építészet : környezet : innováció

Régi és új – a 9/11 múzeum legújabb tervei

Craig Dykers 2004 óta dolgozik a New York-i World Trade Center helyén megvalósuló múzeum tervein. Műve mára letisztult odáig, hogy szerinte a helyszínen a legerőteljesebb hatást egy, a 45 éve Minoru Yamasaki által tervezett épületeken alkalmazotthoz hasonló gesztus adná.

Az ikertornyokat tervező Minoru Yamasaki egyetlen, azonnal megjegyezhető elemmel gazdagította az amúgy spártai épületpárost: háromágú szigonyra emlékeztető acéloszlopokat helyezett el a homlokzaton, amelyek az épületek alsó részén szinte gótikus hatást keltő árkádsorrá alakultak. A 2001. szeptember 11-i terrortámadás után a roncsolt de állva maradt acéloszlopok látványa a mai napig a katasztrófát követő felemelkedést szimbolizálja.

Az északi torony két, egyenként mintegy 30 méter magas megmaradt acéloszlopa a Dykers és társai (azaz az oslói és New York-i központú Snøhetta Építésziroda) által tervezett múzeum átriumának egy-egy elemeként tér majd vissza a lerombolt ikertoronyok helyére, az úgynevezett Ground Zero-ra. A két oszlop jelenléte a tervezők szándéka szerint az erőt, az állhatatosságot, a bátorságot, a túlélést és a reményt fogja eszünkbe juttatni.

A Ground Zero-ra tervezett kulturális épület számos terve közül az utolsót, Dykers tervét a terrortámadás 7. évfordulójának közeledte alkalmából mutatták be szeptemberben egy sajtóeseményen. A múzeumi pavilon a National September 11 Memorial and Museum (Nemzeti Szeptember 11. Emlékhely és Múzeum) földalatti kiállítótermeinek bejárataként funkcionál majd. Mivel ez lesz a múzeum egyetlen felszín feletti építménye, a pavilonra jó kilátás nyílik majd a környező utcákból és az azt három oldalról határoló, tájépítészeti kialakítású emlékparkból és az abban elhelyezett medencéktől.

 

 

 

A terv leglényegesebb elemei ugyan már ismertek voltak egy ideje, de az újonnan bemutatott anyag a New York állam által 80 millió dollárból megépítendő pavilon fontos részleteit tárta fel. Az ék alakú tömeg magassága 17 és 22 méter közt változik majd, ami nagyjából egy hatszintes irodaépület méretének felel meg.

A pavilon 4400 m2-nyi alapterületéből 3200 m2-en közönség- és múzeumi funkciók kapnak helyet, míg a fennmaradó részen helyezik el a földfelszín alatti múzeum, a közeli új World Trade Center közlekedési csomópontja és a metró szellőztető- és egyéb mechanikai berendezéseit.

A földszinten jegyárusító pultok, a reptéri átvizsgáláshoz hasonló biztonsági ellenőrzést lehetővé tevő nagyobb biztonsági terület, és a látogatókat a nagyjából 20 méterrel a felszín alá nyúló múzeumi területekre levezető lépcső, mozgólépcsők és liftek kapnak helyet. A pavilonból kijáratok nyílnak majd az emlékpark központi részére is.
Az első szinten 180 fős közönség elhelyezésére alkalmas auditórium, a 9/11-es terrortámadás áldozatainak rokonai számára fenntartott külön helyiség, az emlékparkra nyíló kilátóhely és egy kis kávézó kerül elhelyezésre. A második szintet teljes egészében a különböző berendezések és a szellőztetési rendszer foglalja majd el.

A múzeum a tervek szerint 2012-ben, egy évvel az emlékpark 2011. szeptember 11-i átadása után nyílik meg.

 

 

 

Az emlékhely és a múzeum vezetője és elnöke, Joseph C. Daniels elmondta, hogy a 10. évfordulóra tervezett átadás csak akkor válik lehetségessé, ha a közlekedési csomópont közvetlenül a park alatt húzódó félemeletének utcaszinti beton- és acélszerkezeti munkálatai 2010. júliusára befejeződnek.

New York főpolgármester-helyettese, Robert Lieber elmondta: a városvezetés legfontosabb prioritása, hogy az emlékhely 2011. szeptember 11-re nyitva álljon a látogatók előtt. Ezzel arra utalt, hogy az emlékhely határidőre való megvalósulásának érdekében akár a közlekedési csomópont egyszerűsítésére is hajlandóak.

A Ground Zero összes projektjénél kérdések merülnek fel az ütemezéssel és a költségvetéssel kapcsolatban. Jelenleg is készül az a jelentés, amely számba veszi a helyszín építményeinek megvalósítása érdekében elkerülhetetlenül szükséges lépéseket.

Most még nem lehet tudni, hogy a múzeumot ingyen, vagy belépőjegy ellenében lehet-e majd látogatni. Daniels elmondása szerint ez attól függ, hogy a 45 és 50 millió dollár közötti összegre rúgó évi működtetési és fenntartási költséget sikerül-e külső forrásokból fedezni. A múzeum igazgatója, Alice M. Greenwald szerint évente mintegy kétmillió látogatóra számíthatnak majd. A múzeum befogadóképessége óránként 1500 fő belépését teszi lehetővé.

A Snøhetta építészirodát 2004-ben választották ki egy, a SoHo-i Drawing Centert és az újonnan alapítandó International Freedom Centert is magában foglaló múzeumi komplexum megtervezésére. A terv azonban 2005-ben szertefoszlott és a Sønhetta egy sokkal kisebb léptékű, a csupán múzeum bejáratát adó szerkezet tervezésén dolgozhatott tovább.

A legutolsó tervek szerint a pavilont nagyrészt rozsdamentes acél burkolat fedi majd, amennyiben a költségvetés ezt megengedi. Ha ez túl drágának bizonyulna, akkor alumíniumburkolatra térnek át. A terv célja többek között az, hogy kiemelkedő vizuális élményt nyújtson, legfőképpen az üres déli homlokzat kreatív kialakításával, amit máskülönben csak a szellőzőnyílások tagolnának.

A pavilon északnyugati sarkán az épület teljes magasságában húzódó, acél-üveg szerkezettel körülzárt átrium lesz. Itt helyezik majd el a megmaradt hármas szigony acéloszlopokat, amelyeket jelenleg a Kennedy nemzetközi repülőtér egyik hangárjában tárolnak, így azok a múzeum belső teréből és az azt körülvevő parkból is jól láthatóak lesznek, különösen sötétben kivilágítva.

Bár az ikertornyokból megmaradt acéloszlopok nem a leomlott épületek homlokzatát imitálják, jelenlétük mégis az egykori ikertornyok referenciapontokként való kezeléséhez hasonló hatást keltenek majd. “A megmaradt oszlopok egyfajta iránytűként jelennek majd meg számunkra, akárhol is vagyunk” – mondta a múzeum igazgatója.

David W. Dunlap cikke a The New York Times című napilapból
fordította: Plótár Fatime

vélemény írásához jelentkezzen be »