Közélet, hírek

A természet, mint alkotó – Elindult a Fertő Part projekt

1/5

Ökocentrum, ökopark – Forrás: KÖZTI, S73

?>
Ökocentrum, ökopark – Forrás: KÖZTI, S73
?>
Ökopark – Forrás: KÖZTI, S73
?>
Ökopark – Forrás: KÖZTI, S73
?>
Rekreáció – Forrás: KÖZTI, S73
?>
Strand – Forrás: KÖZTI, S73
1/5

Ökocentrum, ökopark – Forrás: KÖZTI, S73

A természet, mint alkotó – Elindult a Fertő Part projekt
Közélet, hírek

A természet, mint alkotó – Elindult a Fertő Part projekt

2021.03.22. 14:19

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Magyarország

Építészek, alkotók:
Tima Zoltán, Mohácsi Sándor

Cég, szervezet:
KÖZTI, S73

Vélemények:
2

Már zajlanak a Fertő Part kivitelezési munkái Tima Zoltán Ybl-díjas építész, a KÖZTI stúdióvezetőjének és Mohácsi Sándor, az S73 iroda vezető tájépítészének tervei alapján. A fejlesztés egyik jelentős eleme a 12 hektáros Ökopark és a hozzá tartozó Ökocentrum, ám az elsődleges cél egyfajta rehabilitáció és a Fertő táj bekapcsolása a hazai turisztikába.

A Fertő Part beruházás kapcsán Sopron várostól 2015-ben kapta a felkérést a KÖZTI, hogy készítsen tanulmánytervet a Fertő tavi vízitelep fejlesztésére. Már az első helyszínbejárás alkalmával egyértelmű volt, hogy a fejlesztés – összetettsége és természetvédelmi beágyazottsága miatt – egyszerre egy nagyszerű feladat, ugyanakkor komoly kihívás is. A régi ismeretség és az eredményes közös munka alapján Tima Zoltán ehhez a munkához is Mohácsi Sándort és az S73 irodát hívta partnernek. 

Tima Zoltán a Fertő Part építészeti koncepciója kapcsán elmondta, hogy a munka kezdetétől fogva nagyon sokszor felmerült a kérdés, milyen előképek vagy a tájra jellemző építészeti előzmények adhatnak mintát az építészeti arculat kialakításához. Sokat tanulmányozták a Fertő vidék hagyományos építészetét, a határon túl is. Végül a kutatások azt mutatták, hogy kizárólag a Fertő tóhoz kapcsolható építészeti formanyelv nincs.

Ökocentrum, ökopark – Forrás: KÖZTI, S73
1/5
Ökocentrum, ökopark – Forrás: KÖZTI, S73

Talán nem véletlen, hogy a világörökségi dokumentumok is a „Kultúrtáj" és nem a Fertő tóhoz köthető egyedi építészeti értékek védelméről szólnak. Tima Zoltán kiemelte: a tervezés során egy egységes, de mai építészeti formanyelvet dolgoztak ki. Ebben az anyaghasználatot tekintve a tartósság, a műszaki fenntarthatóság és az üzemeltetési szempontok voltak a befolyásoló elemek. Az időtálló, nádlenyomatos betonfelületeket időjárásálló fa elemek egyensúlyozzák ki. Az épületek zöme transzparens, jól átjárható és tiszta funkcionalitás jellemzi őket. Léptéküket a végtelen tájhoz igazítottuk, alapvető jellemzőjük a horizontalitás.

Mint mondta a beruházási terület szempontból nagy kihívást jelentett a rendkívül elhanyagolt terület rehabilitációjának mikéntje. Korábban egy viszonylag szűk területen, időnként jelentős és a környezeti hatásokkal egyáltalán nem törődő területhasználat történt. Ehhez képest a fejlesztés egy műszakilag teljeskörűen kontrollált, ökonomikus és ökologikus használatot céloz meg. Ennek érdekében olyan építészeti és műszaki megoldásokat választottak, hogy energetikai és vízgazdálkodási szempontból szinte teljes legyen az egyensúly, mindez lényegében nulla károsanyag kibocsátás mellett. Hozzátette: ez a gondolkodás természetesen közvetlenül visszahat az épületek kialakítására, elhelyezésére, közvetetten a külső megjelenésükre is.

A fejlesztés egyik jelentős eleme a 12 hektáros Ökopark és a hozzá tartozó Ökocentrum, amelyet ugyancsak kiemelten kezeltek a tervezés során. Utóbbi mintegy 900 m2-es kiállítási területtel bír majd, ahol nemcsak a víz alatti világ, de a nádasok és a madarak világa is megismerhető lesz a létesítmény interaktív kiállítási útvonalának köszönhetően. Az épület természetvédelmi információs központként is működik majd, szervezve a fokozottan védett zónákba, a természetvédelmi szakemberek által vezetett kenus túrákat is. Az Ökocentrum tervezési munkáit szakmailag a Fertő-Hanság Nemzeti Park munkatársai segítették.

Ökopark – Forrás: KÖZTI, S73
3/5
Ökopark – Forrás: KÖZTI, S73

A fejlesztés kapcsán szóba került a látogathatóság kérdése is, vízparti központoknál ez sokszor idény jellegű dolog tud lenni. Tima Zoltán ehhe kapcsolódóan elmondta, hogy a négyévszakos használat volt az egyik legfontosabb szempont a fejlesztési tartalom összeállításánál. A korábbi néhány hónapra korlátozódó – elsősorban nyári – használattal szemben a megújuló Fertő Part egyrészt kínálatában – Ökocentrum, sportközpont, vízisport telep, vendéglátóhelyek –, másrészt a szálláshelyek tekintetében egész évben tudja majd biztosítani akár a több napos ott tartózkodást is. 

Az építész kitért arra is, hogy a környezet-, és természetvédelmi szempontok fokozott óvatosságra és gondosságra intették a tervezői csapatot, ezért olyan ökologikus megoldásokat kerestek, amelyekkel a terhelés a lehető legminimálisabbra csökkenthető. Az újjáépülő víz-, és csatornarendszer egy olyan vízgazdálkodási körforgásban fog működni, melynek eredményeként minimalizáltuk a bejövő víz mennyiségét és az innen kivitt szennyvíz mennyiségét is. Az esővizet, a medencék pótvizét öntözésre lehet majd használni, de fúrt kutak is segítik ezt az egyensúlyt. Talajszonda rendszerre épülő fűtési-hűtési megoldást választottunk és ez semmilyen károsanyag kibocsájtással sem terheli a környezetet - magyarázta.

Tima Zoltán és Mohácsi Sándor már nem először dolgoznak együtt, az összeszokottságnak számos pozitívuma van. „Nagy egymás iránt tanúsított bizalommal végezhettük a munkánkat. Hiszünk benne, hogy mindketten képesek vagyunk olyan irányba terelni a számos szaktervezőből és kollégából álló tervezőcsapatot, hogy az eredeti célkitűzés optimális módon valósuljon meg. Így ezek a munkák kiemelkedő bonyolultságuk ellenére is örömteliek" - fejtette ki Mohácsi Sándor.

Az S73 iroda vezető tájépítésze szerint a Fertő Part fejlesztés nem más, mint a Fertő táj bekapcsolása a hazai turisztikába, ebben pedig a tájépítészetnek is jelentős szerepe van. Utóbbinak ugyanis feladata, hogy az ember tevékenységét képes legyen beilleszteni a környezetbe úgy, hogy kompenzálni tudja a környezetterhelést.  Ez sok projektben nem tud még megvalósulni, de a Fertő Parton egy olyan léptékű zöld érték is épül, ami képes elnyelni a terhelést, mi több, ezzel meg is védi a természeti környezetet. A tájépítészeti terv kapcsán Mohácsi Sándor kitért arra, hogy egyrészt a honos növények domináltak. Másrészt a terv jellemzője, hogy könnyen üzemeltethető; natúr, ahol a terhelés nem akkora, például az Ökoparkban és intenzívebb ott, ahol a terhelés magasabb fokú, mint például a kikötők partján. Ez azonban nem szimplán tájépítészeti terv, hanem sok együtt dolgozó szakág, a tájépítész által is összecsiszolt szakmaisága - magyarázta a szakember.

Strand – Forrás: KÖZTI, S73
5/5
Strand – Forrás: KÖZTI, S73

A tájépítész kitért arra is, hogy a beruházás területe egy mesterségesen kialakított, úgynevezett szárazulat, hozzátéve, hogy a Fertő tó vízszintjét egy gát és zsilip rendszer szabályozza. Ha magára hagynánk ezt a területet hamar feltöltődne és megváltozna a mostani egyensúly - magyarázta Mohácsi Sándor. A Fertő Part fejlesztés egy, a terület vízjárását is biztosító kotrásokból korábban kialakult iszaphalmon épül ki. Ide szűkíti az emberi látogatókat. Ezzel a terhelést lokalizálja. Ez a hely arra való, hogy az ide látogató ember megismerje a természetet, hiszen arra szüksége és igénye van, de mindezek mellett annak valós, több nagyságrenddel nagyobb érintetlen területét egyáltalán ne bolygassa - tette hozzá.

Mohácsi szerint munkájuk igazi eredményei a telepítés utáni harmadik évre lesznek igazán láthatók, amikor már a fák fáknak, a cserjék vesszői pedig bokroknak látszanak. Az előkészítési munkák során alaposan körbejárták az egykori vízitelepet és annak növényzeti adottságait. Mint mondta sajnos sok balesetveszélyes állapotú egyed volt a területen. Az előkészítés során a cserjés területek egy része megóvásra került az északi területen. Cél volt, hogy a korábban a partról feltáruló tájképben ne álljon be zavaró változás. A zöld fejlesztés és a lombkoronák pufferálják, takarják majd a fejlesztés majdnem egészét. Mohácsi Sándor úgy fogalmazott, hogy a tájépítészeti munka sikere és hitelessége majd az lesz, ha a Fertő Partra érkező emberek többségének nem az jut eszébe, hogy milyen telepítések és munkák zajlottak, hanem csak egyszerűen jól érzik majd magukat, élvezve a környezet szépségét.

„Személyesen kedvenceim a játszóterek. Mert a befogadó, előítéletmentes gyerekeken keresztül tud majd igazán hatni ez az egész park. Nekik kell itt olyan élményeket szerezni, hogy azokra alapozva teljes családok ökológiai környezetünkhöz való hozzáállása megváltozzon" – mondta Mohácsi Sándor. Hangsúlyozta, hogy különösen büszke arra, hogy a fejlesztés kapcsán megismert, kicsit később induló, párhuzamosan futó osztrák projektek nagyon hasonló következtetésekre, megoldásokra jutottak, mint a magyar oldalért felelős építész-tájépítész szakemberek. Ez megnyugtató megerősítés - fűzte hozzá a tájépítész.

Forrás: sajtóközlemény

Vélemények (2)
save.ferto.lake
2021.03.22.
20:42

A balatonaligai beruházásról szóló kritikus cikk után, ennél a cikknél is jó lett volna kicsit jobban utánajárni a dolgoknak, és nem pusztán egy, eléggé egyoldalú sajtóközlemény alapján dolgozni. Elég azt megnézni, hogy az ICOMOS magyar bizottsága milyen 3 kritikus észrevételt állapított meg 2020 novemberében: 1) a tervezett sport komplexum nem szükséges a területen, 2) a déli oldalon tervezett motel túlzott beépítést eredményez, 3) a 4 csillagos 100 szobás szállodát nem itt kellene felépíteni! Ezek alapján az ICOMOS azt javasolta, hogy a beruházást finomítani kell! Talán nem véletlen, hogy a cikkükben pont ezt a 3 elemet nem említik egyáltalán! Gondosabban kellene eljárni. Ráadásul a tervezett 26 apartmanházra (kb 120-140 férőhely) nincs környezetvédelmi engedélye a beruházónak. Ez a tervezők felelőssége is. Egyetlen nagy tavunknál sem engedélyeznek olyat, hogy az épület közvetlenül a tó partjára épül. A tervezett szálloda és apartman házak pedig a vízbe lógnak! Mivel a cikkben erről képet nem közöltek én megosztom önökkel. Itt megtekinthető (a szálloda) https://drive.google.com/file/d/1MxL8QzHFUwHzccQWYjzttxeEpMK9F-am/view?usp=sharing Végül a Fertő-Hanság éTAK egyik készítőjeként azt is megjegyezném, hogy ez a terv a tájegység arculatába nem illeszkedik és nem mutat példát a magán beruházóknak. Ezt is jól megfogalmazták az ICOMOS szakértői: "...itt nem lehet cél egy bárhol felépíthető 4-csillagos épület építése, hanem csak egy környezetéhez illeszkedő léptékű, helyi értékeket hangsúlyozó egyedi karakterű létesítmény lehet indokolt". Hiányzik a tájba illeszkedés és az egyedi karakter

soossandor
2021.03.22.
19:59

Tiszttelt Szerző Úr! Az itt leírt terv megvalósítása kerül 30 milliárd Ft-ba és sok-sok évbe? Mi történt az eddig eltelt 2 év alatt?

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk