Részlet Hankiss Elemér: A "fekete doboz" c. tanulmányából

Több ilyen akció után (például a korona visszahozatala) a nyolcvanas évek elején a kormány gondosan kiválasztott egy meglehetősen semleges, nem nagy horderejű, de a célnak megfelelő ügyet. Miután két évtizeden át ellenállt azoknak a társadalmi követeléseknek, amelyek a Nemzeti Színház újraépítését szorgalmazták, hirtelen maga tett javaslatot.

A késő hetvenes években - a politikai közönyösség és privatizálás két évtizede után - egyre növekedett az emberekben az igény valamiféle társadalmi és nemzeti azonosságtudatra; ez az igény annyira erőssé vált már ezekben az években, hogy a biztonsági szelepet valamelyest ki kellett nyitni. Több ilyen akció után (például a korona visszahozatala) a nyolcvanas évek elején a kormány gondosan kiválasztott egy meglehetősen semleges, nem nagy horderejű, de a célnak megfelelő ügyet. Miután két évtizeden át ellenállt azoknak a társadalmi követeléseknek, amelyek a Nemzeti Színház újraépítését szorgalmazták, hirtelen maga tett javaslatot. De hogy eleve elfojtsa a társadalmi lelkesedés és az önmobilizációs törekvések fellángolását, kizárta a folyamatból azokat, akik két évtizeden át harcoltak ezért az ügyért, és sokszorosan leszögezte, rádióban, televízióban, sajtóban és a tömegszervezetek csatornáin át, hogy minden el van már döntve, a tervek már elkészültek, az új épület (egyébként nagyon is vitatható) helye és jellege nem tárgyalható újra; a nemzetnek egyetlen kötelessége az, hogy forintjával hozzájáruljon a terv megvalósításához. Az emberek, akiket leforrázott, majd lehűtött ez a taktika, így arra kényszerültek - és némi morális vagy akár adminisztratív nyomás is arra kényszerítette őket -, hogy kénytelen-kelletlen támogassanak egy olyan vállalkozást, amelyet boldogan támogattak volna, ha nem vették volna el tőlük a játékszerüket. Ha nem vették volna ki a kezükből ezt a nem nagy horderejű, de mégis fontos lehetőséget; ha az önmozgósítást nem helyettesítették volna be a kvázi-mozgósítás taktikájával és sivárságával.

Hankiss Elemér

A "fekete doboz" c. tanulmányból (Valóság 1987/4.)