budapesti Építészeti Központban, 2019. február 7. - március 3. Fotó: Zöldi Anna
?>
Rajk Látvány. Filmszobrok és akcionista frottázsok. Kiállítás a FUGA Budapesti Építészeti Központban, 2019. február 7. - március 3. Fotó: Zöldi Anna
?>
Rajk Látvány. Filmszobrok és akcionista frottázsok. Kiállítás a FUGA Budapesti Építészeti Központban, 2019. február 7. - március 3. Fotó: Zöldi Anna
?>
Rajk Látvány. Filmszobrok és akcionista frottázsok. Kiállítás a FUGA Budapesti Építészeti Központban, 2019. február 7. - március 3. Fotó: Zöldi Anna
?>
Rajk Látvány. Filmszobrok és akcionista frottázsok. Kiállítás a FUGA Budapesti Építészeti Központban, 2019. február 7. - március 3. Fotó: Zöldi Anna
?>
Rajk Látvány. Filmszobrok és akcionista frottázsok. Kiállítás a FUGA Budapesti Építészeti Központban, 2019. február 7. - március 3. Fotó: Zöldi Anna
1/22

Rajk László (1949-2019)

Elhunyt Rajk László
Közélet, hírek

Elhunyt Rajk László

2019.09.12. 05:06

Cikkinfó

Szerzők:
Kovács Dániel

Építészek, alkotók:
Rajk László

Vélemények:
1

Rövid lefolyású, súlyos betegséget követően 2019. szeptember 11-én elhunyt Rajk László Kossuth-díjas építész, díszlettervező, az egykori demokratikus ellenzék meghatározó tagja. 

„Magas ember felfelé megy, szabad ember kifelé, öröklöttől az érthető felé."
Haraszti Miklós Rajk Lászlóról (1) 

„Szeretem a japán turistát."
Rajk László (2)

Életének 71. évében, 2019. szeptember 11-én elhunyt Rajk László. A rövid mondat a magyar építészet egyik legösszetettebb, nyughatatlan alakjának távozását jelenti, egyelőre nehezen felmérhető következményekkel. Rajk László a történelembe született, és életének hét évtizede alatt sokat tett azért, hogy aktívan alakítsa is azt. A Konrád-féle társadalmi reformer kör tagjaként, szamizdatíróként és harcos ellenzékiként, a rendszerváltás követően politikusként, legendás és kedvelt látvány- és díszlettervezőként, és végül, de nem utolsósorban építészként, mégpedig azon kevesek egyikeként, akik vállalták, hogy épületeikkel konfrontatív módon formálják a közízlést és –gondolkodást.

Ifjabb Rajk László 1949. január 26-án született. Édesapját, a kommunista diktatúra korábbi belügyminiszterét koncepciós per alapján még az év októberében kivégezték, bebörtönzött édesanyjától pedig elvették a kisfiút. Egy gyermekotthonban, álnéven töltött öt évet követően kaphatta vissza csak igazi nevét, miután édesanyját, Földi Juliannát kiengedték, és újra egyesülhetett a család.

A gimnáziumi éveket követően Rajk László sikerrel felvételizett a Budapesti Műszaki Egyetem építészkarára, ahol 1972-ben diplomázott. Ezt követően három évig a Lakóterv, majd 1975-1986 között az IPARTERV építészeként dolgozott. 1975-1976-ban a montréali McGill egyetem hallgatója, 1978-1981 között mesteriskolás.


A Nagy Bálinttal és Bachman Gáborral közösen tervezett műteremház a franciaországi Vence-ben a Károlyi Alapítvány számára épült 1983-1984-ben. Fotó: Rajk László archívuma, rajk.info
2/22
A Nagy Bálinttal és Bachman Gáborral közösen tervezett műteremház a franciaországi Vence-ben a Károlyi Alapítvány számára épült 1983-1984-ben. Fotó: Rajk László archívuma, rajk.info



Első megvalósult munkája, a Fővárosi Hulladékhasznosítómű munkásszállója az ipari építészet racionalista jegyeit viseli magát. Ezt követően azonban csakhamar kibontakozott egyéni formanyelve, amely elsőként a Bachman Gáborral és Nagy Bálinttal közösen tervezett vence-i műteremházban mutatkozott meg (1984, mára átépítve). Hivatalos megbízásokat itthon a nyolcvanas évektől nem kaphatott, kiutat erre részben a többedmagával működtetett Plusz Stúdió jelentett.

A ritkuló valós megbízások miatt építészeti elképzeléseit számos kiállításon, illetve tervpályázatokon mutatta meg. Keszthely rekonstrukciójának pályázatán, 1981-ben Ekler Dezsővel, Gyarmathy Katalinnal, Konrád Györggyel, Nagy Bálinttal és Pikler Katalinnal adtak be közös tervet. A tervpályázat politikai állásfoglalásként hatott, hiszen a 75 résztvevő a bevett várostervezési szokások ellenében állt fel – Rajk maga „demonstráló építészetnek" hívta ezt a helyzetet. Az építészet társadalomformáló eszközként való kezelése későbbi pályázataiban is megmutatkozik. Az 1986-ban japán Shinkenchiku-pályázatra „A sztrájkoló háza" címmel adtak be közös pályamunkát Bachman Gáborral, Haraszti Miklóssal és Konrád Györggyel. A bécsi világkiállítás 1990-es pályázatán pedig kritikai művet nyújtottak be: a „Hidak a jövőbe" témára a „Hazug, mint a híd" címmel reagáltak (alkotótársak: Bachman Gábor, Haraszti Miklós, Konrád György).


Hazug, mint a híd. Pályázat a bécsi világkiállításra, 1990. Alkotótársak: Bachman Gábor, Haraszti Miklós, Konrád György. Fotó: Rajk László archívuma, rajk.info
6/22
Hazug, mint a híd. Pályázat a bécsi világkiállításra, 1990. Alkotótársak: Bachman Gábor, Haraszti Miklós, Konrád György. Fotó: Rajk László archívuma, rajk.info



A Konráddal közös munkák Rajk erős szociológiai érdeklődésére is rámutatnak. Egy 1978-ban publikált írásában kiállt az önerős építés mellett, az akadozó állami lakásépítés ellenében. A Párizsban, szamizdatként megjelent szövegben ezt írja: (a politikusoknak és az építészeknek) „…fel kellene ismerniük, hogy tarthatatlan az a közhelyszerűen hangoztatott állításuk, hogy az emberek még nem elég fejlettek ahhoz, hogy lakást tervezzenek és építsenek, vagy telepeket hozzanak létre. Be kellene látniuk, hogy a lakásmizériából egyetlen valóságos kiút van: az, ha bízunk a spontán módon létrejövő közösségekben; ha támogatjuk azt a törekvésüket, hogy kibújjanak az ellenükre való szervezeti formából; ha technikailag hatékony eszközöket adunk a kezükbe céljaink megvalósításához." (3)

Rajk a hetvenes évek közepétől foglalkozott színházi tervezéssel, eleinte Halász Péter lakásszínháza előadásainak díszlettervezőjeként, majd kisebb fővárosi és vidéki színházakban is. Ezzel párhuzamosan filmes látvány- és díszlettervezőként kezdett önálló karriert építeni: a hetvenes évek végétől több tucat munka, többek közt a Megáll az idő (Gothár Péter, 1981), a Szerelem második vérig (Dobray György, 1987), a Miss Arizona (Sándor Pál, 1987), a Piroska és a farkas (Mészáros Márta, 1987) kötődik a nevéhez.

Filmes pályafutása egészen a közelmúltig folytatódott, többek között A londoni férfival (Tarr Béla, 2007), A torinói lóval (Tarr Béla, 2010), a Saul fiával (Nemes Jeles László, 2015), az 1945-tel (Török Ferenc, 2017), a Napszálltával (Nemes Jeles László, 2018).

Budapest lelkes szerelmeseként komoly szerepet játszott a főváros filmes karrierjének felfuttatásában, bár az Arnold Schwarzenegger szereplésével nálunk forgatott, 1988-as Vörös zsaru rendezőjét lebeszélte arról, hogy moszkvai rendőrkapitányságként jelenítse meg a Parlamentet a filmben. (4) 2009-ben az év látványtervezőjévé választották, 2016-ban az Art Directors’ Guild (Amerikai Látványtervezők Céhe) szakmai díját kapta Ridley Scott „The Martian" (Mentőexpedíció) című, részben ugyancsak Budapesten forgatott filmjének látványterveiért.

A filmstúdió és a színházi munkák, illetve a pályázatok jelentették azt a szellemi közeget, amiben Rajk László otthonosan érezte magát. A korai időktől a demokratikus ellenzék tagja; Galamb utcai lakásában működtette a „Rajk-butikot", ahol szamizdat kiadványokat terjesztettek egészen a rendőrség 1983-as közbelépéséig. A Demszky Gáborral és Nagy Jenővel közösen alapított AB Független Kiadó szamizdat kiadványainak grafikusaként is dolgozott.


Nagy Imre és mártírtársainak újjátemetése, a Hősök terén létrehozott installáció (Bachman Gáborral), 1989. Fotó: Rajk László archívuma, rajk.info
5/22
Nagy Imre és mártírtársainak újjátemetése, a Hősök terén létrehozott installáció (Bachman Gáborral), 1989. Fotó: Rajk László archívuma, rajk.info



1989-es munkája, a Bachman Gáborral közösen tervezett Hősök terei építészeti installáció Nagy Imre és mártírtársainak újratemetéséhez a rendszerváltás időszakának egyik vizuális szimbólumává vált. Ez már nyilvános politikai szerepvállalásának időszaka. 1988-ban alapító tagja lett a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ). 1990-től 1996-ig az SZDSZ tagjaként parlamenti képviselő. A párt aktív tagja maradt a kétezres évekig; 2009-ben lépett ki.

A kilencvenes évek elején aktív politikai szerepvállalása miatt kevés ideje maradt az építészetre. Saját cége, a Köztigon vezetőjeként csak az évtized közepétől tervezett újra. Innentől sorra következnek a meghatározó munkák. 1996-ban a Corvin Mozi multiplexszé alakítása, 1998-ban a bécsi Collegium Hungaricum rekonstrukciója (Balázs Jánossal és Borsos Írisszel), 1999-ben a Moulin Rouge átalakítása és az Aquincumi Múzeum igazgatósági és restaurátor-épülete fűződik a nevéhez.

2002-ben készült el a legfontosabb mű: a Lehel téri vásárcsarnok, ismertebb nevén a kofahajó, amely Rajk „radikális eklektikaként" definiált építészeti hitvallásának összegzését jelenti. „…az építész mindig is lopott. Finomabban szólva: stílust követett, másolt, stílusokat kevert újra. Alkalmanként nem átallott kész elemeket kibontani meglévő házakból, s azokat változtatás nélkül az újba beépíteni, megtartva még az eredeti rendeltetésüket is. Így lett az antik, pogány istenség templomának oszlopából a keresztény szentély alappillére, vagy az ellenreformáció stílusából az istentagadó sztálinbarokk alapja. Majd a szocreál szerkesztési elvek szolgálnak kiindulópontjául az újkori posztmodernnek és nemzeti konzervativizmusnak." (5) A radikális eklektika kapcsán megfogalmazott tézisek: a „parazita elv", az „addíciós elv" vagy a sajátos régiós jellemző, a „buherancia elv" Rajk számára magától értetődő tételeket jelentettek, egyéni építészeti nyelvezetének elméleti megalapozásaként.


A 2002-ben elkészült Lehel Csarnok oldalhomlokzata. Fotó: Fred Romero, Wikimedia Commons
11/22
A 2002-ben elkészült Lehel Csarnok oldalhomlokzata. Fotó: Fred Romero, Wikimedia Commons



A Lehel téri csarnok az első magyarországi épületek közé tartozott, amelynek tervezése során figyelembe vették a majdani felhasználói viselkedést, és lehetőséget biztosítottak a későbbi, folyamatos beavatkozásra és változtatásra. Rajk kifejezetten előnynek tartotta a piaci élet folyamatos mozgását, kontrollálhatatlanságát, és épületében a város jellemzőjeként próbált annak helyet adni. „Scerzo barbaro", barbár tréfa – írta az épületről Borvendég Béla, aki a legtöbb kritikussal egyetemben kockázatosnak tartotta a kísérletet.

„…hajó röpül, szín üvölt, lépcső zuhan, ciklopfalból kajütablak kukucskál, fehér hullámfalat színes üvegtéglák lyuggatnak, ablakforma spriccel, az építőminőség a sokféleség miatt is igencsak hézagos, miközben az épületen erősen uralkodik az autóforgalom – a belül hamar fölismerhető, bár ott sem hétköznapi csarnokot az első emeleten körbeveszi, a tetőn teljesen lefedi a parkoló. Továbbá: óriás-marok-által-meggyűrt sárga és piros mellvédkorlát kényszerkanyarog – furcsa disszonanciában a mozgólépcső szabványtechnikájával -, s a homlokzatokon vaskos-sárga-neomintás-előregyártott-vasbeton-teknő-virágvályú kizöldellni vágyik" – írta az Építészfórum egykori főszerkesztője, Vargha Mihály a Lehel Csarnokról. (6)


Az Aquincumi Múzeum új állandó kiállítási épülete, 2007
16/22
Az Aquincumi Múzeum új állandó kiállítási épülete, 2007



Ezt követően Rajk számára komolyabb munkát csak az Aquincumi Múzeum több ütemben lezajló fejlesztése jelentett. Emellett számos kiállítást tervezett; az Auschwitz-Birkenauban megépült magyar állandó emlékkiállítás (2004), illetve a Nagy Imre Emlékház rekonstrukciója és állandó kiállítása (2008) komoly szakmai elismeréseket hoztak számára. 2002-ben korábbi munkatársaival, Haraszti Miklóssal és Konrád Györggyel vett részt a Graphisoft konferenciaközpont pályázatán. Veszprémbe tervezett 1956-os emlékműve politikai okokból nem valósulhatott meg (a kártérítési pert utóbb jogerősen megnyerte).

2007-ben Pro Urbe Budapest-díjat, 2009-ben Kossuth-díjat kapott. 2016-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja, székfoglalóként 2019-ben kiállítást rendezett a FUGA Budapesti Építészeti Központban. A közéletben a legutóbbi időkig aktív maradt, kerülve a pátoszt, megkérdőjelezve az autoritást. Velejéig demokratikus gondolkodó volt, akit mindig meg lehetett szólítani. Ezzel a fiatalabb generációk számára is fontos inspirációt jelentett. Hiányozni fog.

 


(1) Rajk László: Réteges építészet. In: Lehel. Tér – piac – vásár – csarnok. Jelenkor, Pécs, 2003.
(2) Rajk László: Radikális eklektika. Kölcsönzött evidenciák. Jelenkor, Pécs, 2000
(3) Rajk László: Lakásépítés, információ, manipuláció. In: Kende Péter (szerk.): Mit ér a kéziratos irodalom, ha – magyar? Magyar Füzetek 2. Párizs, 1978, a szerzők kiadása
(4) Bojár Iván András: Rejtőző Budapest. Filmvilág, 1996. január. 10-14.
(5) Rajk László: Réteges építészet. In: Lehel. Tér – piac – vásár – csarnok. Jelenkor, Pécs, 2003.
(6) Vargha Mihály: Las Vegas az angyalok földjén, ÉS, 2002. február 8.

Vélemények (1)
Zöldi Anna
2019.09.12.
07:03

https://revizoronline.com/hu/cikk/7778/rajk-latvany-rajk-laszlo-szekfoglalo-kiallitasa-fuga/

Új hozzászólás
Épületek/Középület

SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM // Egy hely + Építészfórum

2021.01.06. 17:41
00:08:06

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

GRAPHISOFT PARK // Egy hely + Építészfórum

2020.12.10. 10:09
00:07:09

Az egykori Óbudai Gázgyár területe 1998 óta ad otthont egy folyamatosan épülő-szépülő irodaparknak. Első épületeinek téglaarchitektúrája a mai napig viszonyítási pont a hazai építészetben, és azóta is az ipari fejlődés és az igényes építészet találkozásának színtere. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti GRAPHISOFT Parkkal ismerkedhetünk meg.

Az egykori Óbudai Gázgyár területe 1998 óta ad otthont egy folyamatosan épülő-szépülő irodaparknak. Első épületeinek téglaarchitektúrája a mai napig viszonyítási pont a hazai építészetben, és azóta is az ipari fejlődés és az igényes építészet találkozásának színtere. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti GRAPHISOFT Parkkal ismerkedhetünk meg.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk