Közélet, hírek

Jó kilátások – A szádvári várrom megmentése

1/4

Fotó: Bubenkó Gábor – Forrás: KÖZTI

?>
Fotó: Bubenkó Gábor – Forrás: KÖZTI
?>
Fotó: Bubenkó Gábor – Forrás: KÖZTI
?>
Fotó: Bubenkó Gábor – Forrás: KÖZTI
?>
Fotó: Bubenkó Gábor – Forrás: KÖZTI
1/4

Fotó: Bubenkó Gábor – Forrás: KÖZTI

Jó kilátások – A szádvári várrom megmentése
Közélet, hírek

Jó kilátások – A szádvári várrom megmentése

2021.03.26. 10:18

Cikkinfó

Támogatott tartalom

Földrajzi hely:
Magyarország, Szádvár

Építészek, alkotók:
Közti

Magyarország legnagyobb alapterületű hegyi romvárának megmentése újabb mérföldkőhöz érkezett. A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében megújuló szádvári munkálatokról az Építészfórum részletesen beszámolt a közelmúltban. Szádvár értékmentő munkáihoz közösségi kezdeményezés hatására már egyre többen csatlakoznak – Kelemen Bálint, a Középülettervező Zrt. (KÖZTI) építésze pedig évek óta aktívan részt vesz a vár értékmentésében. 

Szádvár építésének időpontja ismeretlen, először 1268-ban említették egy oklevélben. A várkomplexum két részből, a hegytetőt elfoglaló Felső-várból és a várhegy északi lábánál elterülő Alsó-várból áll. 

1686-ban Bécsben úgy döntöttek – tartva tőle, hogy a vár újra a kurucok kezére kerül –, hogy le kell rombolni az amúgy hadászatilag már elavult várat. Fokozatosan a természet vette át az uralmat, a maradványok 1920-tól a határsávba kerültek. 2006-ban megalakult a várrajongó önkénteseket tömörítő Szádvárért Baráti Kör, a körülöttük létrejött széleskörű társadalmi összefogással megkezdődött legnagyobb hegyi romvárunk megmentése. Az értékmentő munka a Nemzeti Kastély- és Várprogrammal újabb fejezetéhez érkezett, a szakmai szereplőkkel kialakított jókapcsolat, pedig további lendületben tartja.

Hol vár állott

2006 óta a Szádvárért Baráti Kör tartja rendben a vár területét, rendszeresen bozótirtás, sarjazás, általános tisztítás zajlik a szervezésükben. Augusztus elején a vármentő hét keretében pedig a Herman Ottó Múzeum régészének, Gál Viktornak a szakmai irányításával végeznek feltárási munkát a hozzájuk csatlakozó önkéntesekkel kiegészülve. Emellett lehetőség szerint pályázatokon próbálnak forrást szerezni egy-egy falszakasz, bástya megóvására.

Mérföldkőnek számított, hogy a projekt bekerült a Nemzeti Kastély- és Várprogramba. Ennek keretében alapvető célkitűzés volt a látogathatóság biztosítása a vár minél teljesebb bejárhatóságával és az Alsóvár ismertté tételével. Ennek érdekében kilátópontokat, pihenőterületeket, sétautakat, gyilokjárót, lépcsőt, kőtárat, esőbeállót, pihenőpadokat, zászlórudakat és a vár történetét bemutató információs táblákat létesítettek.

Fotó: Bubenkó Gábor – Forrás: KÖZTI
2/4
Fotó: Bubenkó Gábor – Forrás: KÖZTI

Értékmentés konzerválással

„A kutatottság és a tudományos ismereteink jelenlegi szintjén hiteles épületrekonstrukció nem volt megvalósítható, illetve épületek, zárt terek létrehozásához az üzemeltetési feltételek nem voltak még adottak" – mutatott rá Kelemen Bálint a KÖZTI műemlékvédelmi szakmérnök építésze. „A helyreállítás tervezéséhez elkészítettünk a történeti írott és képi források, régészeti feltárások eredményei alapján egy részletes építéstörténeti kutatást, amelynek a része volt a vár 1686-os pusztulás előtti állapotát bemutató 3D-s elméleti rekonstrukciós modell is. Ez, illetve az egész várra kiterjedő alapos tartószerkezeti állapotvizsgálat alapján határoztuk meg a kiegészítések, megerősítések szükséges mértékét. Elkészült a vár teljes térszkenneléses felmérése, illetve a megelőző régészeti feltárás nyomán körülbelül a duplájára nőtt a vár régészetileg kutatott területe, ami számos építéstörténeti újdonságot is hozott, előkerült az Alsóvár kapuja és számos lőrés" – tette hozzá. A konzervált falak volumene mintegy megháromszorozódott, örökségvédelmi szempontból fontos objektumokat sikerült megmenteni a pusztulástól. Egyúttal fedett kőtárba került 26 darab, eddig a vár területén szétszórva heverő külön értéket képviselő nagyméretű, közel féltonnás faragott kőelem.

Kortárs kiegészítések

A kőfalak konzerválása a helyszínen nagy számban megtalálható eredeti, kiomlott falazókövek felhasználásával történt. Az új turisztikai funkcióhoz szükséges kiegészítő elemek – lépcső, esőbeálló, kőtár, gyilokjáró, padok stb. – anyaghasználata (tölgyfa) is tradicionális, de a formanyelvük kortárs, ezzel biztosítva a megkülönböztethetőség műemlékvédelmi igényét. A konzervált és kortárs elemek ugyanakkor szerves egységet alkotnak, az alkalmazott technikai megoldások nem zárják ki egy későbbi, nagyobb mértékű helyreállítás lehetőségét sem. A terjes rekonstrukciót előnyben részesítő várhelyreállítások között tehát Szádvár, a ligetes-parkos romvár unikumnak tekinthető.

Fotó: Bubenkó Gábor – Forrás: KÖZTI
1/4
Fotó: Bubenkó Gábor – Forrás: KÖZTI

Jó kilátások

A Nemzeti Kastély- és Várprogramnak köszönhetően már most érezhetően megnőtt az érdeklődés a várrom iránt, tehát jelentkezett a beruházás turisztikai, örökségvédelmi haszna. Mindez egyértelműen bizonyítja az építészeti, műemlékvédelmi koncepció helyességét és az összefogásban rejlő erőt.

A tettek mezejére lépő önkéntesek a tavaly zárult nagyobb léptékű konzerválás után sem pihennek, egy újabb falszakasz megóvását tervezik a Nemzeti Kulturális Alap pályázatának keretében.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

GANZ-MÁVAG KOLÓNIA// Egy hely + Építészfórum

2023.05.23. 15:51
9

24 lépcsőház, 645 munkás lakás és "egy különösen erős hangulat". Az Egy hely csapata ezúttal a józsefvárosi Tisztviselőtelep szélére látogatott el, a 115 éves Ganz kolónia épületeihez.

24 lépcsőház, 645 munkás lakás és "egy különösen erős hangulat". Az Egy hely csapata ezúttal a józsefvárosi Tisztviselőtelep szélére látogatott el, a 115 éves Ganz kolónia épületeihez.

Nézőpontok/Történet

TORNALJA // Rejtett Kincsek

2023.05.04. 17:21
9

A felvidéki magyar emlékekkel foglalkozó izgalmas sorozat ezúttal a Gömör síkvidéki részén elterülő település református templomát mutatja be. Bár az épület klasszicista tornyával tűnik ki először, hamar megmutatkoznak középkori múltjára utaló karakterei is, de a reformáció és ellenreformáció történelmi eseményeit átélt belsőtér is feltárja évszázadokig visszanyúló múltját. A Rejtett Kincsek következő részének helyszíne: Tornalja.

A felvidéki magyar emlékekkel foglalkozó izgalmas sorozat ezúttal a Gömör síkvidéki részén elterülő település református templomát mutatja be. Bár az épület klasszicista tornyával tűnik ki először, hamar megmutatkoznak középkori múltjára utaló karakterei is, de a reformáció és ellenreformáció történelmi eseményeit átélt belsőtér is feltárja évszázadokig visszanyúló múltját. A Rejtett Kincsek következő részének helyszíne: Tornalja.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk