Közélet, hírek

Sajtóközlemény

2004.12.16. 23:00

Malom Center, Kecskemét - az állampolgári jogok országgyűlési biztosa több civil szervezet panasza alapján vizsgálatot indított a Malom Center építési engedélyezési ügyében.

Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa több civil szervezet panasza alapján vizsgálatot indított a kecskeméti Malom Center építési engedélyezési ügyében. A Malom Center 2002 óta folyó ügye közismert: a kecskeméti Nagytemplomtól alig száz méterre épülne fel a közel ötvenezer négyzetméter alapterületű bevásárlóközpont tömbje, amely meghatározná a belváros látványát, azon eluralkodna.

Az ügyben Lenkovics Barnabás júliusban több kérdést intézett az építésügyet is felügyelő belügyminisztériumi helyettes államtitkárhoz, ám érdemi válasz akkor nem érkezett. Októberben a BM Országos Lakás- és Építésügyi Hivatalának (OLÉH) elnöke közölte, hogy a kialakult helyzet államigazgatási eszközökkel lényegében már nem befolyásolható, továbbá közölte azt is, hogy a civilszervezetek panaszára született elutasító határozat törvényességi felülvizsgálatát kérte a Legfőbb Ügyészségtől.

Mivel a BM építésügyi hivatala eljárása folytatásáról nem értesítette az ombudsmant, valamint december 7-én újabb panasz érkezett, Lenkovics Barnabás ismételt megkeresést küldött, most már nemcsak az OLÉH elnökének, hanem a Környezetvédelmi és Vízügyi miniszternek, valamint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnökének is.

Az ombudsmanhoz forduló civilszervezetek panaszához frissen csatolt több száz oldalas dokumentáció megalapozni látszik a gyanút, amely szerint sok ezer állampolgár alkotmányos jogait megsértették és sértik folyamatosan a bevásárlóközpont elhelyezésével, illetve az azzal kapcsolatos hatósági eljárásokkal. Tiltakoznak és az építkezés leállítását követelik civilszervezetek, a város fejlődésének alakításában résztvevő szakemberek, az építész szakma kiválóságai, a Műemlékek és Történeti Együttesek Nemzetközi Tanácsa Magyar Nemzeti Bizottsága. Mindezek alapján sérülni látszik az egészséges környezethez és a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog, amelyet a Magyar Köztársaság az épített környezet védelmével is megvalósít. Úgyszintén sérül a jogorvoslathoz való jog, amely mindenkit megillet, akinek a jogát vagy jogos érdekét sérti a hatóság döntése.

Lenkovics Barnabás a BM építésügyi hivatala elnökéhez intézet levelében választ vár egyebek között arra, hogy ki felel egy város építészeti arculatáért, ki ellenőrzi, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben foglaltak teljesülnek-e, illetve ki léphet fel, ha a jogszabályi feltételek nem teljesülnek, ki az ügyfél a városkép védelmében? Az ombudsman felvetette azt is, ki az, aki nem szomszédjoga, hanem napi életének a színtere, városa, materiális és szellemi öröksége védelmében, illetve a vizuális környezetszennyezés ellen felléphet? Külön magyarázatot kért a biztos arra, hogyan történhetett, hogy a szakhatóságok elutasító határozatát nem vette figyelembe az eljáró építési hatóság?

A válaszok megérkezését követően Lenkovics Barnabás nyilvános jelentésben kívánja ismertetni a vizsgálat megállapításait és az azok alapján tett ajánlásait.

2004. december 15.
Lenkovics Barnabás, országgyűlési biztos

forrás: http://www.obh.hu/allam/

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk