Épülettervek/Hallgatói terv

MÓKEMBÉ: Temető – Baki Áron diplomamunkája

1/30

Helyszín – Temető – építész: Baki Áron

?>
Helyszín – Temető – építész: Baki Áron
?>
Ikon – Temető – építész: Baki Áron
?>
Alaprajz, metszet – Temető – építész: Baki Áron
?>
C-C metszet – Temető – építész: Baki Áron
?>
D-D metszet – Temető – építész: Baki Áron
?>
E-E metszet – Temető – építész: Baki Áron
?>
Elmélkedő – Temető – építész: Baki Áron
?>
Elmélkedő axonometria – Temető – építész: Baki Áron
?>
Elmélkedő – Temető – építész: Baki Áron
?>
Helyszín – Temető – építész: Baki Áron
?>
Kiszolgáló – Temető – építész: Baki Áron
?>
Kiszolgáló axonometria – Temető – építész: Baki Áron
?>
Krematórium – Temető – építész: Baki Áron
?>
Krematórium – Temető – építész: Baki Áron
?>
Krematórium – Temető – építész: Baki Áron
?>
Krematórium axonometria – Temető – építész: Baki Áron
?>
Krematórium axonometria – Temető – építész: Baki Áron
?>
Urnafal axonometria – Temető – építész: Baki Áron
?>
Temető – építész: Baki Áron
?>
Temető – építész: Baki Áron
?>
Temető – építész: Baki Áron
?>
Temető – építész: Baki Áron
?>
Temető – építész: Baki Áron
?>
Temető – építész: Baki Áron
?>
Temető – építész: Baki Áron
?>
Temető – építész: Baki Áron
?>
Temető – építész: Baki Áron
?>
Temető – építész: Baki Áron
?>
Temető – építész: Baki Áron
?>
Temető – építész: Baki Áron
1/30

Helyszín – Temető – építész: Baki Áron

MÓKEMBÉ: Temető – Baki Áron diplomamunkája
Épülettervek/Hallgatói terv

MÓKEMBÉ: Temető – Baki Áron diplomamunkája

2021.01.15. 07:30

Projektinfó

Földrajzi hely:
Magyarország, Budapest

Építészek, alkotók:
Baki Áron

Cég, szervezet:
Moholy-Nagy Művészeti Egyetem

Temető

URL:
MÓKEMBÉ

Tervezés éve:
2018

Stáblista

építész: Baki Áron

témavezető: Csomay Zsófia

konzulens: Marián Balázs

intézmény: Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
 

Baki Áron arra keresi a választ, hogy miért szorítottuk ki a halált életünkből, és hogyan lehetne újra kultúránk szervesebb részévé tenni azt. A halált mint a forma és a végesség felszabadító és méltóságot adó lehetőségét vizsgálja, illetve ennek az absztrakt fogalomrendszernek és az építészeti forma válságának összefüggéseit keresi. A Kilián Laktanya falait megőrizve egy nekropoliszt tervezett a belvárosba, ahol a halál konvencionális rítusai mellett – vagy éppen azokkal együtt – a profán városi élet dinamizmusa is megjelenik, lehetőséget és teret adva új formáknak és kölcsönhatásoknak.

Zárójelben*
Apa, meghaltál.
Anya, halott vagy.
Tanítsatok meghalni engem is,
ahogy beszélni, járni megtanultam
valamikor. (Azt hiszem, tőletek.)


Pilinszky János

Ikon – Temető – építész: Baki Áron
2/30
Ikon – Temető – építész: Baki Áron

A halál mindennapjaink szerves része, a világ legtermészetesebb dolga. A 19. századtól kezdve ugyanakkor a kapitalista metropoliszok életéből egyre nagyobb mértékű a halál jelenségének kiszorulása. Az emberek a városokon kívül kezdenek el temetkezni, miközben a halál a modernitás bizonytalan létélményéhez és a kapitalizmus produktivista logikájához igazodva egyre inkább higiéniai és biopolitikai kérdéssé, ezzel párhuzamosan pedig kulturális tabuvá és traumává válik. 

Az építészetben a szimbolikusnak, a rituálisnak a pragmatizmus jegyében való eltörlése együtt jár az építészeti reprezentáció és monumentalitás válságával. A funkcionalizmus építészeti ideológiájával igen nehezen egyeztethető össze a halál. A modernizmussal a halál (és a gyász) eseménye és rítusai, hosszú időre megszűnnek mint építészeti probléma.

Az építészet csupán az élet (a termelő-fogyasztó élet) fenntartására szolgáló infrastruktúrává válik, amely a város véges formáját is dekonstruálja. Nem beszélhetünk olyan emlékekről és emlékművekről, amelyek az univerzálisra, a közösre és a történelmire utalnak.

Temető – építész: Baki Áron
19/30
Temető – építész: Baki Áron

Mestermunkámban arra keresem a választ, hogy miért szorítottuk ki a halált életünkből, és hogyan lehetne újra kultúránk szervesebb részévé tenni azt. A halált mint a végességnek, az emberi élet formáltságának felszabadító és méltóságot adó lehetőségét vizsgálom, illetve ennek az absztrakt fogalomrendszernek és az építészeti forma válságának összefüggéseit. Formán itt nem egyénieskedő, virtuóz és technicista formalizmust értek, hanem azokat az ismerős, olvasható, és a városok életét strukturáló formákat, amelyek az urbanizáció végtelen masszájában elveszítik jelentőségüket. 

Temető – építész: Baki Áron
25/30
Temető – építész: Baki Áron

A Kilián Laktanya kiváló pozíciója, történelmi jelentősége és rugalmasan alakítható terei ellenére is évtizedek óta üresen áll a város egyik legforgalmasabb csomópontjában. A hatalmas, funkciójától függetlenül erős struktúrával rendelkező épületnek csak a főfalait hagyom meg. Minden mástól megtisztítva, a vertikalitásukban megőrzött (és szerkezetileg megtámogatott) falak egy nekropoliszt jelölnek ki a városban. A nekropolisz elemei a néhai laktanya alapterületének nagyobb részét elfoglaló belső liget, és az abban létrejövő – az egykori udvarok helyére beépülő, és azok körítőfalait felhasználó – két új épület: a ravatalozó-krematórium és egy emlékközpont, ahol egy speciális adattár őrzi az elhunytak emlékét. A két épületet köti össze a városi temetkezési hely, a laktanya középső, legnagyobb udvarának falaiba épülő urnatemető.

Temető – építész: Baki Áron
27/30
Temető – építész: Baki Áron

A ravatalozó és a krematórium térbeli elrendezésével lehetővé teszi, hogy szeretteink testét az utolsó pillanatokig kísérjük, és ha úgy kívánjuk, jelen lehessünk a halált követő folyamatok minden főbb állomásánál. A ravatalozó minden ikonográfia és előre meghatározott vallási vagy kulturális tartalom nélkül kínál fel egy univerzálisan rituális és szakrális jellegű teret bármilyen szertartáshoz. Az emlékközpontban lehetőség nyílik az elhunytak által hátrahagyott kép és hanganyag kezelésére, a magányos vagy csoportos emlékezésre, amely így helyet és formát kap a hétköznapok forgatagában.

Baki Áron

Temető – építész: Baki Áron
22/30
Temető – építész: Baki Áron

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk